ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-20 / 78. szám

ben a független kisgazdapárt általános moratóriumot sürget, amelynek elrendelése azonban a legnagyobb veszedelmet zúdítaná az ország egész gazdasági életére. Egyszerre megszűnne a gazdaság vérkeringése. A kormány tehát bölcsen cselekszik, amidőn az általános moratóriumot a leghatározattabban visszautasítja. Ámde föltéve, hogy a kormány ezt behozná, kétségtelen az, hogy az általános moratórium ellen is a legféktelenebb izgatás indulna meg az országban. Hogy milyen veszedelmes hajtása van a szakadatlan izgatásnak, azt világosan illusztrálják azok a hirek, amelyek az Alföld különböző vidékéről érkeznek hozzánk. Az aratómunka küszöbén és az aratás közben arra izgatják a munkástömegeket, hogy ne vállalják el a nekik felkínált munkát. Legutóbb Hajdú megye közigazgatási bizottságának ülésén panaszolták fel, hogy ilyen arányú izgatás folyik a mezőgazdasági munkásság között. A kormány köteles gondoskodással kilátásba helyezte a téli inség enyhítését és jellemző, hogy az agitátorok éppen ezt a körülményt használják ki az izgatás anyagául, mondván : ne vállaljatok munkát, ne gondoskodjatok magatok a téli szükségletek ellátásáról, a kormány úgyis megfog segíteni benneteket s nem fogja megengedni, hógy éhen vesszetek. Hogy az izgatásban a szocialisták és a suba alatt a lappangó kommunisták járnak elől, az önként érthető. De valójában úgy áll a helyzet, hogy az izgatás azért ölt olyan terjedelmes mértéket, hogy a mezőgazdasági munkásrétegek között is talajra talál, mert az egész ellenzéki politika az izgatásra van beállítva és mert valamennyi ellenzéki párt tevékeny részt vesz a lelkek feldúlásában. A gazdasági válság pusztító kihatásai folytán természetszerűen vannak nyugtalan lelkek az országban és ennélfogva egészen mindegy, hogy ki milyen címen rak minden lehető alkalommal és minden nap egy-egy hasáb fát az elégedetlenség tüzére, amely magától is ég. Az elégedetlenség tüzét felszítani: ma nem nehéz mesterség. De lelkiismeretlen politikai elemek és hivatásos felforgató elemek nem érik be az egy-egy hasáb fával, hanem petróleumot öntenek a lappangó parázsra. A lelkiismeretes, hazafias politikának manapság az volna a feladata és a kötelessége ebben a vészes, nyugtalan időben, hogy megnyugtassa a lelkeket, hogy csillapítsa az elégedetlenség hevét, hogy belátásra, türelemre és kitartásra serkentse a nemzetet. Mert ki kell bírni, el kell viselni és át kell küzdeni áldozatos magyar lélekkel ezt a nehéz korszakot, hogy meg lehessen menteni az országot a jobb és szebb jövő számára, amely jönni fog, ha az ország továbbra is megóvja nyugalmát és ha a nemzet maga nem hagyja el magát és nem veszti el történelmi rendeltetésébe vetett ősi bizalmát. A kartellek túlkapásai bénítják a kereset lehetőségét. Az ország legrejtettebb zugából is kihallatszik a munkanélküliség panasza. Most, a nyár derekán is van földművelő területeken munkanélküliség. Iparvidékekenj hatványozottabb mértékben érezteti rendkívül nyomasztó hatását a keresetek lehetőségeinek nagymérvű korlátozása. Az elmúlt tél után az elkövetkezendő sokkal sötétebb árnyékát veti már most is előre. Az illetékeseknek igen nagy gondot okoz a bekövetkezendő tél bajainak leküzdése. Szinte lehetetlennek látszik az inségakció elégségessége a mindmindjobban elhatalmasodó nyomorral szemben. Pedig mindjárt megszűnnék minden nyomor és feleslegessé válnék az inségakció, ha munkaalkalmat tudnánk teremteni. És volna is bőségesen munkaalkalom, ha annak lelkiismeretlenül, mesterséges úton gátat nem vetnének. A gátépítők pedig nem mások, mint a kartellek. Egy magyar közgazdasági lap csaknem állandóan foglalkozik a kartellek túlkapásaival. Nemrégiben megírta, hogy a eukorkartell mint nyert tízmillió pengőt. Megírta, hogy kartellérdekből leállítottak egy cukorgyárat, melynek munkásai kereset nélkül maradtak. Amikor a cukorfogyasztó ilyen rendkívüli tízmilliós nyereségről olvas, lehetetlen hogy a világon a legdrágább magyar cukornak ne legyen keserű az íze. Legutóbb a cementtel foglalkozott ez a lap. Kimutatta, hogy hat év alatt 3'11 pengőről 7'90 pengőre emelkedett a cement ára. Szinte azt kell kérdeznünk, hogy a cementgyáraknak közterhei emelkedtek ily mérvben? Aligha kapnánk e kérdésünkre olyan választ, mely indokoittá tenné ezt az óriási áremelést. Indokolttá teszi azonban ezt a kartelltőke és az igazgatóságok lelkiismeretlen kapzsisága s a kartelitörvény enyhesége. Ugyancsak ez a lap foglalkozott a szénkartellel is. Ez is győztesen került ki az ellene indított akcióból. Kimutatja a többi között, hogy a Magyar Általános Kőszén 2*80P-ért adja ab bánya az 5.100 kalóriás szenet, holott a sziléziai bánya a 7000 kalóriás szenet szintén ab bánya 2*35 P-ért bocsátja árúba. Vájjon ott olcsóbban dolgoznak a munkaerők, vagy pedig nálunk fizetik túlostúl a bányamunkásokat ? Aligha! Nemkülönben vagyunk a vas, fa, tégla, mész, textil stb. kartellekkel is, meiyeknek termékei a magas színvonalon tartott árak miatt csak csökkentett mértékben kerülnek mnnkáskezek feldolgozása alá. Ebből pedig világos következtetés az, hogy a magas, indokolatlan árak teszik lehetetlenné a munkaalkalmakat. Ha ezekhez hozzáadjuk a rossz hitelviszonyokat is, világosan állhat mindenki előtt munkásságunk nyomorának, a munkanélküliségnek oka. Nem inségakció kell nálunk, hanem erős érdektelen kéz, mely letöri a kereseti lehetőségeket korlátozó kartelleket. V. I. HIREK. Éjjeli szolgálatot július 16-tól 23-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Förster Gyula báró tA magyar tudományosságnak és közéletnek nagy gyásza van báró Forster Gyula v. b. t. t. a volt főrendiház örökös jogú tagjának hétfőn d. u. 86 éves korában történt elhunytával. Forster Gyula báró városunk szülötte volt s élete végéig tartotta a kapcsolatot szülővárosával, amelynek gyakori vendege és múltjának egyik legalaposabb ismerője volt. Mint műtörténész, hazánk egyik elismert tekintélye volt minden műtörténeti szakkérdésben. Művei a magyar műtörténelem klasszikus alkotásai. A műemlékek Országos Bizottságának 1884-től kezdve helyettes elnöke, utóbb tiszteleti tagja volt. Igazgatósági és tiszteleti tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Szt. István Akadémiának, és számos más előkelő tudományos körnek. Esztergomban a Régészeti és Történelmi Társulat és a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kezdettől fogva tiszteleti tagjává választotta Förster Gyulát, aki a Balassa Bálint Társaságban annakidej én székfoglalót is tartott. Temetése szerdán, f. hó 20-án lesz a szentgyörgymezői temetőben levő családi sírboltba. Aranymise. Csendes, meghitt, szűk rokoni körbe visszavonultan,

1 mutatta be Zoltvány Irén dr. ba-| konybéli szentbenedekrendi apát j aranymiséjét Tóvároson, f. hó 11-én a kapucinusok templomában. Az

( aranymisés főpap Tatatóvároson 01ti nyári pihenőjét és itt érte meg a nagy napot, amikor hálatelt szívvel lépett az Úr oltára elé, hogy bemutassa jubileumi áldozatát. A templomban sokan jelentek meg az ájtatos hivők, akiket az aranymisés főpap a szentmise után áldásban részesített. Előléptetés. A kormányzó Zeke Imre műszaki tanácsos, iparfelügyelőt a kereskedelmi miniszter előterjesztésére műszaki főtanácsossá nevezte ki. Esküvő. Szombaton, f. hó 16-án déli fél 12 órakor esküdtek egymásnak örök hűséget a belvárosi plébánia-templomban Molnár József gör. katolikus hitoktató és Borz Jolán oki. tanitónő, Borz Lajos kir. s. tanfelügyelő leánya. Az esketési szertartást dr. Ruttkay Miklós székesfővárosi hittanár végezte nagy papi segédlettel. A templomot megtöltötte az esztergomi közönség, amely meghatottan nézte végig a városunkban ritkaságszámbamenő, szép görögkatolikus esküvői szertartást, majd a tisztelők és ismerősök serege jókívánságokkal halmozta el az ifjú párt és az örömszülőket. Áthelyezés az OTI-nál. Az OTI igazgatósága dr. Nemesszeghy Kornélt és feleségét sz. Borbély Jolánt a munkásbiztosító esztergomi kerületi pénztárától a budapesti központba helyezte át. Halálozás. Gláser Miksa köbölkúti orvos hosszabb betegeskedés után elhunyt. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Búcsúztatás. Meleg szivélyességgel búcsúzott el Kirva község lakossága Pallagi Pál volt jegyzőjétől, akit most Nagysáp község jegyzőjévé választottak meg. A képviselőtestület élén a bíró mondott ünnepi búcsúztatót, amelyben megköszönték a jegyzőnek a község érdekében kifejtett munkásságát, majd értékes ajándékkal lepték meg' a távozó köztisztviselőt. I Dunántúl kereskedői és Iparosai is rendeznek tüntető sztrájkot. Az a tüntető sztrájkmozgalom, amelyet a pestkörnyéki kereskedők és iparosok indítottak, országos jelentőségűvé fejlődött ki. A szegedi kereskedők elhatározták, hogy július 20-án egész nap zárva lesznek az üzletek és műhelyek. Ugyanakkor naggyűlésen tárgyalják meg a kereskedelem és ipar kívánságait. A pécsi ipartestület most felhívta somogy-, tolna-, valamint a délzalamegyei kereskedő- és iparostársulatokat, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. A felhívás eredménye az lett, hogy a pécsi, szekszárdi, kaposvári és nagykanizsai kereskedők és iparosok is elhatározták, hogy közös mozdulással hívják fel a kormány figyelmét súlyos helyzetükre. A közeli napokban értekezleltre gyűlnek össze a dunántúli kereskedők megbízottai, hogy megbeszéljék a tüntető sztrják napját. Negyedére csökkent ebben az évben a méztermelés. A Magyar Méztermelők Országos Szövetkezete megállapította, hogy ebben az évben az akácméztermelés, más évekhez viszonyítva, negyedére csökkent. Az őszi méztermelés se biztat kedvező eredménnyel a száraz időjárás miatt A szövetkezet a méz árát 1 pengő körül véli megállapítandónak. Komárom—Esztergom-megyében kielégítő az egészségi állapot. Dr. Schleiffer Mátyás vármegyei tb. tiszti főorvos jelentette a közigazgatási bizottsági ülésen, hogy a vármegye egészségi állapota általában kielégítő volt, — jobb, mint az előző hónapon. Tatatóvároson volt kanyarójárvány egyszerre 35 esettel, de ez is enyhébb lefolyású. A Néptanítók Lapja új kiadóhivatala. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium kebelbéli sajtóorgánuma, a hatvanötödik évfolyamban megjelenő Néptanítók Lápja, nyomdai és kiadóhivatali teendőinek ellátásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter július hó 1-től Franklin- Társulat- ot bízta meg. A Néptanítók Lapja kiadóhivatalának új címe: Bndapest, IV., E&yetem-utca 4., Franklin-Társulat. A lap adminisztrációjával kapcsolatban mindennemű levelezés ide intézendő. A gyümölcstermelők ankétje. A „Gyümölcstermelők Országos Egyesülete" most tartotta Budapesten dr. Kállay Miklós országgyűlési képviselő elnöklete alatt nagyszabású ankétjét, amelyen Gyömörey György főispán, az egyesület alelnöke beszámolt arról a fő- és alispáni értekezletről, amely a megalakulást megelőzte, közölvén, hogy a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének ügyét úgy a földmivelésügyi miniszter, mint a belügyminiszter, de a közigazgatási hatóságok is magukévá tették. Rámutatott arra, hogy a gyümölcstermelésben oly nagy vagyon rejlik, hogy az a mai viszonyok mellett a búzatermelést és állattenyésztést messze túlhaladja. Kijelentette, hogy a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete számit nemcsak a közigazgatási, de a közgazdasági tényezőkre is, azonkívül az iparra és kereskedelemre, valamint a vegyi iparra. Az egyesület egész Magyarországot munkára hivja fel, hogy feltárja a magyar gyümölcsben rejlő kincset és ezzel előmozdítsa a nyemzet vagyonosodását. Sternád István, az egyesület ügyvezető alelnöke beszámolt mindazon összeköttetésekről, amelyeket az alakulás óta létesített, tehát mind a termelőkkel, mind a vegyi gyárakkal, valamiat