ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-04-01 / 36. szám
Mag yar munkásnak ad kenyeret az, aki magyar iparcikket vásárol! ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 üli. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési árai hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 36. szám. Péntek, 1932. április 1 A képviselőház I parlamentben. Mi a képviselőben a közélet lelkiismeretes 'ellenőrét nézzük, akinek törpédig ! vényhozói hatalmánál fogva visszaJ minden erejével és buzgósáma ismét megnyílt, és az or-1 telenségeket, főként szág népe várakozással tekinti igazságtalanságokat, a dunaparti tündérpalota felé.! éléseket lát, akkor azokat agával azon "kell lennie, hogy Sokan szokásból vagy rossz- parlamentben szóváteszi, a' a közpályán működők tudámájúságból botrányokat, hec- sérelmeket orvosoltatja, a bű-! sukat, szociális érzéküket, nőket pedig megbüntetteti. {emberiességüket tekintve odaSohasem és a mai viszo-j valók is legyenek, ahová álnyok között különösen nem Uíttattak. Mi az országgyűlési szabad, eltűrni azt, hogy pél- j képviselőben azt a közférfiút dául főszolgabírók emberte-[látjuk, aki törvényhozói halenséget kövessenek el hatal- talmát, különleges befolyásait muk gyakorlása közben, vagy ceket várnak a képviselőházi együttesekből, komolyan azonban mégis csak az országra és népére üdvös tanácskozásokat és törvényalkotásokat várunk a honatyáktól. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha valóban van bűn a közület ellen, és ha valóban van visszaélés az ország és a nép kárára, azok ott elő ne adassanak. De a feltárandó bűnök és visszaélések valóban azok is legyenek és ne rendezzenek mondvacsinált botrányokat, amelyek politikai célokat szolgálnak és az országnak határozottan kárára vannak. A közéleti kelevények kíméletlen kimetszései, a visszaélések példás megbüntetései, de még inkább radikális megelőzései az ország javát, a közjót szolgálják. Amikor a város vagy község képviselőt választ, ez a tény már eleve ellene van annak, hogy a közéleti bűnöket és visszaéléseket elhallgassák. A országgyűlési képviselő, akire egy-egy kerület közéleti és politikai szempontból rábízta sorsát, hasznos eszméket vethet fel a törvényalkotásoknál, — a népet, várost és községet érdeklő intézkedéseknél felszólal, vagy másként közreműködik mindenkor kerülete és az ország javára, — de ezen mintegy előre megszabott pozitív feladatai mellett más, fontos kötelességei is vannak. Az országgyűlési képviselő kerülete állami, közigazgatási , életét és tanügyi világát, továbbá ezeknek a közéletre, az emberekre, a nemzeti, szociális életre és a nép sorsára, lelkületére való hatását éles szemmel figyeli, elbírálja, és ha itt-ott kinövéseket, heiya hivatalfőnökök túlbuzgóságukban, vagy [basáskodásukban elkedvetlenítsék alárendeltjeiket, és a kedvetlenségből tulajdonképpen a közre kár származzék, — egy pillanatig sem szabadna eltűrni azt, hogy például a polgármester tapintatlan és erőszakos magatartású legyen tisztviselőivel és a polgársággal szemben, hogy a tanfelügyelő elkeserítő, igaztalan módon, esetleg kicsinyes szekatúrákkal gyakorolja ellenőrző jogát a tanítósággal szemben, hogy ezzel megint a tanügy, a népoktatás szenvedjen kárt, — egy pillanatig sem szabad tűrni az adóhivatali főnökök netáni lelkiismeretlenségét, embertelenségét stb., stb.! Az országgyűlési képviselőben tehát mi nem az apró kijárások mesterét nézzük, aki hébe-hóba lármát csap a es minden képességét arra használja fel, hogy a hivatalok és intézmények élén közmegnyugvást, testvéries összefogást és így a köz javát szolgáló férfiak álljanak, — és hogy: legyen az közigazgatási funkcionárius, adóhivatali főnök, tanfelügyelő vagy más felelős vezető, mindenesetre olyan legyen, aki közszeretetnek örvend, és ne olyan, aki magatartásával és intézkedéseivel közundort kelt maga iráni. A képviselő az összekötő kapocs a felelős helyekkel, a legmagasabb hatóságokkal, — és ő az, aki a főispán és a kormány figyelmét felhívja a bajokra, az orvoslandó sérelmekre és a közjó érdekében félreállítandó személyekre. Az országgyűlési képviselő, aki így teljesíti hivatását, az egészséges szellemet visz aparlamentbe, amely az ország és népe javát vanhivatva szolgálni awmn'ÉJw lauiMWtUnliii, A hercegprímás húsvéti szentbeszéde a feltámadás hitéről. A bíboros főpásztor elitélte a halotthamvasztást. Husvétvasárnapján a bazilikában Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás pontifikálta az ünnepi nagymisét, melynek végeztével pápai áldást osztott, majd ugyancsak ő mondotta az ünnepi szentbeszédet is. A mai gonosz világban — mondotta — a szeretetlenség, nyilt ellenségeskedés és szenvedések közepette jól esik nekünk a feltámadás ünnepe, az a hit, hogy az igazságtalan élet után jön egy másik, igazságos élet, amikor örökéletre és boldogságra ébredhetünk. Jézus feltámadása a mi feltámadásunk záloga. Az ember is azzal a testtel fog feltámadni, amellyel meghalt. Hinnünk kell a test feltámadásában és az örök életben. Aki nem hisz a feltámadásban, az nem tudja, hogy miért él, —- folytatta a bíboros főpásztor — majd bibliai és egyháztörténeti adatok sorozatával bizonyította a feltámadás hitigazságát, miközben rátért a halotthamvasztás aktuális kérdésére és elitélte a halotthamvasztást. Miként a buzaszemnek is el kell rothadnia, mielőtt új növény és mag támadhat belőle, úgy az ember teste is romlásra és enyészetre adatik vissza a földnek, hogy azután az örök életre feltámadjon. Hiába hoznak fel a halotthamvasztás hirdetői és propagálói elméletük és gyakorlatuk igazolására különféle gazdasági és egészségi okokat, — mondotta a bíboros-hercegprímás — indokolásaik mögött az igazság az, hogy hiányzik belőlük a feltámadás reménysége, nem akarnak hinni a feltámadásban és főként félnek az örök büntetéstől, amely az örök élettel esetleg jár a földi élet bűneinek következményeként. A feltámadás és a földi élet után következő örök élet az emberi élet jogfolytonosságához tartozik. Ezt a jogfolytonosságot akarják megszakítani azok, akik nem hisznek a feltámadásban és azt akarják, hogy mások se higyjenek benne. A feltámadás hite nélkül nincs értelme az életnek, viszont aki hisz a feltámadásban, az könnyebben viseli el az élet nehézséget és szenvedéseit. hónap a magyar politikában. Tartalmas, értékes tanulmány jelent meg a sajtóban „A kormányzati politika szempontjai és jogalkotó tevékenysége az állami élet feladatainak megoldásában 1931. augusztus 25-től 1932. március 23-ig" cím alatt, annak a hét hónapnak a történetéről, amióta gróf Károlyi miniszterelnök a magyar állam kormányzatát vezeti. A tanulmány (R. I.) jegyű kitűnő pennájú szerzőjében a miniszterelnökségi sajtóosztály főnökének helyettesét, dr. Rákóczy Imre min. osztálytanácsost véljük felismerhetni. Az elmúlt fél esztendő alatt egymást követték a nagy világesemények, főleg gazdasági, pénzügyi téren, amelyek az egész földkerekség gazdasági helyzetét napról-napra változtatták, bizonytalanabbá tették Szombaton, április 2-án 7 és 9 órakor, vasárnap, április 3-án 3, 5. 7 és 9 órakor, hétfőn, április 4-ón 3, 5, 7 és 9 órakor: DIRIGIBLE Világfilm 12 felvonásban, a Korsóban ! A legizgalmasabb, a legszebb, a legnagyobb technikai bravúrokkal készített filmremek •
