ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-05-25 / 56. szám

sssBtBBsaaa ESZT Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. M. gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.

1 — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVI8- évfolyam, 56. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Szerda, 1932. május 25 Esztergom közönsége vasárnap nagygyűlésen követelt igazságot Magyarország számára. Esztergom közönsége vasárnap délelőtt 11 órakor lelkes részvétellel nagygyűlést tartott a Széchenyi-téren és ezzel dokumentálta az országos revíziós nap mozgalmaihoz való csatlakozását. A gyűlést vitéz Szívós Waldvogel József tábornok nyitotta meg, az ünnepi szónok dr. Csonkás Mihály reáliskolai tanár volt, aki hatásos szép beszédében bizonyította a trianoni szerződés folytán keletkezett magyar helyzet tarthatatlanságát. A gyűlés az alábbi határozatot hozta, amelyet francia nyelvre is lefordítottak és a világ összes vezető politikusainak elküldöttek: A Páris-környéki békeszerződések felforgatták Kelet-Európának évszázadok óta kialakult gazdasági rendjét s az uralmi elv kiméletlen érvényesítésével gazdasági és politikai téren intézményesen szembeállították egymással a győztes és legyőzött országokat. Ennek folyományaként az egyes államokat gazdasági autarchiára kényszerítették s az így felidézett állandó vámháborúkkal az egészséges árúcserét lehetetlenné tették. Az ipar, mezőgazdaság, a kereskedelem válságba került, a munkanélküliség ijesztő arányokat ölt, az államok pénzügyi nehézségekkel küszködnek, a nép szegényedik és a Dunavölgy államainak gazdasági katasztrófája egész Európa rendjét veszélyezteti. Ami Magyarországot illeti, a trianoni békediktátum ezt az eszményi földrajzi és gazdasági egységet öt részre darabolta, kiszakított belőle 13 millió magyar állampolgárt, köztük több mint három és fél millió szinmagyart, elvette területének majdnem háromnegyedrészét, megfosztotta nyersanyagforrásaitól s ezáltal megbénította gazdasági életét. Magyarország és a dunavölgyi államok gazdasági és politikai összeomlásának megakadályozása céljából a magyar nép a Dunavölgy rendezését szükségesnek tartja, minden erre irányuló törekvést teljes erejével támogat, ily együttműködésben azonban •csak a teljes egyenjogúság alapján és minden uralmi célzat kikizárása esetén vehet részt. A gazdasági együttműködésnek is aiapfeltéteíe az őszinte politikai megbékülés, a lelkek megnyugvása, az pedig csak a trianoni békeszerződés által elkövetett igazságtalanságok revíziója után következhetik be: ennélfogva a magyar nép múlhatatlanul szükségesnek tartja a békeszerződés területi rendelkezéseinek megváltoztatását, a wilsoni pontokban lefektetett és a győztes hatalmak által is hangoztatott nemzeti elv és önrendelkezési jog alapján. A nemzeti elv alapján visszaköveteli a szinmagyarlakta területeket, amit a Millerand-féle kísérőlevél is kilátásba helyezett, az önrendelkezési jog alapján pedig a Magyarországtól elszakított és az utódállamokhoz csatolt vegyesajkú területeken semleges és pártatlan adminisztráció felügyelete alatt mielőbb népszavazást követel. A Dunamedence békéjéhez és fejlődéséhez ez az egyetlen út vezet el. Esztergom város, 1932. máj. 22 Vitéz SzívósWaldvogel József a nagygyűlés elnöke. Krompaszky Sándor a nagygyűlés jegyzője. Az iskolaszék teljes elégtételt adott Mátéffy Viktornak a szenttamási iskola ügyében és megállapította a vádak alaptalanságát és igaztalanságát. Az esztergomi elemi iskolába beiratkozott gyermekek számszerű statisztikája alapján, amelyet évenkint be kell küldeni a minisztériumba, ez évre úgy döntött a kultuszminiszter, hogy a Szent Imre fiúiskolával ugyanegy épületben levő szenttamási fiúiskola külön igazgatósága szüntettessék meg és a szenttamási fiúiskola a Szent Imre fiúiskolával egy igazgatás alá kerüljön. Ez az adminisztrációs és rendtartási szempontból kétségtelenül racionális és helyes rendelkezés természetesen nem érinti a szenttamási iskola belső tanítási rendjét, főként nem pasztorációs munkáját, egyáltalán nem akadályozza Keményfy K. Dániel plébánosnak, az intézet hitoktatójának munkáját, hanem ezt a rendelkezést az iskolaszék is mindenkor úgy értelmezte, hogy a szenttamási iskola — amiként most is van — az épület alsó termeiben külön elhelyezve végzi feladatát, csupán az adminisztrációs munkát fogja egy igazgató végezni és az igazgatói jogokat és kötelességeket fogja egy személy gyakorolni. Ezt a miniszteri rendelkezést megérkezése után éles hangon támadta Keményfy K. Dániel vízivárosi plébános, a saját jogkörének megnyirbálását és a szenttamási iskola sérelmét látta benne. Személyeskedő cikkekben kritizálta a rendelkezést, kirohanásokat intézett Mátéffy Viktor prépostplébános iskolaszéki előadó ellen, és a rendelkezést az ő személye ellen irányuló „politikai bosszúnak" minősítve leveleket irt a város polgármesterének, sőt a szenttamási egyházközség elé vitte az ügyet, amelynek szenvedélyes tárgyalása után egy minden reális alapot nélkülöző memorandum született meg, — telve személyes támadásokkal. Esztergom szab. kir. város iskolaszéke f. hó 23-án, hétfőn délután tárgyalta többek között — melyekről következő számunkban emlékezünk meg — a szenttamási iskola sok port felvert ügyét dr. Fehér Gyula nagyprépost elnöklete mellett. Mátéffy Viktor prépostplébános, iskolaszéki előadó felolvasta Keményfy K. Dánielnek már emiitett ;két levelét, amelyet az iskolaszék tagjai megütközve és sokszor a kézenfekvő valótlanságokon mosolyogva hallgattak végig. A levelekből kirívó durva személyeskedést a szenttamási tagok is elitélték. Mátéffy Viktor a levelek felolvasása után hangsúlyozta, hogy neki a szenttamási iskola igazgatóságának megszüntetése ügvében semmi része nincs, majd bizonyította, hogy a levelekben foglaltak telve vannak szemenszedett valótlanságokkal, a levelekben foglalt vádakat pedig visszautasította. — Én minden kérdést az iskolaszék elé hoztam és nyilvánosan tárgyaltam, — nem tehetek róla, hogy Keményfy bizottsági tag úr a gyűlésekre nem jár el. Ezután az új elemi iskolák felépítésének hiteles történetét és a szenttamási iskola mai elhelyezésének körülményeit ismertette Mátéffy Viktor. — A kultuszminisztérium nevében Esztergomban járt Pogány miniszteri tanácsos állapította meg az arra hivatott bizottsággal egyetemben annak idején, hogy a város elemi iskoláinak elhelyezése kritikán aluli, tűrhetetlen és egészségtelen. Ez főként a szenttamási iskolára vonatkozott, amelynek rozzant épületében most az ipariskola sínylődik. — Együttesen és nyilvánosan, a pénzügyi bizottságban és a közgyűlésen határoztak a 16 tantermű új iskola államsegéllyel való felépítéséről, — természetesen azzal a céllal, hogy az új épületben a szenttamási iskola is tisztes, a pedagógiai és egészségügyi követelményeknek jaegf elélő elhelyezést nyer. így is történt. — A szenttamási iskola az épület földszintjén külön van elhelyezve, — ahol a vízivárosi plébános úr teljes lelkipásztori és hitoktatóijogkört élvez. Még a létszámcsökkenés miatt az emeletre áttett első osztályos szenttamási gyermekeket is összegyűjtik a tanítók és előadás után a plébános úr pasztorációs és szociális gondoskodására bocsátják. Ez így van most, és így lesz ezentúl is! — Soha sem vettem magamnak bátorságot, — folytatta Mátéffy — hogy a szenttamási iskola területére belépjek. — A szenttamási iskolát nem én, hanem a városi hatóság helyezte el. (Dr. Brenner Antal: Ez teljesen igaz!) — Higiénikus szempontok és alkalmatlanság miatt nem lehetett az ipariskolát az új iskolába helyezni. Különben is az új padok oly kicsinyek, hogy abba az iparostanulók csak úgy férnének el, hogy a padokat — a város drága vagyontárgyait — rövidesen szétnyomnák. — A gyermek egészsége elleni bűn volna a szenttamási gyermekeket a szép új épületből a rozzant Szerdán, május 25-én 8 órától folyt.: Vasárnap, máj. 26-án 3, 5, 7 és órakor: A SZERELEM SZIGETE KORZÓ MOZGÓ