ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-04-01 / 36. szám

A kormány legfőbb kötelessége volt pénzünk állandóságát, belső vásárló erejét biztosítani. Ezt sikerült is elérni. És — amint a miniszterelnök az Egységes Párt egyik legutóbbi értekezletén megállapította, — sikerült meggátolni az elmúlt félévben olyan körülmények bekövetkezését, amelyek a gazdasági válságból önként folytak volna. A nagyközönség, természetesen, nem látja, hogy a kormánynak ez alatt az idő alatt, mondhatni, csaknem egész munkaerejét, idejét és minden erőfeszítését igénybe vette az, hogy elhárítson olyan eseményeket, amelyek gazdasági életünket a legnagyobb megrázkódtatásoknak tették volna ki. A közvélemény előtt egyesek igyekeznek a kormány működését a valóságnak meg nem felelően beállítani, programmját programmtalanságnak, működését pedig tétlenségnek feltüntetni. Ez a tanulmány ismerteti — rövid összefoglalásban — azokat a főbb külső és belső politikai, gazdasági, kormányzati, törvényhozási mozzanatokat, amelyek 1931. augusztusától 1932. márciusáig történtek, éppen azt bizonyítja és pedig igen érthető nyelven, igen helyes akcentussal, hogy itt igenis erős aktivitás folyt, céltudatos, idejében való, hiánytalan cselekvések rendszeres sorozata, amely kétségtelen érdeme, nagy, elismerésre méltó érdeme a kormánynak. A füzet tartalmából, a törvényeknek, rendeleteknek, a sokszoros intézkedésnek tömegébői az okos gazda képe bontakozik ki, aki folyton számít, egyeztet és kiegyenlít, de megnyilatkozásainak hátterében a nemzet legszebb céljai és legnemesebb vágyai élnek. Rengeteg az intézkedések száma a józan takarékosság előmozdítására, a földmivelés, a kisipar, a kereskedelem javára ; minden szegénységünk mellett vannak kiváló szociálpolitikai mozzanatok, olyanok is, amelyek a társadalomból indultak ki, de átkerültek az egyetemes kormányzati szempont szűrőjén. Itt vannak azután a folyton változó pénzügyi problémák, a népszövetségi vizsgálattól a folytonos külföldi tárgyalásokig, azzal a végső eredménnyel, — amivel Károlyi Gyula jött — megóvtuk a pengő értékét és elkerültük az inflációt. Ezeknek csoportosításában arra is rést nyit a tanulmány, hogy saját megnyilatkozásain át mutassa meg a miniszterelnök poiiíikai egyéniségét, olyan karakterisztikus megjegyzések idézésével, mint: „Kiléphetnek, beléphetnek, én megyek a magam útjáu", vagy, amit a kormánypártnak mondott : „Nem a népszerűség fontos, hanem a lelkiismeret nyugalma". Az érdekes brosüra, amelyben kaleidoszkopszerűen, komoly rezervált világítás mellett, minden propagandisztikus hang nélkül pereg le a mozgalmas hét hónap kormányzati tevékenysége, valóban megérdemli a figyelmet, megérdemli, hogy mindenki elolvassa, akinek az ország ügyei nem közömbösek. Az Esztergom-belvárosi egyházközség képviselőtestülete. A belvárosi egyházközség képviselőtestületének választása f. évi i március hó 20-án volt. E választás a megkezdődött nagyheti és húsvéti ünnepek miatt nagy mozgalmat nem váltott ki. Minthogy a kandidálóbizottság által javaslatba hozott névsort senki sem kifogásolta, a jelöltekot Laping Miklós választási elnök egyhangúlag megválasztottaknak jelentette ki. A képviselőtestület választott rendes tagjai lettek: Baják János, Bekő János, Csákváry Mihály, Csenke Alajos, Csere i József, Cserép János, Cserődi Mihály, Dr. Darvas Géza, Etter Ödön, ! Faragó József, Farkas Jenő, Giegler j Ferenc, Dr. Gróh József, György István, Harangozó Mátyás, Hetényi Bálint, Holczinger Károly, Dr. Horeczky Géza, Horváth Mihály, Horváth Sarolta^ Jakobek Jenő, Jakus János, Jaksics Sándor, Jó-Dobronya János, Kerekes József, Kerschbaummayer Károly, Kicsindy Géza, Kiffer Ferenc, Kiffer János, Kiss István, J Kovács János, Kovács Mihály, Koj vancsek Jenő, Korencsy Mihály, Dr. Kőmives László, Kubovics Ferenc, Kubovics Mihály, Kubovics János, Kubányi Sándor, Laping Miklós, Dr. I Marczell Árpád, Dr. Mattyasóvszky JBéla, Dr. Mattyasóvszky Béláné, j Meszes Gyula, Mészáros János, PalI kovics László, Palotay György, Pifkó János, Pifkó József, Piükó Gusztáv, Prekanszky István, Sarvay János, Dr. Sántha József, Stróbl Ferenc, Schveiczer Vilmos, Szabó János, Szabó Lajos Szaller Imre, Szenczy Ferenc, id. Tátus János, ifj. Tátus János, Toldy János, Torma János, Tóth János, Tóth Ferenc, Tóth Pál Ferenc, Újvári Ferenc, Vass István, Vass Kálmán és Viczian János. Póttagok: Dr. Berényi Róbert, Schönbeck Mihály, Dejcző Ferenc, Cserép Lajos, Szomor Gyula, Vojtsek József, Strezsó Mihály, id. Tóth József, Iharosi Sándor, Kiss Rezső, Kummer Ferenc, Tóth János, Vitéz Zsámbéky Pál, Faragó Béla, Gerendás János, Merényi Gyula, Vörös Antal, Cserép István, Dr. Schleifer Mátyás, Holop Mihály, Szentgály János, Lintner Kálmán, Tóth-Major Márton, Dr. Kamenszky Gyula, Meszes József, Patkó István, Juhász Ignác és Tóth Pál István. Az egyházközség képviselőtestületének hivatalból tagjai: Mátéffy Viktor prépost-plébános, Kurucz Mihály adminisztrátor, Glatz Gyula polgármester (kegyúr), Számord Ignác a Szt. Anna-templom lelkésze; Kondíts Kálmán segédlelkész, Ecker Jenő hitoktató, Ammer József karnagy, Dr. Kemenes Illés Szent Benedek-rendi házfőnök, Weisz Ri chárd Szt. Ferenc-rendi házfőnök, Török Milburgisz Koloskórházi főnöknő, Wachtler Evantina szegényházi főnöknő, Baumgartner Fidelia Szt. Anna-zárdai főnöknő, Burány Ferenc igazgató, Lintnerné Pach Jolán igazgatónő, Neményi Károly igazgató, Márkus Ferenc, Urbán Vilmos, Mészáros László, Gábriel István, Augusztin János tanítók, Szvoboda Ilona, Háberné Schönbeck Jusztina, Dr. Darvasné Riedl Jolán, Meszéna Jolán és Vezér Mária tanítónők. Ezekhez jönnek még a főegyházmegyei hatóság részéről kinevezendő képviselőtestületi tagok. to Elmegyek Esztergomból, mert itt drága az életi" Mondotta mult napokban egy nyugdíjas tisztviselő. Elköltözik innét, pedig sajnálja a város szép vidékét. Nem köti ide semmi, még az a darab szőlő sem, amit vett, mert elvették kedvét az Esztergomban uralkodó megélhetési viszonyok. Megnyirbált nyugdijából másutt jobban fog megélni. Miért lakjék valaki drága helyen ?, mikor olcsóbb, több szórakozást, nagyobb kultúrát nyújtó városban is^élheí. Első fecske ! Vájjon az utolsó is e? Amilyen jelentéktelennek látszik az eset, ^annyira fontos! mindazok szemében, akik| komolyan!mérlegelik a város gazdasági helyzetét. Gondolkodásra kényszeriti'mindazokat, akik jól; felfogott^ érdekükből nemcsak a direkt, hanem az indirekt haszon fontosságával is tisztában vannak. Úgy a városjvezetőségének, mint a képviselőtestületnek, mint a város fejlődéseért és fellendüléséért egyaránt felelős tényezőknek, nem szabadszó nélkül és óvintézkedések nélkül elhaladniuk eme első fecske kiI repülése mellett. Esztergomnak már régi rákfenéje 'a drágaság. Mindnyájan

1

!emiatt paj naszkodunk, pedig mi már megszok, hattuk, beleélhettük magunkat és [tényleg le is szállítottuk életszükI ségleteinket. {Idegenekre, * ideköltözködni szándékozókra azonban a város kárára elriasztó hatással van a drágaság. Ez a hatás pedig mélyen belevág a város fejlődési és gazdaságpolitikájába. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a túlsórész elvesztése, Budapest közelsége, határunk szőlő- és gyümölcstermésének értékesítése kizárólagosan csakis idegenforgalomra kényszeríti a várost. A gazdasági fellendülés reményében úgy a közület, mint közintézményeink egyike nagy anyagi áldozatot hozott és most ott tartunk, hogy a dúló drágaság miatt a hozott áldozatoknak magunk lettünk áldozatai. Hasznothozó idegenforgalmunk csaknem kizárólag vasárnapi kirándulókra zsugorodott össze. A vasárnapi kirándulók pedig nem jelenthetnek általános forgalmi növekedést. Aki azonban beszél ezekkel a vasárnapi kirándulókkal, az hallani fog olyan kritikát a város árviszonyairól, mely semmiesetre sem csinál a városnak kedvező propagandát. Amit vártunk és joggal is várhattunk nagy beruházásainktól, hogy idecsőditünk egy csomó nyugdíjast, Grácot csinálunk városunkból, vagy legalább is egy nyári szezonra kapunk közönséget, — mind hiú ábránd lett. Alig néhány család tölti itt a nyár egy részét. Azt is inkább ro» koni kötelékek hozzák ide. Jött ugyan néhány nyugdíjas és letelepedett, de már bánja és talán követni fogja ezt a most költözködő elsőt. És valószínűleg el is fog menni mind, mert itt indokolatlanul drága minden. Igazuk van! Drága itt a hús, hal, zsír, zöldség, gyümölcs, tej, bor, autóbusz, világítás, sőt még a viz is. Miért jöjjön ide, vagy telepedjék le valaki, aki egyébként nincs idekötve? Mi vonzza ide az idegeneket, talán a drágaság? No ez bizonyára sem a hasznothozó idegenforgalmat, sem pedig a letelepülést előmozdítani nem fogja. Nem kívánok egyes drágasági kinövésekre és azok letörésére most rámutatni. Ez tulajdonképen a város hatóságának a dolga. Én csak közérdekből mutattam rá az eredményre, ami arra kell hogy indítsa a város vezetőségét, hogy mindenáron úgy az idegenforgalom szempontjából, mint a polgárság érdekében intézményesen törje le az itt dúló drágaságot. Amikor közérdekből vetettem papírra ezeket, nem állhatom meg, hogy rá ne mutassak magának a városnak is egyik drágító akciójára. Annak idején a városi kertészetet az árak letörése céljából létesítették. Nos kérem, a városi kertészetnek, mint termelőnek árai a nagy közönség részére egy fillérrel sem olcsóbbak, mint az adózó, boltbértfizető és kizárólag abból élő kereskedőké és ha olcsóbbak, akkor az árú is olyan. Igy drágaságot letörni, idegenforgalmat előmozdítani pedig nem lehet. V. L HIREK. Éjjeli szolgálatot március 26-27-ig Rochlitx-örökösök; 28-tól 31-ig Takács István gyógyszertára teljesít. A Virágos Esztergom végrehajtóbizottságának felhívása. Idegen valuták hiánya következtében a külföldet felkereső nyaraló közönségünk az idén kénytelen itthon maradni s kézenfekvő a feltevés, hogjy kies városunkat tömegesen fogják keresni a nyaralni és üdülni kívánók; de a belföldi vándorforgalom is fokozottabb mérvben fogja városunkat felkeresni. Nagy hiba volna, ha eme kedvező alkalmat Esztergom város közönsége nem használná ki olyképen, hogy várusunkat minden észközzel meg ne kedveltetné a bennünket felkeresőkkel. Egyik legjobban bevált eszköze ezen törekvésnek a virágkultusz. Felkérjük mindazokat, akiknek virágdíszítésre alkalmas ablakaik és erkélyeik vannak, hogy azok felvirágzásáról már most gondoskodni szíveskedjenek. Még a kifelé nyíló ablakok is feldíszíthetők oly módon, hogy vagy a virágkosarak sülyesztendők, vagy pedig lefolyó növények alkalmaztatnak. Kertészeink igen olcsóért vállalják a virágok-