ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-01-15 / 5. szám

Pest vármegyéhez, s ezzel elvégez­tetett ! Hogy azonban ezzel az új vármegyei kikerekítessél Komárom megye esetleg mily újabb terheket kell hogy vállaljon, hogy mostani kétségtelen hegemóniáját elveszti és még annyi itt most helyszűke miatt ki nem fejthető megannyi anyagi és erkölcsi értékű kérdés, hogy mikép oldassék meg ? Hogy Esztergom vár­megye a Pest-megyei nagy több­ségben egészen elvesznék, hogy Esz­tergom szab. kir. megyei város falúvá degradálódnék, mindezekre feleletet nem kapunk. Legyen azonban egyelőre ez csu­pán oly előljáró beszéd, melyet an­nak idején mindenesetre kell, hogy megfontolt tettek kövessenek. * * * Amikor hivatásos és hivatalos hely­ről elhangzott aggályokról és tilta­kozásról a fentiekben referálunk, nem mulaszthatjuk el, hogy már most, a tervezet születésének pilla­natában felhívjuk különösen Esztergom város közönsége legszé­lesebb rétegeinek figyelmét a be .ol­vasztási tervezet óriási veszélyeire. Esztergom város közönsége te­kintve roppant nehéz gazdasági helyzetét, a mostani megyei hozzá­járulási összeget is súlyos tehernek érzi és tekinti. Pest vármegyéhez való csato­lással ez a tehertétel való­színűleg emelkedni fog. Esztergom város minden polgá­rának át kell éreznie azon gazda­sági visszaesést, mely a túlsó oldal elvesztése következtében a városra nehezedett. A közalkalmazottak és nyugdijasok járulékainak lecsökken­tése is már rendkívül kedvezőtlenül nehezedett a város forgalmára. Igen nagy százalékban hatott bénitólag. Ha Esztergom elveszíti megyei szék­helyét is, nemcsak erkölcsileg vészit súlyából, hanem gazdasági meg­csappant élete is katasztrofális csa­pást szenvedhet. A városból elköltözni kénytelen vármegyei családok nemcsak mint forgalmi fogyasztók fognak meg­szűnni a város gazdasági életére nézve, hanem mint lakók is. Esztergomban már most is sok üres lakás van. Ha] még mintegy 159 család távozik a a városból, még több nagy terheket viselő ház fog üre­sen tátongani. Ez pedig a városra nézve nagy be­vételi hiányt fog jelenteni. Mint járási székhely, a járás húsz­egynéhány kilencvenszázalékban szegény községével alig jöhet városi forgalom tekintetében számításba. Már eddig is nagy kereske­delmi hátránya Esztergom­nak Budapest közelsége. Ha közigazgatási ügyes-bajos dol­gok elintézésével is Budapestre kényszeritik Esztergom város lakos­ságának tekintélyes részét, ezzel méginkább lehetetlenné teszik itt az ipari és kereskedelmi egzisztenciát. Eme egzisztenciák életbentartása pe­dig a város rendkívül fontos érde­ke, mert amint fogy az adóalap, olyan mértékben emelkedik a vá­rosi pótadó és egyéb, különösen a házakat terhelő üzemi költségek. A felsorolt egzisztenciális kérdé­sek mellett tekiatetbe kell venni Eszter­gom történelmi múltját Is. Esztergom városnak nemzeti tradí­ciók miatt sem szabad egy határ­szélre jutott falu nivójára süllyednie. Minden esztergomi polgárban kell lenni annyi önmaga iránti gazdasági kötelességnek és történelmi mult iránti érzéknek, hogy a beolvasztás ellen minden rendelkezésre álló eszközzel tiltakozzék. V. I. Ot éven át nem lehet az iskolába bevezetett könyveket változtatni. As elemi iskolai könyvek árát is erősen mérsékelni fogják. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter méltányolva a szülőknek a mai gazdasági viszonyok következ­tében előállott nehéz anyagi hely­zetét, megtette a szükséges intéz­kedéseket arra, hogy a tankönyvek ára mielőbb mérsékeltessék. Ezért a miniszter rendeletet adott ki, amelyben felhívta a tankönyvkiadó­kat, hogy az engedélyezett iskolai tan- iés segédköntfvek árát általá­ban 25 százalékkal szállítsák le. Felhívta a tankönyvkiadókat arra is, hogy az elemi iskolák számára ugyanazon tartalmú, de egyszerűbb kiállítású könyvekről is gondoskod­janak. Ezeknek a könyveknek az ára a csökkentett árnál is jóval alacsonyabb lesz. A szülők anyagi helyzete által indokolt további ármérséklés ke­resztülvitele céljából egyidejűleg azt is elrendelte a miniszter, hogy a bevezetett tankönyveket és segéd­könyveket öt éven át nem szabad változtatni. Ezekkel a szociális érdekű ren­delkezésekkel a miniszter a gyer­mekeiket iskoláztató szülők súlyos terhein kivánt könnyíteni. A textilfázisú forgalmiadó terve­zetet átdolgozta a pénzügy­minisztérium. Értesülésünk szerint a sok port felvert és ellenkezéssel találkozott textilfázisadó rendelettervezetet a pénzügyminisztérium a kereskede­lemügyi minisztériummal folytatott beható tanácskozások közepette át­dolgozta és a hétfői napon meg­küldi az érdekeltségeknek. Információnk szerint az új ren­delettervezet nem a nyersanyago­kat, mint nyersárút tekinti a fázis­rendszer főalapanyagának, hanem a rendelettervezet fődirektivájaként a készárú megadóztatása szerepel. A kulcsok, amelyeket az összes érdekeltségek egyöntetűen kifogá­soltak, magasaknak találtak, némi­leg megenyhíttettek és nagyban és egészben 10—13% körül szerepel­nek. A budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara — mint ismeretes — kikül­dött a textilfázisadó tervezet véle ményezésére egy hatos bizottságot, amely a hétfőn megérkezett tervezet­ről annak áttanulmányozása után azonnal véleményt nyilvánít. Ma­gának a törvényerejű rendeletter­vezetnek életbelépésére vonatkozó­lag jólinformált helyen úgy vélik, hogy február elsején életbeléptet­hető lesz az új rendelettervezet. (Magyar Híradó.) varmegye Kereime a hoz II OS© h tejbehozatal ügyében A vármegyei mezőgazdasági bi­zottság mult évi rendes közgyűlé­sében hozott határozata alapján arra kéri a vármegye közönségét, hogy illetékes helyen feliratilag kérelmezze a tejtermelés és érté­kesítés törvényhozási rendezését a termelők érdekeinek méltányos f igy elem bevéte I ével. Ugyanakkor foglalkozott a határ­széli községek őstermelői részéről elhangzott ismételt panasszal, hogy a megszállott területekről vámmen­tesen beözönlő tej az itteni tejter­melőknek egészségtelen konkurren­ciát csinál. Komárom—Eszter­gommegye kisgyűlése a mezőgaz­dasági bizottság kívánságát teljes egészében elfogadta s felirati javas­latot készített, amelyben a tejter­melés és értékesítés mielőbbi ren­dezését kéri a m. kir. földmívelés­ügyi minisztertől. Ugyanakkor felhívja a kormány figyelmét a határszéli községek speciális panaszára és arra kéri a kormányt, ho^y a küszöbön álló cseh-magyar kereskedelmi tárgya­lások alkalmával a Csehszlovákiá­ból történő tejbehozatalt, mint rekompenzációs alapot tárgyalják. Balog László posztóárúháza január hónapban az összes raktáron levő télikabát, hócipő stb. téli cikkeit mélyen a kirakati^és reklámárakon alul kiárusítja és ajánlja ezen kedvező beszerzési alkalmat t. vevőközönségének szives figyelmébe. ROVÁS Vakulj magyar. Igazán nem tudja még az ember: sírjon, vagy nevessen azon a bődületes okta­lanságon, amivel elvakult embe­rek vizet zavarnak ebben a békés városban. Míg Európát, sőt egész világot vészjósló események ráz­zák meg, a maradék magyarság a maga kicsi országában ember­feletti küzdelmet folytat fennma­radásáért, addig helyi Herostro­tesek pártalakítási hírekről da­dognak zagyvaságokat és a ma­guk csekély horizontjáról bírálják meg azt az országos keresztény politikai pártot, amely gróf Zichy Nándor és Prohászka szellemében igyekszik hasznára lenni a nem­zetnek. Az országos párt helyi szervezetét pedig programmtalan sággal vádolja meg, egyben felelőssé teszi azért, hogy Esztergom hajója veszedelmen keresztül megküzdött a sors viharaival s a boldog béke­idők mulasztásait pótolva lerakta egy jobb jövő alapjait. Hát csak tessék még egy kis ideig tovább bolondítani azokat az embereket, akik ennek a hitvány játéknak felülnek. A számonkérés ideje el fog érkezni. Csak arra vagyunk kíváncsiak, mit szól az újabban agilis pártelnök legfrissebb leib­zsurnáljának megállapításaihoz. Avanti, capitano, avantif HÍRE Éjjeli szolgálatot január 9-től 15-lg Rochlitz-örökösök „Szent lstván"-hoz cimzett gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca és Széchenyi-tór sarok) teljesít. A hercegprímás a kormányzó­nál és a miniszterelnöknél. Hi­vatalosan jelentik, hogy Ő Főméltó­sága vitéz nagybányai Horthy Mik­lós Magyarország Kormányzója f. hó 11-én Főmagasságú dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímást ki­hallgatáson fogadta. Ő Eminenciája megjelent gróf Károlyi Gyula mi­niszterelnöknél is. A kereszténypárt újra részt­vesz a 33-as bizottság munkájá­ban és megnyugvással vette tudo­másul Zichy János gróf elnök kijelentését, hogy a miniszterelnök a köztisztviselők és nyugdíjasok j illetményeinek további csökkentését j mellőzni kívánja és ennek érdeké­iben minden lehetőt megtesz. A keresztény közvélemény elvárja a kereszténypárttól, hasson oda, hogy a miniszterelnök Ígérete necsak kívánság legyen. A kistisztviselők­inél ez már szociális, emberi köve­1 telmény.

Next

/
Thumbnails
Contents