ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-01-15 / 5. szám
XXXVII. évfoly am, 5- szám. Ára köznap lO, vasárnap 16 fill. Péntek, 1932. január 15 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. -— Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős : GÁBRIEL ISTVÁN. II vármet yék össsevcnasa. Mindig több szó esik úgy a hivatalos körökben, mint a magánéletben Magyary Zoltán dr. racionizálási kormánybiztos azon tervezetéről, amelyIvei gazdasági és takarékossági szempontból meg akarja változtatni csonka országunk megmaradt vármegyei beosztásának ezeresztendős képét, feldarabolni, illetve beolvasztani akar egyes vármegyéket s mi sem természetesebb, minthogy a fenti intencióktól vezéreltetve Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyéket is a beolvasztandó vármegyék közé sorolta. Nem akarunk elébe vágni a lakosság eddig csendben, — de nem kétséges, — hogy mielőbb nyomatékosan* kifejezendő véleményének ezen ügyben, amely a leghatározottabb tiltakozást foglalja magában, azonban kénytelenek vagyunk magára a két felhozott indokra már most reflektálni. v Pest-vármegye f. hó 12-én tartotta közgyűlését, amelyen a vármegye alispánja minden szépítés nélkül a közgyűlés elé tárta a vármegye súlyos anyagi helyzetét, nein titkolva, sőt hangsúlyozva, hogy a vármegye háztartása 1931ben -a legnagyobb nehézségekkel küzdött, a vármegyei hozzájárulás hátraléka meghaladja a 2,000.000 pengőt s emiatt a Pesti Hazai Takarékpénztárnál fennálló kölcsön törlesztésére semmit sem tudtak forditani. Kénytelenek vagyunk szembeállítani a vezető vármegyének ezen súlyos helyzetével szemben a mi vármegyénk gazdasági tekintetben is körültekintő vezetését s rámutatni arra, hogy vármegyénk 1932. évi költségvetésének miniszteriális tárgyalásánál a kormányhatóság a legteljesebb elismerését nyilvánította a vármegye vezetőségének azért, hogy a költségvetés az ország összes vármegyei költségvetései között relative is egyike a legkisebbnek, továbbá szigorúan reális és a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett is adósságmentesen tudta megoldani nehéz feladatát. Amikor tehát gazdasági és takarékossági okok miatt vármegyénknek más vármegyébe való beolvasztását tervezik, nem nehéz megállapítani, hogy egyéb más nyomatékos okoktól eltekinte — ezen terv valóra válása esetén a vármegye lakosságának a vállaira csak újabb súlyos terhek nehezednének, olyan terhek, amelyeket ő nem csinált, vállalni nem akar és nem is képes. Önkéntelenül elhangzik hát ajkunkról a kérdés, hol van az egyenlő elbánás elve, hol a gazdaságosság, hol a takarékosság ? ? Ä hercegprímás a család mentésérőlf a csanádi püspök a papság szociális kötelességeiről. A budapesti lelkészkedő papság konferenciáján Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás előadásában azokkal a veszedelmes visszaélésekkel foglalkozott, amelyek a házasság szentsége körül történnek s többek között ezeket mondotta : „Amióta a hitbeli közönyössé.? és a nyilt hitetlenség egyre jobban diszkreditálja azt, ami természetfölötti, nem tartják szent dolognak a házasságot, hanem puszta üzletnek, vagy átmeneti élvezetnek és nem olyan tisztelettel kötik meg, mint szentségi jellege megkívánja. Az emberi gonoszság új házassági típust gondolt ki, az időleges, a próba- és pajtásházasságot. Mivel a házasságot maga Isten rendelte el és a keresztény házasságot maga Krisztus szentségi méltóságra emelte, minthogy a házasság szentségével áll vagy bukik a, család és vele együtt a társadalom, mindent meg kell tenni, hogy a házasság szentségi méltósága érvényre jusson és a vele való visszaéléseket megakadályozzák. Glattfelder Gyula csanádi püspök szózatot intézett egyházmegyéje pap • ságához és ebben figyelmezteti papságát, hogy az 1932. esztendő a gazdasági válság és az ennek folyományaként előállott párját ritkító elszegényedés jegyében nyílik meg és ez a tény irja a papság elé parancsoló kötelességként, hogy minden erejét és tehetségét a köznyomor enyhítésére fordítsa. A szegénygondozásnak azonban nem szabad csupán az alamizsnaosztásra szorítkoznia, hanem munkaalkalmat is kell teremteni. A mai pánik-hangulattal szemben a lelkipásztor komoly kötelessége felvilágosítással szolgálni, hogy az oktalan és túlzott takarékosság többet árt, mint használ és ha a hirtelen ránk szakadt kereseti és értékesít-sí válság fokozott óvatosságra int is, a lehetőséghez képest mégis minél több embert dolgoztatni és keresethez juttatni nemcsak gazdasági érdek, hanem a legnemesebb és emberhez iegméítóbb jótékonykodás. -Esztergom varmegye ;gyü!óse a vármegyék eí« csaló B isa elleti. Ili ifi a - i az elesatelás esetén* Magyary Zoltán dr. racionizálási: kormánybiztos közismert tervezete | szerint Komárom megye Győr vármegyéhez, Esztergom vármegye pedig Pest vármegyéhez volna csatolandó. E tervezet — habár nem hivatalos formában, de szób^került Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék f. hó 12- én tartott törvényhatósági bizottsági kisgyűlésén és hivatalosan a közigazgatási bizottsági ülésén is. A kísgyűlésen tárgysorozaton kívül dr. Huszár Aladár főispán tette szóvá a dr. Magyary-féíe új vármegyei beosztás tervezetének az egyesitett vármegyénkre vonatkozó fenti közismert részét. Nyomatékosan emelte ki, hogy az egyesítés óta a két megcsonkított vármegye a legjobb és legnagyobb egyetértésben dolgozik a vármegyék közönségének boldogulásán. Élesen emeli ki, hogy egyesitett vármegyéink egyedül állanak az országban teljesen adósságmentesen. A községeknek vármegyei hozzájárulása egyike a legkisebb az országban. Az útadóalap sincs megterhelve és útjavítási, valamint építési programm végrehajtása is fennakadás nélkül foganatosittatik, amikor más vármegyék még kavicsozási javításokat sem birnak végrehajtani. Esztergom sz. kir. megyei városra is végzetes lenne a vármegyének Pest vármegyébe való beosztása. A trianoni határra jutott Esztergom falu nivójára fog süllyedni a beolvasztás következtében. Mintegy 150 fogyasztó család, havi körülbelül 30.000 pengős forgalommal szakittatnék ki. Mindezeket öszszegezve véteknek minősiti úgy az egyesitett vármegye, mint a város ellen mindazon esetleges törekvéseket, melyek már most, idő előtt az elcsatolás mellett megnyilvánulnának. Palkovics László alispán a közigazgatási bizottság ülése elé terjesztett havi jelentésében az egyesitett vármegyére vonatkozó Magyary dr.-féle tervezetről így nyilatkozik: — Magyary Zoltán dr. "racionizálási kormánybiztos ugyan az ország s így benne a vármegyei közigazgatást is megmérvén, azt „könnyűnek" találta. Azért talán én sem követek el tapintatlanságot, ha ezzel a nem épen szerencsésen megválasztott kritikai kijelentéssel szemben tiszteletteljesen megjegyzem, hogy sajnos mi is tudjuk és ismerjük azokat a hibákat, amelyek a közigazgatás hátrányára vannak, azok kiküszöbölését mi is nagy örömmel vennénk, de tudjuk-e épen a mai helyzet ismeretében azt is, hogy jóval könnyebb mégis az ily kritika, mint a kérdéseknek igazán bölcs és célszerű megoldása. — A kormánybiztos úr hozzá is fogott már a kérdés c megoldásához. Ez a lépése már igen közelről érint I bennünket, vagyis Komárom és EszI tergom vármegyét. Komáromot hozzácsatolja Győrhöz, Esztergomot Szombaton ' San- 16án Farsang tündére Vasárnap, jan. í7-én Kálmán Imre világhírű operettje Budapestet megelőzve! > m MOZGÓBAN!
