ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-12-25 / 142. szám

SZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. ******** Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Pax tecum! Béke veled! Irta: Dr. HAMVAS ENDRE. Nincs köszöntés, mely annyira régi volna és annyira a szív leg­mélyéből fakadna, mint az az egy­szerű, áhítatos üdvözlet: „Béke ve­led". A Biblia kenete hatja át és az Egyház liturgiájából is kicsen­dül. Aki először ajkára vette, va­lami nagy jót tkart kifejezni, aki tovább adta, mélyen átértette és átérezte. Nagy kincs, ritka kincs a béke. Még a legszentebb könyv is mint visszaállított, csodás aranykort em­legeti Salamon király uralmát, ami­kor minden határon béke honolt. Ez Isten különös kegyének aján­déka volt. (III. Kir. 4, 24. II. Krón. 14, 6.). Egyébként csatazaj verte fel még a Szentföld nyugalmát is. Majd a szomszéd törzsek prédálták Iz­rael fiainak javait, és hajtották el oyájait, majd nagy birodalmak had­seregei gázoltak át rajta a nyugati tenger felé törekvő útjukban. Egy egész nép fogságba került! Előbb Izrael, aztán Juda népe. Ninivei és babiloni relifek ábrázolnak fogságba vonuló népet: összekötözött kezű férfiakat, nyakukon kötéllel vagy igával, bátyus asszonyokat, anyjuk kezébe kapaszkodó gyerekeket. A kisérő magyarázatot e szomorú vo­nuláshoz Jeremiás siralmai adják, ahol kidöntött kapuju, elhagyott utcájú városról, megkínzott, agyon­hajszolt foglyokról van szó. „Laxis non dabatur requies — a fáradot­taknak nem adatott pihenés" (Jer. sir. 5, 5). És mégha csak ellenség marta volna Izraelt! De egymás ellen is támadtak véres polgárhá­borúkkal. Nem csoda, hogy csordul­tig teltek a szivek a vágytól a béke után. Valami igen nagy áldásnak, boldogságnak tünt fel az az állapot, mikor nem kell félni és nyugodtan lehet aludni — sine timore inimici! (Lev. 16, 6. Luc. 1, 74.). Mikor a családapa békében ülhet a szőlő­lomb vagy fügefa alatt és munka után csendesen ringathatja térdén gyermekét és hallgathatja felesége dúdolását (Micheas 4, 4). Ez egy oly áldás és boldogság, melyet csak az Isten küldötte, a Messiás hozhat a világra! ő lesz a békesség feje­delme, „Princeps Pacis!" (Is. 9, 6.) Uralma idején az oroszlán és far­kas békésen telepszik meg a lege­lőn a bárány és ökör mellett (Is. 65, 25). A Messiás eljövetele tényleg a béke jegyében törtónt. Gyönyörűen mondja egvik szertartáskönyvünk: „Anno imperii Octaviani Augusti quadragesimo secundo, toto Őrbe in paco composito .. . Jesus Chri­stus ... in Bethlehem Judae nasci­tur. — Octavianus Augustus császár­ságának 42-ik évében, mikor az egész földkerekségen béke honolt, született Betlehemben Jézus Krisz­tus." Azon időben a római biroda­lom sehol sem viselt háborút és ennek jeléül becsukták Rómában a kétarcú Janus templomának ka­puját. Az éjszaka is csendes volt Jézus születésekor, és mintha har­mat helyett méz csepegett volna: „Melliflui facti sunt coeli." Békét hirdetett az angyalok éneke is: „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek!" Azóta 1931 év telt el. És a béke angyala csak nem tudott megtele­pedni földünkön. Mikor e sorokat írom, Szt. Tamás apostol ünnepe van, akit népiesen a „hitetlenének szoktak nevezni. Ez eszembe jut­tatja a békekirálynak, Krisztusnak megjelenését föltámadása után, mi­kor az apostolokat imígyen köszön­tötte: „Pax vobis! Béke veletek!,, És az apostolok vájjon élveztek-e e földön békét ? „Éhezünk és szom­júhozunk — írja Szt. Pál a korin­Ihusiakhoz (l. 4, 11 stb.) — mezíte­lenek vagyunk, ide-oda bujdosunk, ... átkoztatunk ... üldözést szenve­dünk ... szidalmaztatunk, ... mint­egy salakja lettünk a világnak, mindennek söpredéke ez ideig!" Háromszáz évig tartott a kereszté­nyek üldöztetésének első nagy kor­szaka, és mintha hiába hangzott volna a katakombák mélyén a mi­sében: „Pax vobis! Béke veletek!" Sőt később is, mikor a keresztény­ség az egész művelt világot meg­hódította, a béke csak nem tudott gyökeret verni. Pedig óhajban, kí­vánságban, imában, sőt fogadkozás­ban nem volt hiány! A harminc­éves háború szörnyű dúlásai után, a westfáliai békében (1648) a bé­kekötő fejedelmek nagyon gondo­san és előrelátóan megtanácskoztak minden pontot és a szerződésben felhívást intéztek a népekhez, hogy most már legyen béke: igazi, őszinte, örök, általános, keresztényi béke! Sőt, hogy annál szilárdabban ala­pozzák meg ezen óhajukat, a béke őrévé megtették a — francia ki­rályt ! És alighogy szétmentek, máris észrevették, hogy maga a békeszer­ződés új háborúk csiráit hordozza magában. Akárcsak a mi békeszerződé­seink ! . .. Nem kétségbeejtő állapot? Áhitva, Óhajtva hallgatjuk az angyalok énekét: „Békesség a föl­dön a jóakaratú embereknek!" És nincs béke. Azt mondják, nem is lesz. Majd csak a síron túl, mikor eléneklik fölöttünk a gyászszertar­tás utolsó akkordját: „Requiescat in pace!" . És mégis, mégis: nem szabad kétségbeesnünk a béke felől. A „Princeps Pacis", a békesség feje­delme nem jött hiába! Apostolainak bucsuzásul mondta: „Békét hagyok Csernoch János prímás sírem­léke elkészült. A, bazilikában a mult hét csütörtö­kén befejezték Csernoch János prí­más síremlékének fölállítását. Még a hivatalos átadás nem történt meg. Ugyanazért egyelőre csak nagy vonásokban ismertetjük a gyönyörű művet, amely méltó a magyar nemzethez és a nagy prímás em­lékéhez, egyik legszebb dísze az ország első templomának és Esz­tergom városának. Csernoch János bíboros-herceg­prímás 1927. július 25-én halt meg és az esztergomi bazilika kriptájá­ban temették el. Szinte példátlan az egész magyar történelemben az a mélyen őszinte és egyértelmű gyász, amellyel a magyar haza nagy fiát, a katolikus egyház kiváló fő­papját siratták. A magyar országgyűlés nemso­kára a temetés után elhatározta, hogy az érdemekben gazdag prí­másnak emléket állít. Klebelsberg Kunó gróf, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter világhíres szobrászművészünket, Zala Györgyöt bízta meg az emlék el­készítésével, aki a prímásról már a halál napjának estéjén fölvette a halotti maszkot. Az emlék helyéül az esztergomi bazilika szent István kápolnájában a két ablak közti falat jelölték ki. Ez a kápolna a legrégibb ma­gyar keresztény templom helyén épült, ahol Szent István királyt ke­resztelték. Már két művészi szobor­mű volt benne. Ferenczy István szent István vértanuja és Károly Ambrus prímás síremléke G. Pisá­mtól. Zala György fekete eres fehér márványból 2 "80 m. hosszú és 1*20 széles katafalkot tervezett, amelven a halott prímás márvány szobra fekszik 2'50 m. hosszúságban. Az arc a halotti maszk után készült. Fején díszes infula. Imára kulcsolt kezein keztyű. Testén palást. A fej két párnán nyugszik. A prímás feje mögött a magyar nemzet nemtője, 250 m. magas bronzangyal ül arcával a nagy ha­lott álmát figyelve, balkezét védő­leg tartva, két hatalmas szárnyát az egész emlékmű hosszában ki­tárva, jobbkezével a 3 méter hosszú magyar nemzeti lobogót a halottra borítva. A lobogó bronzból készült s fi­noman érzékeli a nemzeti színeket. Közepén a nemzeti címer borostyán­koszorús keretben. Rúdjának végén kettős kereszt. A katafalk előlapján aranyos be­tűkkel ez a fölírás: CSERNOCH JÁNOS BÍBOROS HER­CEGPRÍMÁS. ESZTERGOMI ÉRSEK. NAGY IDŐKBEN HŰ PÁSZTOR £S BÖLCS ÁLLAMFÉRFIÚ. 1917. JUL. 25. ÓTA AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG­BAN IMÁDKOZVA VISSZAKÉRI, AMIT ÉLETÉBEN MEGMENTENI NEM TUDOTT. A fölirástól jobbra a prímás cí­mere. Hármas márványlépcsőn áll a katafalk. A legalsó lépcső hosszú­sága 470 m., a falból kiálló széles­sége 2 m. Az egész emlék magas­sága a földszinttől a lebegő angyal­szárnyak tetejéig 336 m. Baloldalt a lépcsőkön fekszik a magyar nemzet hatalmas bronz koszorúja, amelynek 2*50 m. hosszú bronz szalagján a nemzet dedi­kációja olvasható: A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG N \GY PRÍMÁSÁNAK A TRIANONI MAGYARORSZÁG. A szobor a megcsonkított Magyar­ország márványba faragott ós ércbe öntött fájdalma az ideiglenesen el­vesztett Nagymagyarország legutol­jára kidőlt pillérének — a prímás­nak sírja fölött, és éberen figyelő halhatatlan reménye Nagymagyar­ország föltámadásában. Azért a szobor nemcsak Csernoch János síremléke, hanem a trianoni Ma­gyarország testet öltött lelke is. MM Hócipők, kabátok, harisnyák, leg Balognál,

Next

/
Thumbnails
Contents