ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-05-25 / 56. szám

2 1932. május 25 egészségtelen házba helyezni — ok nélkül, mert hiszen így is teljes önállóságot élvez a plébános úr pasztorizációs és hitoktatási felada­tait tekintve. — Az iskolaszék utasítása alap­ján minden iskola csak a saját kör­zetébe tartozó gyermekeket írja be. A tanulók számaránya miatt a Szent Imre iskolában nem lehetett össze­vonást keresztülvinni, — különben is a józan pedagógia azt diktálja, hogy lehetőleg ne csináljunk össze­vont osztályokat és ne legyenek összevont osztályok akkor, amikor elegendő tanterem áll rendelkezésre. — Kijelentettem magam is, hogy a rendelkezés után is az iskola belső ügyeiben minden marad a régiben, a plébános úr pasztorizá­ciós jogainak és területének meg­sértése nélkül. Ha pedig a gyer­mekek létszáma megengedi, a jövő­ben ismét felállítják mind a négy osztályt. — Vitán felül áll az a tény, hogy Esztergom iskolái községi jellegűek — noha a múltban sok küzdelem folyt a katolikus jellegért, viszont azonban a város is követelte és fenntartotta jogait. — Én mint katolikus plébános csak elismeréssel és hálával szól­hatok Esztergom város vezetőségé­ről, amelynek magatartása folytán Esztergom város iskolái minta­szerű katolikus szellemben mű­ködhettek és működhetnek ma is. — A főispán úrnak a kultusz­minisztériumban tett közbenjárása folytán — jelentette Mátéffy — a kultuszminiszter leiratban érte­sítette a várost, hogy az iskolák egy igazgató alá vonása takaré­kossági és praktikus célt szolgál és nem kivánja ezzel érinteni az iskolák külön elnevezését. Az előadottak alapján javasolta Mátéffy Viktor, hogy rendelje el az iskolaszék, miszerint a jövő is­kolai év szeptember 1-től kezdve a szenttamási iskola igazgatóságát beszünteti, az intézetet — önálló­ságának megőrzése és a vízivárosi plébános pasztorizációs és hitoktatói jogkörének és munkakörének érin­tetlensége mellett — a Szent Imre iskola igazgatása alá rendeli. Bleszl Ferenc szólalt fel elsőnek az ügyhöz, aki beszédében elitélte Keményfy személyeskedéseit, azon­ban a szenttamási iskolának teljes különállását követelte, — akár a régi épületbe való visszahelyezésé­vel is. Dr. Etter Jenő leszögezte azt, hogy Mátéffy teljes objektivitással adta elő az ügyet. Kéri — ha le­hetséges — úgy megoldani a kér­dést, hogy a szenttamási igazgató megmaradhasson. Dr. Brenner Antal szintén ily irányban szólalt fel, vitéz Szívós Waldvogel József élesen elitélte KeTényfy bántó személyeskedését és Mátéffynak az alaptalan és igaz­talan támadással szemben elégtételt követelt, amely az iskolaszéki tagok egyhangú helyeslésével találkozott, — a szenttamási tagokat sem véve ki. — Keményfynek ez a szereplése határozottan ártott a katolikus iskola­ügynek Esztergomban — mondotta a felszólaló. — Ne hatalmat követeljen a plé­bános úr, akinek a községi iskola felett hatalma nem lehet. Neki az iskolánál jogai és kötelességei vannak. — A mai állapotot pedig, hogy elemi iskoláinknál katolikus szellem uralkodik és hogy soha senkinek eszébe sem jut másvallású tanítót idehozni, — nem erőszakoskodással és hatalmi túltengessél, hanem csak megértő szeretettel lehet fenntartani. Madaras Aurél hangoztatta, hogy a rendelkezés végrehajtása azért is helyes, mert a szenttamási igazgató, aki most a szentgyörgymezői isko­lát is igazgatja, ezentúl intenziveb­ben végezheti szentgyörgymezői dolgát. Végül is az elnöklő dr. Fehér Gyula összegezte a felszólalások eredményét, az iskolaszék meg­állapította a személyeskedő vádak igaztalanságát, Mátéffy Viktor­nak teljes elégtételt adott, a szent­tamási iskolára vonatkozóan pedig elfogadta az előadói indítványt. Egy turistatársa­ság látogatása. A Magyar Turista Egyesület Esz­tergomi Osztálya huszonegy évre tekint vissza. Ezen két évtizedet meghaladó mult alatt az osztály nemcsak belső egyesületi életet élt, hanem kifelé ható erővel is dolgo­zott a város idegenforgalmának előmozdításán. Kirándulási és baráti összeköttetései révén idegeneket, különösen budapestieket hozott Esz­tergomba. Nem egyszer 40—50 tagú turistatársaság jött városunkba az Esztergomi Osztály látogatására. Amikor pedig megépült a vaskapui menedékház, a kiránduló turisták látogatása tetemesen megszaporo­dott, ami által a menedékház for­galma megnőtt, ami pedig a vá­rosra nézve bizonyos indirekt hasz­not jelent. Újabban a nehéz gazdasági hely­zet miatt bizony a kirándulók száma is megcsappant. Annál inkább kell mint örvendetes tényt leszögeznünk a mult vasárnapi eseményt, amikor az anyaegyesület egyik legrégibb, legnépesebb és legtevékenyebb asz­taltársasága: — a Csütörtöki Asztal­társaság, a MTE egyik elnöke, osztálynál tegyen látogatást, hanem gyönyörködjék a Vaskapuról táruló kilátásban is. A látogatókat az osztály néhány tagja az állomáson fogadta és fel­kísérte a Vaskapuba. Délután pedig a Turista Dalárda szerenádot adott a menedékháznál a vendégek tisz­teletére. Ámbár a dalárda szereplése előre jelezve a helyi lapokban nem volt, mégis sokan jöttek fel a menedék­házhoz a városból is és élvezettel hallgatták az előadott dalokat. A budapesti vendégek ismételten fe­jezték ki elismerésüket a dalárda felkészültsége felett. Ezen kedves és buzgó nap ön­kéntelenül is azt a gondolatot ér HIREK. Éjjeli szolgálatot május 25—27-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz cím­zett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Gyászlobogók lengenek ismét középületeink ormán. Kék Itá­liában, az Örök-város kapuja előtt, szárnyaszegezetten zuhant leja ma­gyar büszkeség ... a Justice for Hungary. Az igazságtalan magyar béke égő fáklyájaként lángolt a karcsú óce­ánrepülőgép, katasztrófájában ez a lángokban álló mementó hírt ad a reiimelThog^ a maroknyi Dalárda,'mely a fővárosban már ( ma Hf ­é ! f 3^ ak ? több ízben szerepelt, mint vonzó erő bekapcsolódhatnék a város ide­genforgalmába. Ügy gondolnám a dolgot, hogy a nyári idény alatt havonta egyszer hangversenyt ren­dezne a menedékháznál. Ezekről az alkalmi hangversenyekről minden­kor értesítené a budapesti turista egyesületeket, a váci és szentendrei osztályokkal együtt. Azt hiszem, hogy Esztergomnak remek vidékén kívül a hangverseny is nagy vonzó erővel birna a budapestiek számára. Amennyire kedvelt a dalárda bent a városban is, hathatósan lendítené fel a menedékház forgalmát is, ami végeredményben városi hasznot je­lent és így kapcsolódnék be még intenzivebben a város idegenforgal­mába a MTE Esztergomi Osztálya is. Mint turista örömmel emlékezem meg a mult vasárnapi látogatásról. Felelevenedve láttam azt a multat, mely oly szorosan forrasztotta össze az osztályt az anyaegyesülettel. Mint e városnak szerény polgára, idegenforgalmi szempontból mérle­gelem az ily látogatások értékét és György Andor vezetésével váró- ez adta meg a fentebb kifejtett gon sunkba érkezett, hogy nemcsak az dolatot is. V. I. »P m Segítne-e rajtunk a Bell-féle földpénzrendszer ? Amióta a gazdasági válság kátyú­( pirrongy, melynek csak kikénysze jában vergődünk, annyi terv szüle-j rített belföldi forgalmi értéke le­tett meg az ország pénzügyi meg-ihetne, de már a külföld nem adna mentésére, hogy se szeri se száma Újabban a Bell Miklós-féle földpénz elméletet propagálják. A lényege az, hogy az aranyfedezel ű papír pénz helyett nyomattasson az állam olyan pénzt, melynek fedezete magán- és államtulajdonban levő ház és földbirtok. Az összes ingat lanok egyharmad értékének megfe­lelő bankjegyet nyomatna az állam, melyet ingatlanainak arányában tulajdonosok kötelesek lennének átvenni és forgalomba hozni. Az igy kapott összeget betábláznák az in gatlanra, de azt visszafizetni nem kellene, sőt nem is lehetne, csupán 2 százalék kamatát az álamnak. Bell Miklós úgy képzeli, hogy ez­zel a pénzügyi módszerrel meg le­hetne szüntetni minden gazdasági bajt, mert mindenkinek jutna a „földpénz"-bői, a forgalom és fo­gyasztás megnövekedne, az állami kiadásokat pedig forgalmiadóból fe­deznék. Az elmélet igen szép, csakhogy egy nagy bökkenője van. Ez a „íöldpénz" ugyanis annyit érne, mint a fehérpénz a kommün alatt. Pa­érte egy fabatkát sem, mert csak olyan pénzt fogadnak el a nemzet közi forgalomban, melynek arany­fedezete van. Abban a pillanatban, mikor megncsinálnák a Bell-féle földpénzrendszert, kínai fallal ven­nők körül magunkat s a külfölddel való forgalmunk teljesen megbé nulna, mert a Bell-féle földpénzt fizetési eszköz gyanánt nem fogad nák el. Egy civilizált ország nem rendez­kedhetik be az önellátás politiká­jára, nem szakíthatja meg a kül­földdel való gazdasági kapcsolatait, nem vonhatja ki magát a világ­forgalomból. Bell Miklós pénzügyi terve tehát nem a válság megoldását hozná, hanem a gazdasági elszigeteltséget, ami egyet jelentene a pusztulással, végromlással, mert oz országnak csak olyan pénze lehet, mely a nem­zetközi forgalomban is fizetési esz­köz gyanánt szerepel. Reál — tornatrikó garantál tan színtartó és legolcsóbb — KEMÉNY-nél. A táviró drótjai, a rádió hullámai, a rotációs gépek ezrei szórták szét a világnak az újabb magyar tragé­dia eseményét. Az egész világ tu­domást szerzett arról, hogy élt Endresz Cyörgy, a magyar pilóta, aki átrepülte az óceánt, hogy a világ ráfigyeljen arra, hogy van magyar kultúra, hogy van magyar bátorság, és az igazságtalan trianoni határ nem maradhat meg. 1914 óta nagyobb propagandát Magyaroszágnak senki sem tett, mint a Justice for Hungary bátorlelkű utasai. Lindbergh ezredes hazájának nemzeti hőse, Endresz és Bittay csonka hazánk hősei és vértanúi. Belekerült a nevük a magyar halha­tatlanok aranykönyvébe, a Doberdó, Kárpátok és Isonzó sok ismert és ismeretlen hőseinek élére. Római útjukra egy magyar dal­lal váltak el tőlünk. Utolsó útjukra befejezzük ezt a dalt... lesz még kikelet Kolozsvár felett! Ma pedig a nemzet gyászában mi is könnyes szemmel, vérző szív­vel veszünk részt. b. Lapunk legközelebbi száma a csütörtöki ünnepre való tekin­tettel szombaton délután a ren­des időben jelenik meg. A vízivárosi zárdatemplom má­jusi ájtatosságainak e heti szó­nokai : 25-én Dr. Török Mihály pre­látus-kanonok, szemináriumi tanár, 26-án Dr. Bartmann Miklós prímási szertartó, 27-én Dr. Magasi Artúr bencés tanár, 28-án Dr. Kemenes Illés bencés igazgató. A városi elemi iskolák torna­ünnepélyének műsora. A eszter­gomi községi elemi iskolák, mint jeleztük, f. hó hó 26-án, Űrnapján, tornaünnepélyt tartanak. Az ünnepély műsora a következő: 1. Az ifjúság felvonulása és tisztelgése. 2. Vigyázz állásba vezénylés mellett a „Magyar fohász". 3. Üdvözlőbeszéd — mondja: Bárdos József iparisk. igazgató. 4, Szabadgyakorlatokhoz felállás. 5. Zenés szabadgyakorlatok az L, II., III. osztályok részéről. 6. Zenés sza­badgyakorlatok a IV., V., VI. osztá­lyok részéről. 7. Szines labda­gyakorlatok. 8. Fiúkfczászlós gyakor­lata. 9. Leányok tánca — IV., V. és VI. oszt. 10. Bukfenc verseny. 11. Síkfutás III. oszt. 40 m, IV. oszt. 60 m, V-VI. oszt. 80 m. 12. Leá­nyok labdajátéka. 13. Egyéb verse­nyek. 14. Kicsinyek vegyesjátéka. 15. Himnusz és tisztelgés. Tekepálya-megnyitás. Az Esz­tergomi Kath. Legényegylet csütör­tökön (Űrnapján) d. u. 3 órakor nyitja meg újonnan átalakított te­kepályáját, melyre felhívja mind az egylet rendes, mind pártolótagjainak figyelmét. — Vasárnap, május 29-én, u. 4 órai kezdettel nagyszabású kugliverseny lesz 3 értékes díjjal, melyre szintén felhívja az iparos­ság figyelmét az Elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents