ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-03-16 / 30. szám

Igazgatást. Érezze meg e nép, hogy mi vagyunk őérette és nem megfordítva. Foglalkozzunk vele szeretettel és megértéssel és elsősorban értsük mi meg, hogy ami nekünk talán parányi apróság nak látszik, az nekik egész leiküket betöltő életbevágóan fontos probléma. Legyünk velük főként igazságosak, mert az egyenes magyar lélek minden megpróbáltatást el tud viselni, de az igazságtalanságot nem felejti el és nem bocsájtja meg soha — Foglalkozzunk a néppel komolyan, mert az józan és értelmes és meg fogja érteni, hogy érdekeiket nem azok képviselik, kik eget, földet, mindent Ígérnek nekik, — de sohasem a magukét — : hanem azok, kik bár áldozatot követelnek érte, — rendet tartanak az országban és biz tositják foglalkozásuk szabadságát és prosperitását. — T. T. B., Önök mindegyikére jut e feladatból egy osztályrész, mert Önök ott élnek a nép között és módjukban van őket vezetni, irá nyítani. Kérem Önöket a magyar Haza nevében: teljesítsék ezt a nemes feladatukat odaadással és azzal a tudattal, hogy a lelki válság megoldása az önök kezébe van letéve, mert a magyar nép csak ott hajlik balra, ahol a magyar úr kiadta a kezéből a gyeplőt és átadta a teret a falusi pálinkás szatócsnak. — Vigyék el T. T. B. üzenete met a jegyzői karnak és mondják meg nekik, hogy teljesen tudatában vagyok annak, hogy működésük mily rendkívül fontos és alapvető a közigazgatásban. Mondják meg nekik, hogy nagyrabecsülöm őket, de hogy épen ezért sokat várok tőlük. Sokat várok tudásuktól, becsületességüktől, tapintatuktól és hazafiságuktól. Ha ezt beváltják, számíthatnak rám. Vigyék el T. T. B. üzenetemet Komárom és Esztergom vármegyék minden falujába, mondják meg, hogy megértő lélekkel, érző szívvel és szeretettel jöttem ide. Forduljanak hozzám bizalommal. Lelkem és ajtóm tárva lesz előttük mindig, mert abban látom legfőbb hivatásom, hogy a homlokok gondterhes redőit kisimítsam, a lelkek vérző sebeit begyógyítsam és békét és megelégedést hozzak a lelkekbe. — Erre adjon a Mindenható nekem erőt, becsületes szándékú munkámra pedig áldást. — íme, ez az érem másik oldala és egyúttal a másik célkitűzésünk : a lelkek békéjének megteremtése. — T. T. B. Ha egyet méltóztatnak velem érteni a célkitűzésben, — amiben alig kételkedhetem — úgy meggyőződésem, hogy egyet méltóztatnak velem érteni azon munka fekintetében is, melyet célkitűzéseink elérése érdekében szükségeseknek jeleztem. — Ehhez a munkához kérem nagyértékű és — megmondom nyíltan — nélkülözhetetlen közreműködésüket. Erre a munkára egyesítsük képességeinket, erőinket és akara'unkát, mert csak így érhetjük el célunkat, Magyarország talplaállítását. — E cél elérése pedig az élet, elejtése a halál. I — Emellett el kell törpülni minden másmtk, minden belpolitikai célkitűzésnek, minden társadalmi, gazdasági és világnézeti antagonizmusnak, mert itt létről és nemlétről van szó, mert hisz mindegy, hogy milyen politikai elvekkel halunk meg, mert hisz elveket csak az életben lehet megvalósítani. Mentsük meg tehát az életet, azután ha kell, ám Jöjjön az elvek harca, addig azonban félre minden ellentét, addig ne azt keressük, ami elválaszt, hanem ami összehoz; ne azt nézzük, hogy mit követelhetnénk másoktól az ország érdekében, hanem azt, hogy mit adhatok én; vessük le egy időre még a józan egoizmust is és egyesüljünk egy mindent átfogó áldozatos hazaszeretetben, hogy sokat szenvedett Hazánk ismét abba a helyzetbe kerüljön, hogy minden fiának egyformán adhasson védett otthont és biztos kenyeret. — T. T. B. Én ismerem mindkét vármegye történetét és ismerem azokat a nemes tradíciókat, melyek ezer esztendő küzdelmében megedzve változatlanul élnek az Önök Ielkébt n. — Tudom, hogy ezen a szent hegyen született meg és lett naggyá, hatalmassá Magyarországokét tartó pillére: a kereszténység és a királyság. — Tudom, hogy nehéz, vérzivataros időkben; Komárom volt a magyar nemzeti szabadság és állami függetlenség utolsó bástyája, s tudom, hogy ha a vár el is veszett egyelőre, a szellem az él frissen barcra készen. — Hatalmas három eszme ez TVÍ T. B., amiből a magyar géniusz egy csodálatos harmonikus egységet alkotott : a Magyar Szent Korona fogalmát, közjogunk tengelyét. — Dicsőség azoknak a vármegyéknek, melyek ezen eszmék szülői és hordozói voltak és soha el nem múló hála azoknak, kik ezen eszmékért küzdve életüket adták. — E nemes.tradíciók egy szebb magyar jövőnek képezik zálogát, nekem pedig hitet adnak arra, hogy önökkel vállvetve dolgozva a mindenható Isten kegyelméből ós segítségével, sikerülni fog békét és* megelégedést hozni a legszegényebb kunyhóba is. Úgy legyen ! Általános helyeslés' ést;taps szakította sokszor félbe a tartalmas, finom színezésű beszédet. Lepold Antal dr. beszéde. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsági tagjainak részéről a következő üdvözlő beszédet mondotta dr. Lepold Antal prelátus: Méltóságos főispán úr! — Miután Komárom és Esztergom közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának közgyűlése az 1929. évi XX. t.-c. 22. §. 6. pontja értelmében Méltóságodat a főispáni székbe beiktatta, az esküt kivette és szerencsés volt Méltóságod szék foglaló beszédét meghallgatni, amelyben mindnyájunk örömére azt a szellemet jelezte, amellyel a díszes főispáni állás jogi kereteit kitölteni óhajtja, az egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsági tagjainak részéről is mélységes tisztelettel üdvözlöm Méltóságodat a főispáni székben és nagyfontosságú működésére a jó Isten bőséges áldását kívánom. — A nehéz megpróbáltatások, amelyek már 18 esztendeje sanyargatják szegén/ hazánkat, nem akarnak véget érni. A világháborút a forradalmak és az országcsonkítás követték, a magyar állam ősi alkotmányának bénasága, a szociális és gazdásági szenvedések. Amily páratlan hősiességet mutatott e nemzet a háborúban, ugyanakkora hősi elszántsággal eszmélt magára pillanatnyi elernyedése után s minden erejével igyekezett az ország területi és alkotmányi integritását viszszaszerezni, az elkerülhetetlen szenvedéseket elviselni és az orvosolhatókat orvosolni. Sajnos, a lehetetlen határok és lehetetlen létföltételek közé kényszerített nemzetet minden hősi erőfeszítése mellett is folyton újabb válságok érték s újabban ismét gazdasági világválsághatásai fojtogatják. S minden bajt kettős fájdalommal azok a törvényhatóságok érzik, amelyeknek testében az erőszakos határ- j vágás szörnyű sebe ég. Az alig néhány méternyire innét folyó Duna, amely Nagymagyar-j ország szivének leghatalmasabb ütő-j ere volt, már 14 esztendeje mint. nyitott seb az ország vérét csór gátja el. — Méltóságod valóban nehéz vi- j szonyok közt foglalja el az egyesi- J tett vármegyék főispáni székét.] Mintha az erőgyűjtésre szánt s a| rövid emberi léthez viszonyítva már | hosszú idő inkább gyöngülés folyamata lett volna s kiszámítható volna az ellenállás erejének végső megapadása. — Ámde a nehéz pillanatokban vállalt kötelességnek van valami magasztosító, fölemelő ereje. A betegségektől sokat meggyötört élő szervezetnek csodálatos az ellenálló ereje, mert kitermelte magában már az ellenszereket. Viszont a bántatlan, külsőleg erősnek látszó szervezet első támadásra könnyen öszszeomlik. Az erkölcsi erények is a nehéz súly alatt növekednek. Sub pondere ereseit pálma. Sudár pálma jellemek nehézségek közt fejlődnek ki. A sokat megpróbált magyar nemzethez a legsúlyosabb órákban hangzik el a legnagyobb hatással a végső erőkifejtésre buzdító szózat. MélNincs ibhá lakbérfizetés! Családi Otthont, sajAtMzat építhet kamatmentes koicsönnel Jelzálog, v. drága kamatos kölcsönt leváltunk, Felvilágosítással szolgál; „Saját Otthon" Épitö Takarók Szövetkeze*, Budapest Vi., Vilmos császár-út 45. Vezérképviselet és helyi képviselőket keresünk. Tavaszi szövet' és divatújdonságaink kosztüm^, kabát- és ruhakelmék legújabb szinekben, nagy választékban szolid árakon kerülnek eladásra Binét és Barna szövet- és selyemkülönlegességek áruházában Budapest V., Deák Ferenc-u. 18. Mintákat vidékre ^készséggel küldünk! — A tenyészállatvásár alkalmával leszállított árak! tóságod álljon bizalommal, saját lelkének minden mágikus erejével a vármegyék élére s fújja meg hatalmasan a vezéri kürtöt. Akik már halottnak látszanak is, csak alusznak. A nemzeti élet ösztönét fel kell rázniok azoknak, akik az élen haladnak. Az erős, de könnyen csüggedő s még könnyebben duzzogó magyar nép mindig fölfigyel az erős, a kétkedést és kapkodást nem ismerő, a határozott és meg nem alkuvó vezérekre. S az erős emberek, a jó emberek ; nagylelkűek, irgalmasok, megbocsátok és lovagiasak. A gyöngék az alattomosak, kegyetlenek és önzők. Szeresse Méltóságod a jó magyar népet. Aki szereti a népet, vezeti azt és nem engedi magát vezettetni. Csak a jogrend biztosítja a boldogulást, az igazság és a jóság érvényesülését. A rend fölfordulása áz igazság és a jóság kimúlása, az irracionalizmus és a gonoszság győzelme. — Mi magyarok, ezeréves történelmi érzékünkkel tudjuk, hogy a mi üdvösségünk az integer Magyarország és a magyar lélekből sarjadó szálakkal megszőtt csodásan szép magyar alkotmány. Végeredményben azért a mi régi határainkat és a mi teljes alkotmányunkat akarjuk. Ideiglenesen is akarjuk mindennapi bajainkra az emberileg föltalálható orvosszereket, de csak azoktól, akik az ideiglenes orvoslást nem bódító szerként adják, hogy megfeledkezzünk a végleges és gyökeres gyógyulásról. Mi magyarok nemzeti, a történelmi folytonosság alapján álló politikai vezetőket akarunk. Mi magyarok, a Szent Korona fénylő titkában egy nemzet-testté sűrűsödtünk s egymást mint egyetlen testnek tagjait érezzük, inkább mint bármely .as nép ezen a világon. Minden magyar állampolgár tagja a Szent Koronának s azért a Szent Korona tana a szó legszorosabb értelmében demokratikus. Egy szent szimbólum nemesíti a közhatalom tekintélyét és súlyosbítja annak kötelességeit a Korona tagjaival szemben. Fölmagasztalja a polgári engedelmességet és fölfokozza a jogokat, megtisztítván azokat a káros önzéstől. Érezze a Szent Korona erkölcsi kötelező erejét ebben az országban a hatalom gyakorlója és minden polgári jognak élvezője. Aki a Koronában összefort nemzettest nem akar lenni és mégis jogot követel, idegen sejt akar lenni a ml testünkben, s az élet törvénye tiltakozik a nemzettest megmételyezése ellen. — Esztergomban iktattunk be főispánt a magyar államiság és a magyar kereszténység születése helyén, első magyar nemzett királyaink szék-