ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-05-15 / 53. szám
Magyar mun kásnak ad kenyeret az, ak i magyar iparcik ket vásárol! -•nr——T—nwnrwrnnTiiriiriri^^ f IM V'iBWlWiflHWTiHiriiira Ara köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. M.gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők." — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdaválialatnál. X (XVII. évfolyam, 53. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932. május 15 nffigk ma m mm « Pünkösd Esztergom, 1932. május 15. A legszebb pünkösdi erények : a bátorság, az elszántság, a buzgóság és a megértés, — hiányoznak a ma emberéből, aki nem hiába szenved és akinek éppen ezért van miért imádkoznia könyörgő szóval és égigható sikoltással a mai pünkösdön. Abban az időben, amikor a Szentlélek Űristen piros nyelvek alakjában leszállott az apostolokra, — megszületett a bátorság, az elszántság, a buzgóság és a megértés, — ezekből pedig megélemedett az a nagy sereg, a hősöknek az a rettenthetetlen serege, amely Krisztus földi országát teremtette meg és amely az evangélium eszméit világfennta i tó tényezőkké tette. Csak természetes, hogy amint szűnik az emberben a bátorság, az elszántság, a buzgóság és a megértés, amint pusztulnak a pünkösdi erények, úgy gyengülnek a seregek, romlik a világ, pusztul az ország, a társadalom, a család és az ember. Ha tehát lélekben át akarjuk élni a pünkösdöt, akkor először is bátorságot kell kérnünk. Bátorságot az erősnek, hogy legyen bátorsága a nálánál is erősebbel szemben megvédeni a gyengét igazságaival. Bátorságot a gyengének, hogy bátorsága erőt adjon a küzdelmekhez. Másodszor elszántságért kell könyörögnünk. Elszántságért, amely a letargiából és a szomorúság tengeréből kiemelje a lelket, hogy a kétségbeesés határán még felkapjuk fejünket és nekidöntsük vállunkat akár a ránkszakadó sziklánegynekis az életért, a családunkért, az asszonyunkért, a gyermekeinkért. Azután a buzgóságot kérjük. A buzgóságot, hogy tüzet éleszszen már-már kialvó hitünkben és lankadó reménységünkben. Hát lehet hinnünk, remélnünk a Szentlélek erősitő szelleme nélkül — mai bajaink és szenvedéseink közepette ? Végül könyörögnünk kell, kitárt karokkal ostromolnunk az Eget — a megértés szelleméért. Az apostolok beszédét mindenki megértette a Szentlélek eljövetele után, bármilyen nyelvű és rendű nép is hallgatta az Igét, — mert az apostolok egyszerűen beszéltek, igazat mondtak, jót akartak mindenkitől és szerettek mindenkit. A mai emberiség tragédiája az, hogy nincs megértés. Világok állanak értetlenül egymással szemben, az országok között nincs megértés, a kultúrnépek legokosabb emberei jönnek össze, azután szétválnak, mert nem tudják megérteni egymást, társadalmi osztályok abszolút értetlenséggel gyűlölködnek egymásra, a magyar közélet telve van holt ideákkal, szeretetlenséggel és tehetetlenséggel a sok megnemértés miatt. Nem tudjuk megérteni egymást, — pedig milyen egyszerű annak módja, hogy az emberek megértsék egymást. Csak egyszerűség, világosság és őszinteség kell politikában és közéletben a szemfényvesztés helyett. Csak legyen meg a jóakarat mindenkivel szemben, csak ne magyarázgassunk a szegénnyel szemben, hogy a magunk jólétét és dupla pozícióját mentsük, hanem egyszerűen tegyünk a szegénnyel jót, — csak ne zengjünk szépeket a szeretetről, hanem egyszerűen szeressük embertársunkat! Legelsőbben a megértéssel jöjj le mi közénk Szentlélek Űristen! Az egyházi ének és zene híveinek esztergomi találkozója az Országos Magyar Cecilia Egyesület közgyűlésén. Lapunk szerdai számában részletesen közöltük az Országos Magyar Cecília Egyesület csütörtöki közgyűlésének programmját. Huszonnyolc év előtt tartott utoljára az OMCE Esztergomban közgyűlést, amikor még b. e. Bogisich Mihály püspök és Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy voltak a közgyűlés rendezői. Azok a kevesek, akik még visszaemlékeznek Esztergom ama nevezetes napjára, az újabb esztergomi ceciliánus összejövetelt sokkal szélesebb körűnek és gazdagabbnak találták, pedig akkor még NagyMagyarország békebeli kath. társadalma figyelt fel az egyházzene művelőinek esztergomi tanácskozásaira, viszont igaz az is, hogy az a mindinkább szélesedő nemes mozgalom, amely az esztergomi egyházi zene kultuszát írta zászlajára, akkor még kicsiny gyermekkorát élte. A közgyűlésre az ország minden részéből eljöttek Esztergomba az egyházi zene kedvelői. Fővárosból eljött az OMCE egész tisztikara; kívülük igen sok vidéki plébános és kántor is jelent "meg, mindmeganDyi a maga működésének körzetében ismert és kiváló muzsikus, többen közülük országosan is ismert nevek viselői. Az OMCE ünnepi közgyűlésével kapcsolatban d. e. 10 órakor a főszékesegyházban pontifikális nagymise volt, amelyet dr. Breyer István felszentelt püspök mondott. A nagymisén a főszékesegyházi ének- és zenekar Büchner Antal karnagy vezetésével Goller: István vértanúról nevezett As-dúr miséjét adta elő. A mise felépítése, hangszerelése nemesen egyszerű, áhítatot keltő, ceciliánus szellemű, művészi munka, amely az énekkar megértő előadásában igen jól érvényesült. Az orgonán Sámson György játszott. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés napján XI. Pius pápa Őszentségének névünnepe volt, a szentmisét a pápai himnus eléneklése zárta be, melyet a magyar himnus követett A szentmise végeztével a jelenvoltak az érseki tanítóképző nagytermébe vonultak. Kb. fél 12 órakor kezdődött itt a közgyűlés Shvoy Lajos székesfehérvári püspök elnökletével. A közgyűlésen megjelent dr. Serédi Jusztinián bíboroshercegprímás, dr. Breyer István félsz, püspök, dr. Machovich Gyula prelátus, érs. ált. helytartó és a főkáptalan több tagja. A váci egyházmegyéből dr. Varázséji Béla csúthi c. prépost, mesterkanonok jelent meg. A Szent Cecilia szépen díszített képe alatt levő elnöki asztalnál Shvoy Lajos püspök, az OMCE elnöke, dr. Lepold Antal prelátus, a helyi rendezőbizottság elnöke, Harmat Artúr zeneakadémiai tanár és az egyesület tisztikarának több illusztris tagja foglalt helyet.' A tárgysorozatot a Himnus, majd a tanítóképzősök „Veni Creator Spiritus" kezdetű gregorián éneke vezette be. Utána Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök, az egyesület elnöke tartotta megnyitó beszédét, amelyben vázolta az egyházias szellemű templomi ének és zene magyarországi örvendetes terjedését és rámutatott azon lelkes papokra és kántorokra, akik megértve a szentéletű X. Pius pápa rendelkezéseit, kicsiny falusi templomokban is elérték azt, hogy az egyházi ének teljesen abban a szellemben hangozzék fel, amely egyedül méltó a hely szentségéhez és az Egyház közel kétezeréves hagyományaihoz. Köszönetet mondott ezután a bíboros-hercegprímásnak, hogy a hazai szemináriumok között elsőül az esztergomi szemináriumban az egyházi ének tanítására külön tanszéket állított fel. „Esztergomba — úgymond — tanulni jöttünk, mert e város a magyar egyházi zene irányítója volt a múltban és az a jelenben is." Ezután Szabó Jenő tb. kanonok, csákvári esperes-plébános „A falu plébánosa az egyházi zene szolgálatában" cimmel tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást. Ebben ismertette többek közt az egyházzenei körökben nagy feltűnést keltett csákvári egyházzenei tanfolyamot, Kadettkisasszorty a Korzóban! Altalános közkívánatra a világ legszebb filmje.
