ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-03-16 / 30. szám

Magyar munkásnak ad kenyeret az, aki magyar iparcikket vásárol! nmxBKaaBsax Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi Sap. vasárnap 16 fill. >s ünnep keretében folyt le dr. Lingauer Sándor főispán beiktatása. „Mentsük meg az életet, azután ha kell, hát jöjjön az elvek harca." — „Ajtóm tárva lesz a nép előtt mindig." — Dr. Lepold Antal: „Aki szereti a népet, vezeti azt, s nem engedi magát vezettetni." Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXV IL évfolyam, 30. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Szerda, 1932. március 16 „Isten engem úg\j segéljen!" Esztergom, 1932. március 14. Komárom—Esztergom-megye közönsége bizalommal te­kint farra! a: férfiúra, aki hétfőn délelőtt a vármegyeház dí­szes termében kezét a szivére téve azt mondotta: „Isten engem úgy segéljen!" Itt, Szent István születési helyén, a kereszténység és magyarság, viharállotta bástyáinál Isten felé fordítja tekin­tetét a szenvedő magyar, és lélekben megnyugszik, amikor Isten nevét hallja a vezér ajakáról, amikor Istennel meg­erősödve*;teszi meg az első lépést a segíteniakarás útján a kettős vármegye sorsának intézésére kijelölt férfiú. Mi bízunk ebben a főispánban, akinek hangja megér­cesültfa"'szónál: Isten engem úgy segéljen! Mi bízunk eb­ben a" főispánban és hiszünk ebben az emberben, — bizo­dalmunkat és hitünket pedig Esztergom aranyszavú szóno­kával, Lepold Antallal együtt a jóságból fakadó erőre, igaz­ságszeretetre és megingathatatlan vezéri munkára alapítjuk. Mi hiszünk Lingauer Sándorban, a jó emberben, tehát erős főispánban. Bízunk benne, hogy erős főispán lesz, tehát jó ember. Erős főispán: aki erős marad minden körülmények kö­zött, aki ha a jogrend őre akar lenni, akkor az is lesz való­ban, és akihez nem férhetnek hozzá az alkalmi hízelgők, a maguk számára főispánt keresők, a saját önző játékaik számára jogrendet keresők, akik abból a tényből akarnak maguknak előnyöket szerezni, hogy a régi helyett új fő­ispán jött. Erős főispán: aki, ha békét akar, akkor a béke em­bere is lesz, akkor békét is fog tartani, — de nem úgy, hogy a szembenállók közül az egyiket letöri, (mert hiszen ez nem békét, hanem új háborúságot jelent), hanem úgy, hogy mindenkitől egyformán megköveteli a rendet, a fe­gyelmet, nem engedi bántani a közélet tisztes és önzetlen munkásait, mindenki cselekedetét az igazság és jog köve­telményei szerint bírálja el és mindenkit elitéi, aki a sze­mélyeskedés és gyűlölködés útjait járja, még akkor is, ha ezek a gyűlölködők a „béke" jelszavával hangoskodnak és farizeuskodtiak. Békével vezetni annyi, mint erős kézzel vezetni. Az erős kézbe vetett közös bizodalom a demagógia halála, a közös munka alapja, a béke záloga. Bíznunk kell benne, hogy a Mindenható hozzá fogja segíteni az új főispánt ahhoz, hogy erélyével, bölcsességé­vel és emberszeretetével békét tud tartani még azok között is, akiket ebben a városban soha másként mint békétlen­kedőket és gyűlöködőket nem ismertek. Ajtóm tárva lesz mindenki előtt, mert békét, megnyug­vást és megelégedettséget akarok vinni a legutolsó kuny­hóba is: ezt mondja Lingauer Sándorban a jó ember. Hogy való­ban béke, megnyugvás és megelégedés legyen a legutolsó kuny­hóban is itt a vérző, szenvedő végeken : ennek megcselekvésé­hez, keresztülviteléhez, ennek törhetetlen munkálásához az erős ember kell, az erőskezű főispán. Főispán, aki nem hagyja magát vezettetni, hanem vezet a legnehezebb körülmények között is, főispán, aki amikor hatalmával él és jogait gya­korolja, cselekvéseiben megérezzük a jó embert és annak a szívnek dobogását, amely a mai nehéz időkben magyart a magyarral összefűz és vezért a katonával, vezetőt a ve­zetettekkel testvérekké tesz ebben a hazában. „Isten engem úgy segéljen !" Isten minket így segít meg! Meleg ünnepélyesség uralkodott hétfőn délelőtt a vármegyeházán. Kora reggeli órákban autókon, gyalogosan gyülekeztek a meghívott vendégek, törvényhatósági bizott­sági tagok és az ünneplő közönség, hogy résztvegyen a főispáni be­iktatási ünnepélyes aktuson, mely már külsőségekben, a díszes közön­ségben is bensőségesen ünnepélyes­nek ígérkezett. Mint a hivatalosan kiadott prog­ramúiból ismeretes, féltíz órakor ün­nepélyes istentiszteleten vett részt az új főispán, a törvényhatósági bizottsági tagok, a vendégek és nagyszámú közönség a belvárosi kegyúri plébánia-templomban. Má­téffy Viktor prépost-plébános mon­dotta az ünnepi szentmisét. Gyülekezés. Jóval tizenegy óra előtt már sűrű sorokban gyülekeztek a vármegye­ház ez alkalomra csinosan díszített közgyűlési termében az ünneplők. Főpapi talárok, szines díszmagyar öltönyök és aranysújtásos attilák tarkították a civil feketeséget. Ez­alatt ugyancsak telt a karzat is. Kendős polgárasszonyok és elegáns úrihölgyek egyaránt kíváncsian vár­ták az ünnepélyes aktust. A főispán személye is érdekelte őket. Szemé­lyesen is meg akarták ismerni a vármegye új fejét. A közgyűlési teremben. A főpapok közül Breyer István dr. felszentelt püspök, Fehér Gyula dr. nagyprépost, Machovich Gyula dr. érseki helynök, Csárszky István dr., Lepold Antal dr., Drahos János dr., Szokolay Antal dr. és Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonokok, Lőke Károly ref. esperes és Kovács Sán­dor dr. egyetemi tanár, a helybeli, tábori, tatabányai és komáromi hely­őrségek, a helybeli m. kir. csendőr­ség, vámőrség, a győri nemzeti munkavédelem és a vitézi szék tiszti küldöttségei, Kelemen Bódog, Ester­házy Móric gróf, Péntek Pál, Mátéffy Viktor és Frey Vilmos orszgy. kép­viselők. Skultéthy Győr-, Mosón- és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesíteít vármegyék alispánja és több előkelőség jelent meg az ün­nepélyes beiktatáson. Közgyűlés. A Magyar Hiszekegy elmondása után pont tizenegy órakor nyitja meg szenkvici Palkovics László alispán az installációs közgyűlést és üdvözli a megjelent egyházi méltóságokat, a m. kir. honvédség és más katonai alakulatok, az ál­lami hivatalok, a szomszédos tör­vényhatóságok küldöttségeit, az ün­neplő vendégeket és a törvényható­sági bizottság tagjait. Karcsay Mik­lós vármegyei főjegyző felolvasta Lingauer Sándornak 1932. február 13-án kelt legmagasabb kinevezte­tését, amit a közgyűlés egyhangú éljenzéssel tudomásul vett. Az elnöklő alispán Esterházy Móric gróf vezetősége alatt több bizottsági tagot kér fel, hogy kül­döttségileg hívják meg a beiktató közgyűlésre a főispánt. Amíg a küldöttség odajár, ötpercre felfüg­geszti a közgyűlést. Megérkezik a főispán. Megszólal az elnöki csengetyű. Az alispán felkéri a közönséget, hogy foglalja el helyét s már is a terembe érkezik Reviczky Ele­mér főszolgabíró a vármegye zászló­jával, hangosan jelentve be Lingauer Sándor dr főispánt, akit zúgó éljen­zéssel fogad a zsúfolásig megtelt terem. Az új főispánt, miután letette az esküt, a főszolgabírók háromszor felemelik a közönség lelkes éljen­zése között. Palkovics László alispán meleg szeretettel üdvözli a főispánt és kéri, foglalja el az elnöki széket. Elis­meri, hogy nehéz időben vállalta a főispánságo* Maradék ország két vármegyéj nek népe nehéz kálváriá­ját járja, de érdemes ezért a népért dolgozni. Isten áldását kéri a főispán munkájára. A főispán székfoglaló beszéde. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! — Midőn a Kormányzó Úr Őfőmél­tósága parancsára és a m. kir. kor­mány bizalmából Komárom és Esz­gom közigazgatásilag egyelőre egye­sített vármegye főispáni székét ezen­Kedden, márc. 15-én 3, 5, 7 és 9 órakor Szerdán, március 16-án 7 és 9 órakor Hullámok hőse Grandiózus dráma az amerikai hadiflotta éle­téből 8 felvonásban. A KORZÓ MOZGÓBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents