ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-20 / 78. szám

Ára köznap 10 HU. Keresztény politikai és társadalmi 9ap. Ára vasárnap 16 fill. M gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavallalatnál. XXXVII. évfolyam, 78. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Szerda, 1932. július 20 Okos tervszerűséget és előrelátást kell belevinnünk nemcsak várospolitikai és városfejlesztési kérdéseikbe, hanem megélhetésünkbe is. Ezt javasolja nekünk maga a mai élet, a mai nehéz sors, amely kegyetlenségével és kíméletlenségével nem vár bennünket azzal, hogy munkát, kenyeret és ellátást adjon. Az okos tervszerűségre és előrelátásra akkor, olyankor van szüksége az élniakarónak, amikor az oktalan és a kishitű kétségbeesik. Hiszen még a sors szerencsései, anyagilag jól szituáltjai és gazdagjai is rendesen egy sor sikertelenségen, bukáson és visszaesésen keresztül jutottak el arra a pozícióra, amelyre már irigykedve néznek az emberek, Ezek is abban lelték szerencséjüket és boldogságukat, hogy az esés után talpraugrottak, a sikertelenség után új munkába kezdtek, a visszaesés után újra tanultak s a saját kárukból levonták a tanulságot, — de nem arra, hogy: most már aztán mindennek vége, — hanem arra, hogy: mégegyszer nekilátok, de jobban! Szóval: élettervükből nem engedtek, hanem bíztak, hittek, és — ezer akadályon keresztül is végre — győztek. Az a sok-sok esztergomi szegény ember, akik közül talán sokan különböző ambíciókkal vannak tele, és akik — sajnos — még addig sem jutottak el, hogy állandó munkát és megélhetést, családjuknak pedig mindennapi kenyeret tudjanak biztosítani, az elkeseredéssel és a hite vesztettseggel csak a teljes pusztulásba juthat. Aki élni akar, az nem engedi, hogy a sors letörje, hanem újra és újra felemeli fejét: tervez, próbál, keres és küzd. Ez a kötelessége az egyes embernek, akinek talán csak a maga és családja kenyeréről és ellátásáról kel] gondoskodnia, és ez a folytonos tervezés, küzdés, a tervek kemény és következetes követése és megvalósítása a kötelességük] azoknak is, akiknek kisebb-1 nagyobb közületekről és ezek sorsáról kell gondoskodniuk,

1 akiknek egy város vagy vármegye életét kell irányitaniok úgy, hogy a város vagy vármegye népe megélhetést, boldogulást találjon a mai nehéz viszonyok között is. Ezért megnyugvással kell tudomásul vennünk, hogy a vármegye főispánja már most gondol á jövő esetleges nehézségeire és eshetőségeire, és szaktisztviselőitől részletes tervet és kidolgozott programmot követet még jóval a nehezebb őszi és téli idők beköszöntése előtt arra vonatkozóan, hogy a vármegye területén mindenkinek legyen munkája és kenyere hasznos közmunkák végzése révén. Bíznunk kell abban, hogy okos tervszerűséggel és előrelátással a saját erőnkből is végig tudjuk küzdeni a nehéz időket. A hivatalos közmunkáktól és a programmszerű inségmunkáktól eltekintve — pusztán a jobb megélhetés biztosítása szempontjából Esztergom várossal kapcsolatban felvetjük a gyümölcstermelés kéí dését. Hisszük, hogy kellő tervszerűséggel, összetartással és kitartással Esztergomot a gyümölcstermelés eldorádójává lehetne tenni! irányban tájékozódott, hogy kik azok a városban, akik a magyar horogkeresztes párt mellé állva sikerrel kezdhetnék meg a szervezés munkáját. Meskóék Esztergomból Komáromba, majd Győrbe, Sopronba, Szekszárdra utaznak, hogy felderítő, előkészítő útjukat folytassák. ••ma elöntötte a víz. Ezer ember maradt kenyér nélkül. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. egyik legjelentékenyebb aknáját, az Auguszta-aknát szombaton katasztrofális csapás érte. A csolnoki völgyben fekszik a dorogi szénművek legnagyobb, legbőségesebb és legjobb szenet tartalmazó Auguszta-aknája, melyben mintegy 1000 ember kereste a ma oly nehezen megkereshető kenyerét. Szombaton ez a kenyér elázott. Betört a bányák egyik legrettegettebb ellensége: a víz. Eddigi értesüléseink szerint percenkint mintegy 60 köbméter víz tör elő az aránylag csekély mélységű bányába. A munkát azonnal be kellett szüntetni 's felvenni a küzdelmet a vízzel, ami eddig a mérnökök megfeszített munkája dacára sem járt látható eredménnyel. Augusztabánya elöntése nemcsak a részvénytársaságnál jelent hatalmas Kárt, hanem a vidék munkásait is keményen sújtja és veszedelmes arányban növeli a munkanélküliek amúgy is nagy számát. Alig lehetett módot találni a tardosiak megsegítésére, már is egy újabb tömeget vetett a víz előtörése a közigazgatási hatóságok gondjaiba. TfniiiainfciMiiiiiiiMim i il Menke Zoltán, a magyar horogkeresztesek vesére Esztergomban. Meskó Zoltán országgyűlési képviselő, a magyar horogkeresztesek vezére, f. hó 18-án, hétfőn délután 6 óra után Esztergomba érkezett. Mindenfelé nagy érdeklődést keltett a városban nemzeti zászlós, horogkeresztes autója. Első útja Mátéffy Viktor prépost-plébános, oiszággyűlési képviselőhöz vezetett, akihez régi barátság fűzi. Majd együttesen felkeresték vitéz SzívósWaldvogel József ny. tábornokot. Meskó Zoltán a Nemzeti Szociális Földműves és Munkás Párt megszervezésén dolgozik, és Esztergomban felderítő úton járt ebben az irányban. A Nemzeti Szociális Földműves és Munkás Párt a német Hitler-párt mintájára akarja egy táborba tömöríteni az ország népét. Meskó Zoltán pártja valláserkölcsös keresztény alapon áll, Programm ja a pozitív kereszténységet val]ja magáénak és szigorú harcot hirdet a vallástalan politikai irányok ellen. Nemzetvédelmi és gazdasági sze-npontból természetesen a magyar Hitler-párt is radikális megoldásokat követel, főként a kis-1 ember jobb megélhetése szempont-1 jából. Meskó pártjának határozottan j van jövője. ! Meskó Zoltán, aki a párt szervező i osztályának vezetőjével járt Eszter-1 gombán, hétfőn este abban az Izgatnak. Izgatnak, egyre izgatnak. Mindenki ellen, aki még értéket képvisel, akinek még valamije van, állandó és szakadatlan izgatás folyik Magyarországon. A politikai agitáció nem ismer határt s ez azután az elégedetlenség csatornáin át tovább terjeszti a nyugtalanság mételyét. Féktelen izgatás dúl a mult kormány ellen, holott ez a kormány tízéves működése során kiemelte az országot a legveszélyesebb zűrzavarból, ahová a hosszú háború, a forradalom, a bolsevizmus, a román betörés és mindenekfölött a trianoni szerződés döntötte. De nemcsak a mult kormány ellen izgatnak, hanem a jelenlegi kormány ellen is, holott a Károlyi-kormány fennállása óta mondhatatlan nehézségeken keresztül helyreállította az államháztartás egyensúlyát és a nyomasztó válságban, amely az országra nehezedik, a világon mindent elkövet, ami alkalmasnak látszik arra, hogy a különböző gazdasági ágazatokon és az egész társadalmon segítsen, amennyire segíteni az adott nehéz körülmények között emberileg egyáltalán lehetséges. A gazdasági válság folytán az őstermelés, a mezőgazdaság jutott a legnehezebb helyzetbe, s a kormány természetszerűen a legnagyobb gondját a mezőgazdaság alátámasztására és a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítására fordítja. De akármit tesz a kormány, az izgatók nem nyugszanak. A mult kormány behozta abolettát: nem találták jónak. A mostani kormány meg akarta szüntetni a bolettát: az sem volt jó. Most változott formában megmaradt a boletta és hozzá még a földadó elengedésével és a lisztforgalmi adó révén segíti a kormány a mezőgazdaságot. De az ellenzéki politika az új rendezést is élesen bírálja, akármit csinál a kormány, semmi sem jó. A kisgazdák adósságainak behajtását felfüggesztő rendelettel szem-