ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-29 / 82. szám

ESZT RGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. '»"»••• • nilWiWi i • .ni „,!, i, , ..Hin,^^,!.^ f • • mm Ára vasárnap 16 fill M gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVI3. évfolyam, 82. szám. Üdvözöljük a keresztény politika vezéreit Esztergomban. Bizalommal köszöntjük annak a politikai pártnak zászlóvivőit, amely párt mellé állott Esztergom választópolgársága az 1920-as választások óta a mai napig minden választáson — min­denkor ennek a pártnak kép­viselőjét küldve be a parla­mentbe. A nehéz időkben komoly kivánságokkal vagyunk tele mindannyian, mert ezer baj, veszedelem és nehézség da­cára is bízunk, —hiszenkeresz­tény hitünk is azt tanítja, hogy elcsüggednünk, kétség­beesnünk nem szabad. Kívánságunk az, hogy a Keresztény Gazdasági és Szo­ciális Párt végre — kétség­telenül szép és igaz elvei alapján kovácsolja szorosabbá a kapcsolatot az élet és a politika között, — azaz mu­tassa meg a keresztény poli­tika, hogy a politika a nem­zeten való segítés tudománya és gyakorlata. Bizonyítsa be, hogy a politikának csak esz­köze a politizálás, de a célja az, hogy a nemzetet az igaz úton, a boldogulás útján meg­tartsa. Kérdéseink: mit fog tenni a Keresztény Szociális és Gazdasági Párt az országos politikában, milyen természetű álláspontot foglal el ott, ahol az ország és népe sorsát in­tézik, az aktivitása milyen irányú lesz és milyen térre terjed, — továbbá milyen rész­letes programmot fog végre­hajtani a legsürgősebben a gazdasági és szociális segítés érdekében ?! Az emésztő gondokra vá­runk választ, Esztergom kü­lön trianoni gondjára, azután a kenyérgondra, gazdagondra, kereskedő és iparos gondra, az ifjúság gondjára stb. stb. A különösen nehéz hely­zetben levő Esztergom vá­rost pedig, amely kitartó buzgósággal segítette eddig politikai győzelemre a keresz­tény pártot, a keresztény po­litika tehetős vezéreinek kü­lönös, jóakaratú figyelmébe ajánljuk. Esztergom város lelkes ünnepé­lyességgel fogadja az avant­gardistákat. Szombaton délután 2 órakor érkeznek vonattal. A m. kir. honvédelmi miniszté­rium a Magyarországra érkezett olasz balillák mintegy 800 főből álló csapatát városunk nevezetes­ségeinek megtekintésére f. é. július 30-án Esztergomba hozza. A vendégek 30-án, szombaton d. e. érkeznek Esztergomtáborba, ahol a Ludovika Akadémia gyakor­latait tekintik meg, majd d. u. 2 órakor ebéd után vonattal váro­sunkba érkeznek. A magyar vendégszeretet a ma­gyar-olasz barátság kimélyítését célozza s eddigi magyarországi tar­tózkodásuk a legkellemesebb be­nyomásokkal telt el. A prímási vá­ros közönsége is megkülönböztetett szeretettel óhajtja olasz barátainkat fogadni, hogy a magyar Róma em­lékeivel telve vigyék hazájukba az ősi város természeti és kulturális kincseit. A méltó fogadtatás sikerének biz­tosítására a helyi programm össze­állítását a város polgármestere az alábbiakban állapítja meg: 1. 30-án d. u. 2 órakor az eszter­gomi pályaudvaron a vendégek ün­nepélyes fogadtatása. A város kö­zönsége nevében üdvözlő beszédet mond Glatz Gyula polgármester. 2. Az olasz vendégek részéről üdvözlés viszonzása. 3. Ricci olasz államtitkár és az olasz vezetők bemutatása a ható­ságok és hivatalok vezetőinek. 4. A helybeli cserkész és levente csapatok és zenekarok vezetésével ünnepélyes felvonulás a Hősök szobrához. Az emlékmű megkoszo­rúzása. 5. Felvonulás a Bazilikába, a vá­ros nevezetességeinek megtekintése. 6. D. u. kb. fél 6 órakor ozsonna a vendégek részére a Fürdő Szál­lodában. 7. A vendégek búcsúztatása a pályaudvaron. A polgármester felkérésére a le­hetőséghez képest (vakáció lévén) r a j város középiskolai ifjúsága és a < leventék is résztvesznek a fogadá­' son. vn—"mii linw'ng. "vi Dr. Lepold Antal lemondása foly­tán Jeszenszky Kálmán lett a főszékesegyház új plébánosa. Változások as esstergomi főegyhásmegyében. Serédi Jusztinián dr. bíboros-her­cegprímás a főegyházmegye papja­inak beosztásában a következő vál­tozásokat eszközölte: Lepold Antal dr. prelátus-kanonok lemondását a főszékesegyházi plé­bánia vezetéséről köszönetének ki­fejezése mellett elfogadta és a főkáp­talan választása alapján Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonokot ne­vezte ki főszékesegyházi plébános­nak. Hasonlókép elfogadta Vándor József dr. lemondását a kesztölci plébániai javadalomról, őt a buda­pesti Ráskay Lea-leányliceum hit­tanárává nevezte ki, mig helyébe Szabó Jenő esztergomi hitoktatót küldte adminisztrátori minőségben. Segédlelkészi kinevezést kaptak: Pethes Lajos budapesti Szt. István kórházba, Meszlényi Mihály Bpest­Terézvárosba, ki egyúttal a Szent Család egyházközségnél kisegítőként fog működni, Körösi János Buda­pest-Külső f erencvárosba, Olbrich Béla Budapest-Krisztus király plébá­niára, mostani működési helyük meghagyása mellett Takách János és Zofahl Aladár 3udapest-Tabánba, Zsivanovics László Balassagyarmat­ra, Brückler Béla Bupapest-Hermi­namezőre, Luzsénszky Alfonz Bu­dapest-Óbudára, Városi István Bu­dapest-Lipótvárosba, Juhász Sándor Budapest-Krisztus király plébániára, Brogli Ferenc Budapest-Erzsébetvá­rosba, Kahler Ferdinánd Budapest­Felsővizivárosba, Freesz József Ba­lassagyarmatra, Hohmann Antal Bu­dapest-Kőbányára, ifj. Tóth József Budapest-Külsőferencvárosba, Hum­mel Kornél Budapest-Zuglóba, Fugli Péntek, 1932. július 29 Gyula Rimócra, Fazekas István Szent­endrére, Nagy István Nyergesu jf alura, Szabó József Nógrádmarczalra, Ka­nyó István Tokodra, Mayer Ernő Budaőrsre, Szotyori-Nagy Károly Dorogra, Fütty Imre Esztergom-vár­plébániára,iTawer József Bpest-Lőpor tárdüűlőre, Vetter Sándor Szomorra, Starker László Nagymarosra, Gaál György Budaőrsre, Mihályfi Tibor Budapest-Angyalföldre. Hitoktatók lettek: Kétyi János, Perlaky Prasser Lajos, Gróf Károly, Simoncsics László, Divéky Egyed, Peisz Lajos, ki egyúttal a Máriakő­kápolna lelkésze lett, Kari Lajos egyúttal kisegítő a Sziklatemplom­ban, Kötél Pál egyúttal kisegítő a Kada-utcai egyházközségnél, Sándor Dénes egyúttal kisegítő a Budapest­Hengermalomban, Mucsicska István egyúttal kisegítő a Bp-Külsőkelen­földön, Hermann Ágoston egyúttal kisegítő Bp-Rómaifürdőn, Siegl Alfréd egyúttal kisegítő Bp-Tabánban, ha­solókép hitoktató Liska Zoltán Nagymaroson, Hegedűs László Esz­tergom-Vízivárosban. Hittanári beosztást nyertek: Hell Imre a Bpest-Szent István reál­gimnáziumba, Tyukos Gyula a II. ker. érseki reálgimnáziumba, Hor­váth Gyula a Madách Imre főgim­náziumba, egyúttal kisegítő a Bpest­Józsefvárosi plébánián, Schuch Ottó a Bolyai Farkas-főreálban, Tóth János pedig tanulmányi felügyelő lett a Rákócziánumban. Csökkennek az építési költségek. A Magyar Gazdaságkutató Intézet az építési költségek változásainak megfigyelésére indexszámot létesí­tett. Az 1927. évi átlagos építési költségeket 100-nak véve, ma az indexszám 86'5-ön áll, vagyis az építési költségek 13*5 százalékkal estek. Az építési költségek 1929. év elején voltak a legmagasabbak, amikor ez az indexszám 105'6-on állt. Azóta az olcsóbbodás 18'1%-os. A Gazdaságkutató Intézet külön vizs gálva az építési anyagok árának éf* külön az építőmunkások bérének csökkenését. Megállapította az in­tézet, hogy 1927. évvel szemben az építési anyagok olcsóbbodása vala­mivel nagyobb, mint az építőmun­kások bérének csökkenése. Az építő­anyagok árindexe jelenleg ugyanis 85*4, a munkabérek indexszáma pe­dig 883. (Magyar Hiradó.)

Next

/
Thumbnails
Contents