ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-03-16 / 30. szám

városában, a magyar prímások vá­rosában. Ha a fizikai törvények sze­rint egyes földrajzi helyeknek a földön, annak mélyében rétegesen elfekvő anyagoknak sajátos sugár­zása befolyásolja az élő szerveze­tet, úgy a helynek sajátos szelleme a beraktározott történelmi rétegek kisugárzása, a génius loci varázsa megihleti a lelket. — Méltóságod tekintsen ahelyi tör ténelem távolba vesző vonalába, elődeinek díszes sorába, amelyet az első királyok palatínus ispánjai nyitnak meg, a várispánok, a prí mások perpetunus comesek íoly tatnak, a legközelebbi civil elődei befejeznek, lehetetlen azt a vonzást nem éreznie, hogy a régiek lel kéből sugárzó szellem örököseként mint a magyar keresztény állami­ság elszánt bajnoka beálljon a sorba és fogadja a hazajáró szellemek kézszorítását. — A hagyományos főispán nyoma ban a legszomorúbb megpróbálta tások idején is magyar és keresz tény öntudattal, bízón és lelkesen fog járni a szebb jövőre váró jó magyar nép és reméli, hogy Méltó­ságod vezetése alatt éri meg nem­zeti inspirálójának teljesülését! Régen hangzott el a teremben oly általános elismerés, tetszéssel fogadott beszéd, mint ez. Löke Károly felajánlja a támogatást és vedel met kér a földmüvesség részére. Löke Károly Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága nevében mondott üdvözlő beszédet. Az imént elhangzott ékes beszéd után, — mondja Löke — melyet teljes egé­szében magáévá tesz, szinte felesle­ges volna felszólalnia. Eleget kell azonban tennie Komárom vármegyé­ből nyert megbízatásának, annak da­cára, hogy a két csonka vármegye a legnagyobb egyetértésben él, de ezt az együttélést csak ideiglenesnek kell tekintenie. Kifejezést kell adnia annak, hogy odaát maradt magyar testvéreinkkel mindkét vármegye is­mét egyesülni akar. Felajánlja a ko­máromi rész törvényhatósági bizott­ságánaktámogatását és bizalmát nyil­vánítja Károlyi Gyula gr. miniszter­elnök iránt, aki a legnehezebb idő­ben vállait kormányt lelkének teljes önzetlen puritánságával. Különösen kéri a főispánt, hogy a vármegye földművességét vegye pártfogásába, mely jelenleg legválságosabb idejét éli. Megérdemli ez a nép a támoga­tást és kell is védeni, nehogy a szél­sőséges elemek martalékául essék. Karcsay Miklós vármegyei főjegyző a vármegyei tisztikar nevében mon­dott üdvözlő beszédet. Kolozsvári Kálmán indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a beszédeket jegy­zőkönyvben örökiti meg. Felhangzott a Himnusz és az ün­nepélyes installáló közgyűlés vé­get ért. A küldöttségek fogadtatása. Dr. Machovich Gyula érseki hely­nök prelátus-kanonok a róm. katb. papságot vezette tisztelgésre. Löke Károly ref. esperes, a dunántúli ref. püspök, Antal Géza és a tatai egy­házmegye nevében a ref. papság élén tisztelgett. Kovács Sándor egyetemi tanáraz ág. h. ev. egyházbeliekkel, mig Spie­gel Ármin helybeli izr. rabbi a hitköz­ség tagjaival jelent meg üdvözlésre. Az egyesitett vármegyék területén levő katonaságot, csendőrség, vám­őrség, nemzeti munkavédelem és a vitézi szék tiszti küldöttségét vitéz Lánghy Emil kat. állomásparancsnok alezredes vezette a főispán elé. Skultéthy, Győr vármegye alis­pánja a társtörvény hatóság ok kül döttjeivel jelent meg. Nem volnánk az igazsághoz hivek, ha sablonosoknak mondanók ezeket a tisztelgéseket. Volt mindegyikében valami bensőségesség, amit talán in­kább a személy, mint a méltóság váltott ki magának. És mindennek dacára meg kell állapitanunk, hogy a vármegyei tisztikar élén Palkovics László alispán férkőzött legjobban a főispán szivéhez — a fiún keresztül. Palkovics alispán u. i. egy vörös szekfűből kötött csokrot nyújtott át üdvözlő tisztelgésül a főispánnak eme szavak kíséretében: — „Add"át szerető édesanyádnak azzal a kíván­ságunkkal, hogy fiának mindig virá­gos legyen az útja." — A főispán némán ölelte meg az alispánt és könny szökött a szemébe. Köszönő beszéd feleslegessé vált. Komárom és Esztergom sz. kir. megyei városok küldöttsége nevé­ben íAlapi Gáspár kormányfőtaná­csos és Glatz Gyula polgármesterek beszéltek. A bíróságot Schmidt Jó­zsef járásbirósági elnök az állami tiszt­viselőket Czirjék Mihály dr. pénzügy­igazgató, a vármegyei jegyzői kart Szakáll Rezső császári jegyző, a középiskolai tanári kart Kemenes Illés bencésfőgimnáziumi igazgató és végül a pénzintézeteket s a társadalmi egyesületeket dr. Fehér Gyula nagy­prépost vezette tisztelegni a főispán elé. A küldöttségek vezetői mindnyá­jan az. Isten áldását kérték a főis­pán munkájára és támogató, oda­adó munkásságot Ígértek. A főispán­nak ugyancsak minden küldöttség­hez volt biztató és buzdító szava. Délután fél kettőkor értek véget a tisztelgések s ezzel az installáló ün­nepély aktusa is. 2 Fehér hetünket húsvétig meghosszabbítottuk! Sikerült a filléres árukon kívül még egy igen nagy tétel férfi- és női ruhaszövetet beszerezni, melyeket szintén példátlan alacsony árakon hozunk forgalomba. 3 © Március 15. Szálljunk el a bús emléke­zés borongó szárnyain 1848. március idusához, a magyar szabadság újjászületésének nagy napjához. Miként a ta­vasz lehellete életre kelti a természet szunnyadó erőit, ugy ébredt föl e napon milliók és milliók szivében a testvériség­nek, a szabadságnak és egyen­lőségnek érzése. Felszabadult a nép évszá­zados elnyomásának bénult­ságából, polgár lett a jobbágy­ból, minden ember egyenlővé vált a törvény előtt és a köz­ismert többi korszakalkotó nagy reform betetőzéséül ki­vívtuk a független magyar minisztériumot. Ez volt a mult! És milyen a jelen? Szabad-e a föld, az ember, a lelkiisme­ret, a gondolat ? Nem látjuk-e aggódva, nem érezzük-e szív­szorongva, hogy megint elle­nünk támad a világ mind a négy tájéka felől valamennyi halálos ellensége a magyar­nak, a magyar földnek, a ma­gyar fajnak, a esengő magyar \ szónak és a magyar szabad­ságnak? A legázolás vesze­delme fenyegeti ama régi vi­rágzásunkat, melynek szent földjét apáink vére, anyáink könnye és a magunk munkás verejtéke terményített meg. Megbénították nemzetünket vi­Tájékoztató áraink: Női gyönyörű íweed minták, úgyszintén homes- jÉgHW pomes szerű divatkelmék méterenként . . . Öltöny különlegességek g»50 skót-kimintázásű tiszta gyapjú 1080, 980 és Fekete és kék kamgarnok Q . 80 öltöny- és kabát-különlegességek 14'50,10­50 és 5f Skót kimintázású tiszta gyapjú divatkelmék legújabb kimintázásokban, melyek női kabátra felöltőre és öltönyökre is felhasználhatók mtr-ként Divatöltöny különleges­|Q-90 ségek tiszta gyapjú-kamgarnból fehér heti árai 145a, 12"50, 10" 8" m O a. N © Széchenyi-tér 15 Ezenkívül eladásra kerülnek még a fehér hetünk pamut­és lenárui hozzáférhetetlen alacsony árakon: törülközők, damasztárúk, konyhakendők és az összes reklámcikkek, melyekből óriási készletet halmoztunk fel, hogy vevőink igényét kielégíthessük. Fehér hetünk igazi sikerét abban látjuk, hogy megbíz­ható, kiváló minőségű áruinkat soha nem hallott alacsony árakon hozzuk forgalomba. lágtörténelmi hivatásának be­töltésében, megakadályozva, hogy a nyugatnak egész mű­veltségét megmagyarositva ad­hassa át keletnek. Levágták hazánk testéről legszebb tá­jainkat, elvették f oly óinkat, er­dőinket, bányáinkat, kincse­inket, még a madárdalt is irigylik tőlünk. — Trianont csináltak, hogy gyászt öltsön minden magyar lélek, békét kötöttek, hogy bilincsbe ver­jenek 10 millió magyar pol­gárt, segítséget hirdettek, hogy megfojtsanak minden magya­rul beszélőt. S ellenségeink e gyilkos munkája annál sike­resebb, mert magunk között sem tudunk egyetérteni. Fájdalom — mondhatni — eltékozoltuk azt is, amit örö­kül hagyott ránk a Petőfi, Jó­kai és Vasvári vezetése alatt harcolt magyar ifjúság és amit Árpád apánk véres karddala magyar nép honának kerített körül. HÉs mit hoz a jövő ? Ha tovább tűrjük az ellen­séges korbácsütéseket, ha min­dig mástól várunk menekü­lést, ha nem állunk talpra, ínem látunk munkához, nyo­jmor, szenvedés, megaláztatás vár reánk. Ha azonban összefogunk, ha minden magyar szive csak a hazáért fog dobogni, ha minden magyar karja csak a hazáért fog dolgozni, feltá­madás, újjászületés lesz osz­tályrészünk, akkor ismét egész lesz Árpád hona, együtt lesz ismét a 20 millió magyar és ha nem is egy nyelven fog szólni, de egy szívvel, egy lé­lekkel fog dolgozni a hazáért. S addig, míg elérkezik a tettek ideje, legyen ez az ün­nep : március 15-ének ünnepe a magyar szabadság szent eszméjének örök géniusza, le­*gyen a kikeletnek, az ébre­désnek, a szabadságnak sut­togó dallama, amely régi di­csőségünk feltámadásával, a régi határok visszaállításával bíztat. Legyen ez az ünnep közös templomunk, ahová egy­ezer évente minden igaz ha­zafi rebegő imája száll, le­gyen ez az ünnep tűz, mely­nek kihamvadhatatlan lángja minden magyar keblében ég, legyen ez az ünnep minden

Next

/
Thumbnails
Contents