ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-02-26 / 22. szám

Revíziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak RGO Ára köznap 10 fill. Keresztény és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill* Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál.' A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. [XXVII. évfolyam, 22. szám, Péntek, 1932. február 26 Pártoskodás ? Esztergom, 1932. febr. 25. Az igazi esztergomi ember, Prohászka szavajárása szerint az „esztergomi gyökér" sohasem szeretett pártoskodni. Nem szerette, mert nem is ismerte a pártéletet és'a'pártfegyelmet, nem [szerette a párthatározatokat és mindenkor lenézte a szervezetteket, a pártembereket. Az esztergomi ember mindig megbízott a maga erejében, hitében és felfogásában, — vallotta ugyan az „egységben az erő" elvét, de nem gyakorolta, vagy jobban mondva, nem demonstrálta pártkeretekben. Az esztergomi ember mindig biztosnak érezte a dolgát és ügyét, és csak véletlenül került össze bizonyos ritka esetekben, vagy a községi és országgyűlési képviselőválasztások alkalmai hozták össze az esztergomi népet ebbe vagy abba a táborba, amelyből az egyikre — mindenesetre a nagyobbikra — rámondták, hogy kereszténypárt, vagy Keresztény Gazdasági és Szociális Párt. Az öntudatos pártéletre való hajlandóság és érzék hiánya miatt nem tudott az esztergomi kereszténypárt mint ilyen kellőképpen érvényesülni az esztergomi közéletben, és nem tudta az összpolgárság részéről azt a komoly értékelést a maga számára mindvégig és minden esetben biztosítani, amelyre a kereszténypárt mint a keresztény világnézetű polgárság szervezete és képviselete ideáljainál, céljánál és munkakörénél fogva jogosan számíthat. Sokszor fonák helyzet állott elő abból, hogy a pártvezetőség a viszonyok ismeretében nem annyira a kevés embert összehozó „elvekre", mint inkább a több embert összehozó „személyekre

11 bazírozott bizonyos ügyek érvényesítésénél vagy győzelemrevitelénél, — és bizony akkor természetszerűen bekötételeznünk, hogy ideális, nemes célok vezették a pártszervezés munkájában, majd legalább a keret fenntartásában, — de meg kell állapítanunk, hogy itt elvi alapokon működő, fegyelmezett pártéletet nem sikerült teremteni. Mindezek dacára nem lehet azt mondani, hogy Esztergomból minden politikai öszszetartó erő és minden egységesítő szellem hiányzott. Igaz, hogy hasonlíthatatlanul nagyobb lett volna a polgári összetartás és egység ellenállóképessége, ha a kereszténypárt intenzivebb életet élt volna, mégis tudnunk kell azt is, hogy a kereszténypárt kereteit szívesen töltötte ki e város polgársága, ha sorsdöntő kérdésekről volt szó. A polgárság nagy része úgy zásra. Sohasem felejtjük el vélte, hogy „pártoskodik" akpéldául azt a lehetetlen hely- kor, ha a kereszténypárt szerzetet, amely abból állott elő, Ivezett tagjaiként szerepel, hogy a polgármesterválasztó \ viszont az esztergomi kereszvárosi közgyűlést megelőző | ténypárt vezetősége mintha állásfoglalás céljából a vá-1 udvariasan tudomásul vette lasztmányi ülésre az elnöki volna ezt és csak azt kívánta, olyan polgárokat is meghí-j hogy a polgárság a hívó szóra vott, akik sohasem szimpati-' sorakozzék a párt zászlaja alá. záltak a párt működésével, | Hosszú tizenkét esztendeig de nem értettek egyet a ke-: nem is volt itt más párt, más vetkezett az, hogy a „pártéletet, pártbeli tárgyalásokat, pártfegyelmet" nem ismerő „párttagok" között megindult a kritika: ez nem volt elég keresztény, ez nem volt elég magyar, ez nem volt elég emberies, ez nem volt elég szociális elintézés, ez egyáltalán nem vált a gazdasági élet vagy a városgazdálkodás javára. A pártvezetőség a legjobb akarat mellett sem volt, vagy csak igen ritka esetben volt tisztában azzal, hogy mikor cselekszik az összes úgynevezett párttagok osztatlan megelégedésére. Viszont sokszor volt szükség egységes megnyilatkoreszténypárti elvekkel sem. Ezen a gyűlésen azután választmányi tagnak tartották magukat olyanok, akik azelőtt tagok sem voltak, és nem tartották magukat párttagnak sem olyanok, akik azelőtt választmányi tagként szerepeltek. Nem akarjuk és nem is szabad bántanunk a párt vezetőségét, amelyről fel kell számottevő politikai szervezet és mozgalom. Nem vitatható el tehát az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Parttól az az érdem, hogy nehézségei, tipikus esztergomi bajai, hiányosságai és hibái mellett mégis csak az egységesítő erőt, összetartást és együttműködést jelentette Esztergomban. Ma, tizenkét esztendő után Az esperest kerületi tanács alakuló gyűlése Esztergomban. F. hó 24-én, szerdán tartotta alakuló közgyűlését dr. Mertán János esperes elnöklete mellett az esperesi kerületi tanács az Esztergomi Kath. Kör nagytermében. Az alakuló gyűlésen dr. Serédi j Jusztinián bíboros-hercegprímás által idecsatolt róm kat. egyházközségek képviselői jelentek meg. Ezzel a gyűléssel a római katolikus egyházközségi szervezetek : kiépítése jelentős lépéssel jutott ' előbbre. Jegyzőnek Hell Ferenc visegrádi ' plébánost, egyházmegyei tanáesI taggá pedig Taxner Béla főkáptalani erdőtanácsost választották meg. Gyűlés után a tanács tagjai testületileg tisztelegtek a bíboroshercegprímásnál . pedig a legfrissebb év zavaros eseményeinek hatása alatt van az esztergomi polgár. Ügy érezzük, mintha a város társadalmi és politikai életéből kiveszett volna a kohézió, mintha szét akarna esni itt minden. Mintha széthasadt volna a gránit valahol a templomban, amelyben járunk. Mintha megrepedt volna az érc a harangban, amelynek bugását megszoktuk. Mintha elnémult volna egy hang a pusztában, ahol vándorlunk. Azt mondják: újjászervezik a pártot! (De melyiket? Azt, amelyet még igazában megszervezni sem sikerült ?!) Azt mondják: új párt alakul, a kisgazdapárt, a Gaál Gasztonpárt! (De kik szerveznek ? Mutatkozzanak be, hogy lássunk!) Azt mondják: párttagokat gyűjt a szociáldemokrata párt. (A prímási városban ? Hiszen ez 1919. óta még nem történt meg!) Azt mondják : szervezkednek a pártok Esztergomban! (Itt, ahol eddig nem volt pártoskodás? Gyanús!) Mi pedig itt állunk a keresztútnál, szívünkben béke után vágyakozva. Hideg éjszaka van. Februári tél. Alattunk a kanyarodónál nyugtalan, vöröses fények: talán ordasok szemevillanásai. Messze felettünk szelid, nyugodt fények: csillagok. Kiáltunk előre, de üres, kongó visszhang felel csak, amelyet az érzéketlen gránithegyek vernek felénk. Előrenyújtjuk kezünket, de csak a kemény, görcsös vándorbotot érezzük... Ne tagadd testvér, aki talán most követ dobálsz sebes talpunk alá és ki akarod paritytyázni fáradt lovainkat, hogy a lelked mélyén te így hallasz és így érzel. Az élet legnagyobb tévedése az, amikor a szegények ellenségeskednek. Ne gondold azt, hogy ha valaki közületek vagy valaki közülünk vagy valaki messziről elkiáltja magát az országúton : „béke!" — akkor rögtön béke is lesz. Nem! A szó elhangzik, elverődik, azután Szombaton, febr. 27-én, 7 és 9, Vasárnap, február 28-án ===== 3, 5, 7 és 9 órakor: „Hajnali őrjárat" RICHARD BARTHELMESS hangos világfilmje 12 felvonásban. Történik 1916-ban, a világháború legforróbb perceiben. a Korzóban.