ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-05-22 / 55. szám

2 DÉLI HIREK Harry Piel a világ legégetőbb problémájával foglalkozik legújabb filmjében Kevesen akadnak a filmszínészek között, akik éppen olyan tehetségesei a játék művészetnek, mint az artistaprodukcióknak. A legtöbb ismert nagyság helyett úgynevezett dublót, helyettest kell beállítani, aki aztán a főszereplő maszkjában megcsinálja a bravúros mutatványt. Harry Pi el talán az egyetlen, aki saját életét kockáztatja minden filmjében. Aki helyett nem kell artistát beállítani, hogy elvégezze a kijelölt produkciót. Ezért értékesebb Harry Piel minden alakítása, mint hasonló filmsztárkollégáié. Ebben az új filmjében is Harry Piel a lélekzetállító artistamutatványok olyan sorozatával lepi meg a moziközönséget, amellyel koronát tesz összes eddigi szerepei fölé. Repülőprodukciói a legelszántabb pilótának is dicsőségére válnának. A légi madár biztoskezű kormányzója Harry Piel, mint ahogy fölényes, gyakorlott színész, elegáns világfi és hódító szerelmes is egy személyben. A fantasztikus filmtörténetnek nemcsak csodálnivaló hőse, főszereplője, de rendezője is Harry Piel, az univerzális tehetségű, kedvelt filmművész. A film meséje a következő: Az éjszakában egy repülőgép berreg a metropolis fölött. A kivilágított kőtenger ferde síkokban rohan, női a gép alatt, — csak néhány perc még és a leszálló aeroplánt elnyeli a város. Egyetlen utasa, Harry Parker azonban ezt nem várja be. Ejtőernyőt csatol a derekára és kiugrik a gépből A repülőtéren detektívek várják az aeroplánt. Izgatottan faggatják a pilótát, hogy magányos utasa hova lett. Veszedelmes kémet gyanúsítanak benne, aki meg akarja szerezni Managan professzor félelmetes találmányát, a várospusztító halálgázt. Harry Parker ezalatt szerencsésen leszállt egy hatalmas épület tetejére s egy óra múlva már nagyban tanácskozik barátjával a sánta Basinnal. Csakugyan a félelmetes találmányról van szó. A mérgező gáznTc ellen küzdő genfi világszövetség megbízta Parkért, hogy a tanártól megvegye a halálgázt és megsemmisítse. De senkisem tudja, hogy Managan professzor hol dolgozik. Laboratóriumát egy tönkrement gyár épületében rendezte be, ahol csak a Sálit, az ipari kémelhárító szervezet főnöke és Ruth, a tanár leánya keresi fel néha. Parker a római képzőművészeti akadémián, egy évvel ezelőtt, megismerkedett a leánnyal és most felkeresi, hogy megtudja tőle a professzor címét. A találkozásból szerelem lesz és Ruth elárulja a titkot Parkernek. Sok viszontagság után az elszánt fiatalember végre a professzor elé kerül és felszólítja, hogy semmisítse meg szörnyű találmányát. De Sálit is megakarja kaparintani a haláigázt, hogy hasznot húzzon belőle. A próbatöltés már ott van az áruló kezében, amikor Parker meglepi, az acélpalack eltörik és a gáz kiárad belőle. A bátor fiatalembert csak egy gázmaszk menti meg a biztos haláltól, míg az áruló életével lakol a vakmerő kísérletért. A professzorban felülkerekedik a lelkiismeret és megsemmisíti találmányát, Parker pedig elnyeri Ruth kezét. Minden naggiiafaloin gázháDordra Mszfll... PMMémí a $MMMrú elleni védeftezes mftdtafra A világháború befejezése óta eltelt tizenkét esztendő alatt az amerikaiak csakúgy, mint a többi fegyverkező nép, megtalálta a módot a támadógáznak olyan anyagokkal való kombinálására, amelyek minden eddig ismert maszkon keresztülhatolhatnak. Ez a gáz nagyobb mennyiségben belélegezve, harminc másodperc alatt kezdi romboló hatását a szervezetben és hat-tíz óra alatt halált okoz. A francia kémikusok gázainak nevét eddig senki sem hozta nyilvánosságra. Angol és svájci megállapítás szerint a francia hadvezetőség kezében olyan gázcsoport van, amellyel szemben eddig nem találtak védekeTITKOS KÜLDETÉSBEN (HALÁLGÁZ) Rendezte: Harry Piel. Gyártási vezető: Joe Pasternak SZEMÉLYEK: Harry Parker Harry Piel Managan professzor Eduard von Winterstein Ruth, a leánya Maria Solveg Salif, a titkos szolgálat főnöke Leonard Stecke! Baschin, a sánta ember Reinhold Bernt Brandes Ferdinand Hart A miniszter..* Ferdinand von Alten Hangfelvétel: Tobis Klangiilm. Universal-film tmmmmmmamiasm Gáz!... A tízmilliós hangyaboly, Európa szíve, a kontinens legnagyobb metropolisa, amelynek dolgozó népe üzletekben, irodákban, műhelyekben, gyárakban szorgalmaskodott, riadtan figyelt fel a futótűzként elterjedt hírre: HÁBORÚ! ... Percekig állt a munka az egész vonalot. Az emberek emlékezetében még ott rémített a két évtizedelőtti világégés felejthetetlen képe. Es most, hogy egy újabb vész előszele száguldott végig a fővároson, fokozott döbbenet lett úrrá tízmillió élő lélekben, fiatalban, öregben, szegényben, gazdagban egyaránt. A legutóbbi világháború óta hétmérföldes csizmákban rohant fejlődése útján a modern haditechnika és nem kisebb tempóban licitáltak egymásra az egyes államok hadikészülődéseik során. Az új stratégia már nem a közelharcra, nem a tízezrek és százezrek erejének összemérésére és nem a fegyverek pusztítására alapozta a 'övendő sikereit, hanem egy sokkal hatásosabb eszközre, olyanra, amely a legrövidebb idő alatt a legnagyobb területen és a legszámottevőbb tömeget képes háláiba küldeni. Ez a félelmetes eszköz a kémia diadala, a gyilkos méreg, az embert, állatot, növényt ölő gaz, amely percek alatt végez mindennel, ami útjábe akad és ami életet él. GÁZ!... GÁZ!... GÁZ!... A három betűből álló halálos mementó villant át a milliók agyában, képzeletében és a megszokott robot egyszeriben megtorpant a megrémített hangyabolyban. A munkára lendült karok energiája lehűlt, az alkotó szellem megbénult, a spekuláció az érdektelenségbe süllyedt, a szerelem érzése kialudt a szívékben, amelyeket most már csak az ösztönös, állati félelem, a védekezés és a menekülés problémája dobogtatott. A rendes, napi kerékvágásukból kizökkent emberek szinte tébolyultan, cél nélkül, reményvesztetten látottak-futottak az uccák labirintusában. Elborult, ködös tekintetük az ég felé meredt, ahonnan a halál ijesztgetett le rájuk. A gyilkos gázt lestek a magasságból. Ha egy gyanúsabb, nagyobb felhőt fogott fel riadt pillantásuk, őrült módjára ordítottak fel és szaladtak szerteszét. A halálos méreg közeledését látták az ezüstszínű bárányfelhőkben is ... Hosszúnak tűnő napok, végtelennek tetsző hetek multak el ebben a páni félelemben, miközben az ellenség milliói titokban, de annál lázasabban készttették elő a biztos halált. Repülőgépek raja, gyilkos gázzal telt bombákkal félszerelve, várta az indulás pillanatát, hogy pillanatnyi pontossággal a kijelölt helyre dobja le öldöklő mérgét a tízmilliós város számos pontján. GÁZ!... GÁZ! ... GÁZ! ... Mintha lángbetűk írták volna fel az éjszakai égbolt sötétségébe ezt a rettenetes szót, aludni sem tudtak az emberek és minden pillanatban újból és újból leszámoltak az életükkel. Mit használna a gázmaszk, a pincébe menekülés, a szobákban való légmentes önbebörtönzés? Ideigóráig tartó életmeghosszabbítást. A vég elkerülhetetlen. A gyilkos méreg előbb-utóbb behatol a legrejtettebb zugba is, halált osztva embernek, állatnak, növényi vegetációnak. Mindenki leszámolt már az életével, amikor egy éjszaka megszólaltak a város vészszirénái, hogy figyelmeztessék a lakosságot a közeledő veszedelemre. A tízmillió ember pillanatok alatt talpon volt a halálriadó félelmetes hangjára. Fejvesztetten, össze-viszsza szaladgált az emberrengeteg. Haját tépve, ártikulátlan hangokat ordítva, egymást lökdösve, rúgva igyekezett menedékhelyet keresni nyomorult élete számára mindenki ... Apák gyermekeiket taposták agyon, férj a feleségét lódította el útjából, hogy minél hamarább védett zugba jusson a rohamosan ömlő, terjedő zést. A francia gázok a legveszedeU mesebbek abban a tekintetben, hogy a legkisebb mennyiségben is hatnak. Egy milligram gáz száz liter levegőben elegendő ahhoz, hogy harminc másodperc alatt megkezdje hatását és harminc perc alatt halálos bénulást okozzon. Németország volt az első hatalom, amely a gáztámadásokat igénybevette. A német gázok a sárgakeresztes és kékkeresztes csoportban azóta óriást fejlődtek. Romboló hatásuk vetekszik a franciáéval, eüenálhatatlanságuk a Levnsit-éval. Természetesen a titokban, tartott anyafok hatásáról nincs jelentés. A védekezés már az elmúlt világháborúban is nehéz volt a gáztámadás ellen. A katonák maszkot hordtak ugyan, de a különböző támadógázák ellen csak különböző maszkok nyújtottak védelmet. Ha tehát nem sikerült a támadógázt gyorsan felismerni, a maszk ellenére is halálos volt a hatás. Azóta ezen a téren is nagyobb a haladás. Több hatalom nem is titkolja, hogy olyan gázokat birtokol, amelyek úgy vannak kombinálva, hogy anyaguknak egyik része az éllenfelet addig fojtogatja, amíg levegő után kapkodva, le nem rántja az álarcot s akkor a másik alkatrész végez vele. De különben is, mint azt a német katonai szakértők legutóbb írásban is kimutatták, állandóan megvan annak a lehetősége, hogy egymásutánban egész ellentétes védekezést kívánó gázokkal árasszák el a megtámadott tervletet és így a maszkokat értéktelenné és hasznavehetetlenné tegyék. A Vöröskereszt három esztendőn keresztül pályázatot írt annak a kémikusnak jutalmazására, akL tökéletes biztonsággal ki tudja mutatni a levegőben a támadógázok jelenlétét, s ezzel kapcsolatban pályázatot hirdettek a megfelelő védekezési módra is. Három esztendőn át maradt meddő ez a pályázat; a világ legjobb kémikusai tucatjával, sőt százával is termelik a gyilkoló gázokat, de nem képesek védekezni ellenük és a felidézett szellem már erősebb, mint a bűvészinas, aki a börtönéből kiszabadította. gáz elől, ha csak órákra, ha csupán percek röpke idejére is ... De a szálló méreg ellen nincs orvosság, nincs menekvés. A parányi rovart a fa kérgébe fúrt fészkében épúgy megtalálja, mint a bölcs embert, a teremtés urát és koronáját raffinált rejtekhelyén, a föld alatt vagy a levegőben egyaránt. A színtelen, szagtalan gyilkos gáz, mint óriási takaró, ráüllepedett a tízmilliós Babilonra és nem bújhatott ki alóla emberfia, sem más élőlény ... Aratóünnepet ült a HALÁL ... A hajnali nap aranysugarai egy nagy temetőt borítottak be életosztó melegükkel. De élet már nem volt többé. Az élet kialudt, meghalt... Emberszív nem dobbant, állat nem hízott kövér legelön, búzakalász nem szökkent szárba, virág nem bimbózott, fűszál nem zöldéit, légy nem zümmögött többé ... Meghalt minden ... meghalt mindenki ... A gáz, ez a gyilkos méreg kioltott minden életet... Megölte az embert is, aki életre hozta... Talán megölte a háborút is! (v. <Ll