ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-05-22 / 55. szám

DELS HIREK Titokzatos gyilkosság: egy külvárosi uccán. Jelenet a Titkos küldetésben c Harry Piel filmből. Harry Piel nem megy a mindennapi témáktól, mert igy közelítheti meg a közönséget Harry Piel ismét rendez, ismét játszik, beszél, csak éppen nem énekel. Harry Piel a békeidők, a némafilm korszakának legnagyobb márkája volt. Nem kellett a mozi falára semmit kiírni, csak annyit, hogy Harry Piel játszik a filmen és az emberek törték magukat a jegyek után. Jött a hangosfilm korszaka és Kaivy l'iel darabig hallgatott. Azt hittük, hogy az idő rohanó árja eltemette. Téveaett mindenki. Harry Piel *armlt. Megtanulta, hogyan lehet a témáit összeegyeztetni a hangosfilm követelményeivel. És most már meg is találta. Harry Piel ismét a legjobb márka, a legnagyszerűbb vonzerő. Harry Piel semmit sem engedett filmjein a némafilmjeiről ismeretes nagyszerű trükkjeiből, témájából, izgalmas fordulataiból és jeleneteiből, hanem átvitte hangra, ami eddig csak képben volt. Legújabb filmje, amelynek címe Titkos küldetésben, ismét a legnagyobb siker ígéretével került ki a műteremből. Harry Pielnek, úgy látszik, van valami titka. Nemcsak úgy látszik, hanem valóban úgy is van. Egy kávéházi beszélgetés alkalmával — mert Harry Piel a legboldogabb, ha kávéházi asztal mellett üldögélhet — elmondta a titkot. — Én nem magam tervelem ki a témámat — mondotta. — Vagy ha a témát magam építem is fel, de viszont az alapötletet a napilapok hasábjairól veszem. Mindig azt keresem, mi az, ami az embereket legjobban foglalkoztatja. És a témát az alapötletre építem fel. Most például divatja van a kémtörténeteknek, nagy divatja van Genfnek, amely a Népszövetség székhelye és így évenként kétszer-háromszor a világ közepe és divatja van a jövő háborúján való meditálásnak, üj filmem tehát ezen az alapötletkomplexumon épült fel. Genfből indul ki a mese, kémek munkáját látjuk benne és a téma, a jövő gázháborúja. Hogy közben milyen bravúrokat csinálok? Istenem, el tudom képzelni a légtornászt, hogy négylábú széken már nem is tud kényelmesen ülni! Én sem tudok egy-két nyaktörő trükk nélkül filmet csinálni. Éjszakai repülés a világváros felett A nagyváros fénytengerét — ha leszáll föléje az éj — mindnyájan ismerjük. Hatalmas fénybetűk, a legkülönbözőbb színekben izzó csíkok, szalagok, vonalak és egész homlokzatokat beborító lángcsóvák borítják nappali fénybe a metropolisokat. A házak tetejét és csúcsát hatalmas világító-oszlopokká változtatják az izzókörték ezrei . . . ki törődik velök az uccán járókelők között. De milyen máskép, milyen fantasztikusan hat a nagyváros láng folyama a repülőgépről. Köröskörül az egész földet homály borítja, a gép órálág hasítja a levegőt és csak az iránytű kormányozza, itt-ott kis falvak, apró lángocskák, egy-egy fontos közlekedési főér; vagy eldugott tanya szakítja csak meg a sötétséget és vékony csíkjával felér a kabin ablakáig ... azután egyszerre csak a köröskörül súlyosan elterülő sötét tenger közepén a lángmező, mint valami sziget. Ezek a lángoló vonalak olyan tisztán mutatják a város kontúrjait, mintha valami játékszer terülne el alattunk. Szinte kezünkkel foghatjuk meg a hatalmas utakat, a szállodák sarokoszlopait és a szórakozóhelyek kivilágított tornyait. . . Előttünk egy hatalmas háztömb lángfolyóba borítva, mellette egy kupola, amelyet folyton változó lángvonalak tarkáznak » « , mesés látvány t , , Azután lehajlik a gép, már látjuk a repülőteret . . . már ragyognak a repülőgépkikötő hatalmas fényszóróinak lánggömbjei, fénycsóváik másodpercenkint végigsimogatják gépünket, a csillogó talaj kísérlete mind közelebb jön hozzánk, mintha ferdén húzódna felénk, mindjobban tágulnak az épületek kontúrjai, nem emelkednek ki az elhagyott kopasz tájból, hanem ameddig a szem ellát a gépről, végtelen sorban állnak egymás mellett ... a gép alsó részén egyszerre magnézium fáklyák lobbannak lángra, élesen tűnik elénk egy szempillantásra a repülőtér és a pályaudvar, a motorok leállnak, és a légi óriás gurulni kezd a földön . . . Az éjszakai repülés, a mesebeli élmény, amelyet wosí a kamera megfogott, véget ért ... a kísérteties nagyváros ismét valóság, józan és mindennapi valóság . . . 00 képe Irta: BLEIER MOR ny. ezredes A repülés technikájának és a vegyi harcieszközök gyártásának óriási fejlődése olyan mértékben változtatja meg a hadvezetés módját, hogy ezzel a nagy nyilvánosságnak is behatóan foglalkoznia kell, hiszen nem utolsó sorban mindnyájunk testi biztonságáról és jólétéről van itt szó. A háborúkban eddig az volt a vezérelv, hogy fel kell keresni, meg kell verni az ellenséges hadsereget. Igy történt ez az ókorban és a középkorban s így cselekedett Napoleon is. A stratégia törvényei mindig ugyanazok maradnak, csak eszközei változnak az idők folyamán. A repülő fegyvernem minden eddigi teljesítménye csak gyermekjáték ahhoz viszonyítva, amire az egy jövőbeli háborúban képes volna. Pershing, az északamerikai Egyesült Államok hadseregfőparancsnoka, azt írja egy nemrég közzétett könyvében, hogy „a háromdimenziós — a föld felületén és a levegőben — való hadviselés objektuma nem annyira a katona, mint a fegyvertelen, védtelen polgár. Tehát valósággal nem háborúról, hanem egyszerűen lemészárlásról lehet szó a jövőben". Angol katonai körök és főleg Richardson tábornagy véleménye szerint néhány órával a háború kitörése után bombavető repülőnaszádok, amelyek elhomályosítják az eget, fognak az ellenséges ország fővárosai és gazdasági centrumai fölött eldübörögni és óriási lövedékek ledobása által olyan pánikot idéznek majd elő, hogy az embereknek a pincékbe és egyéb földalatti helyiségbe kell menekülniök. Ezzel a lehetőséggel számolva, Oroszországban új házak építésére csak úgy adnak engedélyt, ha az építkező kötelezi magát, hogy földalatti betonozott, robbanás és gáz behatolása ellen mentes helyiségeket is építtet. A bombavető naszádokat követik a gáznaszádok, amelyek a legveszélyesebb mérges gázokkal árasztják el az emberlakta vidékeket és onnan minden életet — még a növényeket is — kipusztítanak. Nagy városok elgázosítása tekintetében igen eltérőek a vélemények. Német szaktekintélyek nem hisznek ebben a veszélyben, mert 'azt vélik, hogy például Berlin elgázosítására nem kevesebb, mint ezer tonna méreganyagra volna szükség, amelyet csak háromezer repülőgép tudna szállítani. Ilyen nagyszámú aeroplánt egy célra felhasználni még Franciaország sem volna képes, amelynek pedig a világ leghatalmasabb légiflottája van. A németekével szemben az angolok véleménye az, hogy a legújabb mérges gázok olyan szörnyű hatásúak, hogy ezer apró gázfejlesztővel, amely már tíz repülőgépen is elfér, egész Londont el lehetne pusztítani. A nézetek tehát, mint látjuk, igen eltérőek. Ha mélyebben bepillantunk e nézetkülönbség motívumaiba, könynyen kitalálhatjuk ennek okát is. Németországban nem beszélnek a legmodernebb gázokról, de joggal föltehet j ük, hogy ismerik őket. Ezek a legújabb mérges gázok hatásukban sokszorosan felülmúlják azokat, amelyekről a német szakkörök a fenti optimisztikus módon nyilatkoznak. Az angol szakemberek pedig ama régi angol szokás szerint járnak el, hogy a nép előtt sohasem festik kisebbre a veszélyt, mint amilyen. De feltéve, hogy az angol vegyészek erősen túloznak a szóbanforgó mérges gázok hatását illetőleg, mégis bizonyos, hogy aránylag igen csekélyszámú — és így nem könnyen észrevehető — repülőgép is elegendő volna az angol főváros elpusztítására. Harry Piel ejtőernyőn érkezik a fővárosba. TITKOS KuLDETíSBEM ^"ÄF HARRY PiEL^Té