ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-05-22 / 55. szám

INGYEN! •MBMMHHHIiÉMÉMMBMBM^^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VIII., BEZERÉDY UCCA 5 Felelős szerkesztő és kiadó: RADÓ ISTVÁN ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy német tanár felfedezte a Halálgázt Egy óra alatt megsemmisül egy hadsereg M genfi világszövetség a gá&hábwű. ellen (Saját levelezőnktől.) Mialatt a napipolitika, a német elnökválasztás és egyéb világesemények a sajtó ég a német nagyközönség figyelmét a legteljesebb mértékben lefoglalták, a lapokban egy kis hír jelent meg, minden j feltűnés nélkül: E hír szerint Berneckben, Észak-Poroszországban, súlyos gázrobbanás történt, amely a Körner-féle vegyészeti gyár laboratóriumát elpusztította. Egy másik, szintén jelentéktelennek látszó hír azt jelentette, hogy Sálit, a külügyminisztérium kémelhárító osztályának egyik osztályfőnöke, tragikus körülmények között hirtelen elhunyt. A két kis hír — mint megbízható forrásból értesülünk — sokkal jelentékenyebb esetet takar, mint amilyennek látszik, és szoros összefüggésben áll egymással. Munkatársunknak sikerült a két kis hír mögött rejtőző rendkívül érdekes eseményekről a következő adatokat beszerezni: Manag an professzor* találmánya Ismeretes dolog, hogy a nagyhatalmak mindegyike lázas szorgalommal dolgozik a jövő gázháborújának előkészítésén. Európában, Angliában, Amerikában a vegyi gyárak laboratóriumaiban a legkiválóbb tudósok és gyakorlati szakemberek kísérleteznek azzal, hogy minél tökéletesebb, erősebb és védhetetlenebb vegyi gázokat készítsenek, amelyek ellen nehéz legyen a védekezés. Természetesen a bernecki Korner vegyészeti gyár is kísérletezett és foglalkozott a támadógázok problémájával. A kis falu elhanyagolt és jelentéktelen gyárában néhány hónap előtt abszolút modern laboratóriumot rendeztek be, amelybe egy igen tekintélyes külsejű idegen költözött be. A laboratórium hatalmas üvegfalai mögött késő éjszakáig égtek a hatalmas izzólámpák, ^mert a titokzatos idegen az éjszakát a nappallal egyesítve dolgozott. Ugyanebben az időben terjedt el az érdekeltek körében az a hír, hogy Managan professzor, a műegyetem kémiai tanszékének tanára, aki szintén egy támadógáz szerkesztésének kísérleteivel foglalkozott, e kísérletek zavartalan folytatása és befejezése érdekében ismeretlen helyre távozott. Jiz üres repülőgép Néhány nappal ezelőtt a repülőtér pályaudvara előtt éjféltájban állami autó állt meg. Az autóból Sálit, a külügyminisztérium egyik osztályvezetője, ugrott ki a detektívfőnök kíséretében. Azonnal az állomásfőnökhöz siettek, akit a bemutatkozás után az osztályvezető megkérdezett: — Megtudhatnám, hogy az X. B. 370. repülőgép mikor érkezik? — Menetrend szerint nem várunk érkezést, — válaszolta az állomásfőnök. — Ez különjárat! — mondta Sálit és azonnal megindult a kérdezősködés telefonon és szikratávírón a környező állomásokhoz. Mire az érdeklődés alapján az állomásfőnök megállapította, hogy valóban közeledik a fővároshoz egy repülőgép, már magnéziumf áklyák gyúltak M a repülőtér felett egy gépen, amely ezzel leszállását jelezte és néhány perc múlva a perronra gurult a gép. Sálit és a detektívfőnök a géphez siettek. A montőrök kinyitották a kabin ajtaját, üres volt. — Hol az utasa? — förmedt Sálit a pilótára. — Eltűnt! — dadogta a pilóta. — Húsz perccel ezelőtt hátranéztem, akkor még a kabinban volt! Mz égből pottyant ember Ezalatt egyik külvárosi ház tetején lassan bontakozott ki egy ejtőernyő kötelékeiből Harry Parker, aki nem várta meg a repülőgép landolását, hanem ejtőernyője segítségével ért földet. Az ejtőernyőt otthagyta a háztetőn és néhány perc múlva már kopogott Baschin lakásán. Ez a Baschin már hetek óta a fővárosban élt, azzal a megbízatással, hogy nyo- [ mozza ki Managan professzor tartózkodási , helyét, de fáradozása teljesen sikertelen maradt. Intézkedés történt tehát, hogy Harry Parker foglalja el a sánta Baschin helyét és állapítsa meg először a professzor tartózkodási helyét, másodszor szerezze meg a találmányt, a veszedelmes halálgázt. Harry Farker megérkezéséről a kormány titkos irodája is tudomást szerzett, sőt arról is értesült, hogy mi Harry Parker küldetése és ezért akarta már ä megérkezéskor letartóztatni. M titok nyomában Miután Harry Parkernek minden intézkedés ellenére sikerült észrevétlenül megérkeznie, azonnal munkához látott. Harry Parkért munkájában a véletlen is segítette. Megállapította, hogy Managan professzor leányával, Ruthtal, aki festőnő, Rómában néhány év előtt együtt volt. Elsősorban őt kereste fel. Itt azonban nagy meglepetés érte Harryt. — Tudja, Ruth kisasszony, — mondta a leánynak az emlékek felújítása közben —, hogy annak idején szerelmes voltam! — Kibe? — kérdezte Ruth. — Na... önbe! — Nem is vettem észre! — Lehet! Nagyon szerény vagyok !... Különben mit csinál az édesapja? Szerettem volna viszontlátni! — Hát ismeri őt? — Hogyne! Hiszen Rómában meglátogatta önti — Igaz! — Mikor szokott vele találkozni ? — Sajnos, nagyon ritkán. — Miért? Hol van most? — Sajnos... erről nem szabad beszélnem! M rejtelmes gyár Harry Parker nem csüggedett. Miután a rendőrség üldözése nyomába sem tudott jutni, Parker hevesen ostromolni kezdte Ruthot, abban a reményben, hogy valamiképen mégis megtudja a leánytól az apja címét. Egy véletlen folytán sikerült is ez és Harry Parker az autóján magával vitte Ruthot is Bereckbe, Managan profeszor laboratóriumához. Managan professzor nagy meglepetéssel fogadta Harry Parker megjelenését, aki csak itt vetette le inkognitóját: — A gázháború ellen küzdő világszövetség genfi irodája küldött ki önhöz engem, tanár úr. Szükségünk van az ön találmányára. Managan professzor csodálkozó arcot vágott. — Ne értsen félre — mondta Harry Parker —, meg akarjuk vásárolni ! — Minek? — Minek? Hogy megsemmisítsük! — Maguk meg akarják semmisíteni életem munkáját? Hiszen nem tudják, mit jelent ez a találmány! A legnagyobb hatalmat! — Hogyne! Hatalmat arra, hogy védtelen, ártatlan embereket elpusztítson! — Igen! Néhány repülőgép, felszerelve a halálgázzal... és egy óra alatt egy hadsereg megsemmisül! — Vagy egy védtelen város!... Rettentő kegyetlen eszköz az ön találmánya ... Gyalázat... őrület! Nem érti meg? Harry Parker érveket keresett még, de nem talált. — Ha az emberi érzésnek van még egy szikrája önben — mondta végül —, megsemmisíti a találmányát. — Apa... nem érzed — szólt közbe Ruth —, hogy minden szava igaz!? Ebben a pillanatban lépett be a szobába Sálit, a külügyminisztérium osztályvezetője. * A halálgáz története itt válik végzetessé és Harry Piel ezt a grandiózus, világraszóló problémát hozza a „Titkos küldetésben" című filmben. M „Moziélet" különkiadása 1932 április 15