ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-05 / 85. szám

Magyar munkásnak ad kenyerei az, aki magyar iparcikket vásárol! SZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill M.gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők." — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 85. szám. Megmutatja az utat nekünk is a német választás, — körülbelül ezt mondta pár nappal ezelőtt Esztergomban Ernszt Sándor. A választások eredményéből — ha pusztán erre kellene támaszkodnunk — ugyan igen nehéz lenne politikai irányt kovácsolnunk, — mindazonáltal egy tanulságunk van a német választásból. Ez a tanulság pedig az, hogy a pártoskodás sohasem vezethet jóra. A pártoskodás, a politikai tülekedés, a szélsőségek harca, a szenvedélyektől túlfűtött politikai atmoszféra csak arra való, hogy bizonytalanná tegye a helyzetet, megbontsa az állami és családi élet rendjét és megnehezítse a megélhetést és a boldogulást, — szóval romlásba vigyen embert és nemzetet. Az a bizonytalan, lázas politikai állapot, amelyben Németország sínylődött a választások alatt és — sajnos, egyenlőre sínylődik ma is, mert jövő fejlődésének és boldogulásának útjai még egyáltalán nem bontakoztak ki a politikai bombázások és puskázások füstjéből, — arra int bennünket, hogy a széthúzás és a testvérharc nem vezethet a boldogulás felé. Egységes nemzeti fellépés, egységes nemzeti közvéleményen alapuló egységes politikai ténykedés a bajok legyűrője, az állam és az állampolgár megmentője. Csakis az egységes tervek szerint végrehajtott gazdasági és politikai cselekvés adhat jogokat, életlehetőségeket és kenyeret a nemzetnek és a népnek. Megtanulhatjuk a német eseményekből azt, hogy soha politikai kalandokba, meggondolatlan próbálkozásokba ne bocsátkozzunk. Minden politikai ténykedésünknél gondolkozzunk, mérlegeljünk és tartsunk ki egységesen keresztény magyar elveink mellett. metország példája követésre méltó akkor, amikor a „nagy német egység" sugarai ömlenek el rajta és amikor a német föld a munka, alkotások és a kitartás hazája, — de Németország példája ma, amikor — sajnos — nem ezt látjuk ott, csak tanulságra szolgáló példa. Egyébként az az útmutatás tehát, amire Ernszt Sándor Esztergomban célzott, német részről késik. Várnunk kell még, — mit hoz a jövő, és hogy a napokban történtekből kibontakozik-e számunkra valamilyen hasznos politikai tanulság, ami nekik is jó és — nekünk is! Komárom—Esztergom megye tűzoltóságának lelkes készülődése az országos tűzoltóversenyre. A f. hó 14—15-én Győrött meg-[is ezerhétszáz tűzoltó jelentkezett. tartandó országos tűzoltóversenyekre I — Mi, Komárom—Esztergom meés ünnepségekre, amelyek iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg, vármegyénk tűzoltótestületei nagy bizakodással készülnek. Alkalmunk volt az előkészületekről László István városi tanácsnokkal, Komárom—Esztergom vármegyejtűzrendészeti felügyelőjével beszélni, aki ezekre vonatkozóan a következőket mondotta. — A győri országos verseny igen nagyarányúnak és szépnek Ígérkezik. Az ország minden részéből részt vesznek a tűzoltó csapatok a versenyeken, amelyekre már eddig gye tűzoltói nagy bizakodással megyünk Győrbe. Komárom megyéből Komárom város, továbbá Szőny, Mocsa község, — Esztergom megyéből Esztergom város, továbbá Süttő, Piszke, Gsolnok, Tát és Dorog község küld csapatokat. A vármegyéből tehát 9 testület megy a versenyre. — Indulás f. hó 13-án (szombaton) délután lesz Esztergomból. A csapatok az egyes állomásokon csatlakoznak hozzánk. A vármegyei csapatok részére ez alkalomból külön vasúti kocsikat kértünk. Az adóprés alakulása az utóbbi években. A képviselőház elé terjesztett 1929—31. évi adósíatisztikáról szóló pénzügyi jelentés adatai kimutatják, hogy milyen volt 1928. óta az ország egy-egy lakosára nehezedő adónyomás. Az 1928. évhez képest az egyegy lakosra eső közteher százalékos csökkenése az 1931. évben a következő volt: általános kereseti adó 16*46, alkalmazottak kereseti adója 618, társulati adó 2078, jövedelemadó 20*11, vagyonadó 15*43, rokkantellátási adó 17*69, betegápolási pótadó 19*40, közmunkaváltság 9*80%. Súlyosbodás: a gépjárművek közúti adójánál 45*71, a vármegyei és községi pótadóknál 17*95, a vízBölcsen legyünk rajta, hogy szabályozási járulékoknál 7*92%-os emelkedés mutatkozik. Az egyenes adókból származó jövedelem aa

; inkább mi tanuljunk mások sorsán és sikertelenségein, mint mások a miénken. Népengő volt, 3*81 %-al több mint 1928-ban. A forgalmi adókból származó bevételek lakosonként 10*80 pengőt hoztak, ami (a százalékszerű emelkedés ellenére) 45*20 %-al kevesebb mint 1928-ban. A fogyasztóképesség igen jelentős megcsappanását igazolja a fogyasztási adókból származó bevételek nagymérvű csökkenése. 1928-ban még 137,186.000 pengő volt a fogyasztási adóbevételek együttes összege, ez azonban 1931-ben 118,465.000 pengőre csökkent. A fogyasztási adóterhekből egy lakosra tehát 15*94 pengő esett 1928-ban, 13*56 pengő 1931-ben, a csökkenés tehát 14*93 százalék, ami a következőképen oszlik meg az egyes fogyasztási adók között: a szeszadónál a csökkenés 46*29 szá1931. esztendőben fejenként 53*17 laalék, söradónál 57*60, cukoradónál Péntek, 1932. augusztus 5 3*92, gyujtószeradónál 8, bor, ital» hús és egyéb fogyasztási adónál 1*82, italmérési illetékeknél 13*88 százalék. Az illetékekből származó bevételek együttes összege 14,913.000 pengővel, a vámjövedelem 73,596.000 pengővel, a dohány- és sójövedékekből származó bevétel 23,372.000 pengővel volt kevesebb 1931-ben, mint 1928-ban. Az egy-egy lakosra eső teher százalékos csökkenése! az illetékeknél 11*90, a vámoknál 49*15, a jövedékeknél 14*21 százalék. A figyelemreméltó az a kimutatás is, amely az egyes foglalkozási ágak állami egyenesadó terhét közli. E szerint 1931-ben a földbirtokosok összes adóterhe 58.830.000 P volt, a földadó 32.160.000 pengős terhéből azonban 4*3 millió pengőt a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alap térített meg. A földbérlők összes adóterhe 3,871.000 pengő, a házbirtokosoké.l19,228.000 pengő, az iparosoké 18,803.000 pengő, a kereskedőké 15,069.000 pengő, végül az alkalmazottaké 53,935.000 pengő volt. (Magyar Hiradó) Az alkohol szerepe Szovjetoroszországban. A magyar szovjet uralma azzal vált híressé, hogy gerslit adott enni a népnek, mig a fő emberei bőségben tobzódtak. Az orosz szovjet másban tűnik ki. Élelemből ő sem ad sokat. Alig hogy elég egy-egy embernek. Csupán az éhséget csillapítja le. De ad inni. Engedi, hogy igyanak. Akarja, hogy bőségesen fogyasszák a wodkát. Az alkohol mámora mindent elfeledtet. Nyomorúságot is, boldogtalanságot is. Minél nagyobb tehát a baj, annál több wodkát öntet le az emberek torkán. A kezdet kezdetén alkoholtilalmat rendelt a szovjet, de fel kellett adni az elvét, ha nem akart megsemmisülni. Egypár statisztikai adat eléggé megvilágosítja, hogy az orosz szovjet munkása miért látja egyre rózsásabb színben a világot. 1923. és 1924-ben még csak 10 millió liter wodka fogyott el. 1926. és 1927. években már elérte a 387 millió litert. 1928-ban már 492 millió liter fogyott el belőle. Évről-évre nagyobb mennyiség jut egy-egy emberre. Nem csoda, ha már majdnem a csecsemők is wodkit isznak tej helyett. Az orosz szovjetben működő, különféle idegen, olasz, német, angol stb. bizottságok számtalanszor megfigyelt^, hogy nem egy helyütt oly méreteket ölt a wodka élvezete, hogy már az iskolás gyermekeken is meglátszik a hatása. Több helyre akadtak, ahol az iskolás gyermekek túlnyomó része