ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-02-06 / 14. szám

XXXVI. évfolyam, 14. szám. Ära köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1931. február 6 ESZT RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő és a szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. frj^ffH \^*^^+0+m^*f*t^^^^m,i*\ i&*i^+0^**t*^*^imjr\m*t*)y*\t\i\ WiiyW^g^wgAiv^i^^iii-^iiVifr i Csak egyszerűen Még híre-hamva sem volt a farsangnak, már széles ré­tegben megmozdultak az em­berek és tekintettel az Ínségre, a farsangi bálok ellen tilta­koztak. Az anyagilag érdekel­tek sok gazdasági érvet sora­koztattak fel a bálok mellett. Mind a két félnek igaza volt, csak a bálozó közönségnek nem. A mai nyomorúságos világ­ban bizony nagyon rikítóak a fényes báltermek. A didergő, az éhező keserű lélekkel néz fel a tündöklő ablakokra. Min­den suhanó autóra dacosan néz. Keserűsége indokolt is, de az éremnek van másik oldala is. Egy-egy bál lendü­letet jelent a kereskedőnek, a varrónőnek, a fodrásznak, a vendéglősnek, a cigánynak és a munkanélküli pincérek­nek. Zsebapasztó ugyan a családapáknak, de a bálra elköltött pénz úgy sem folyna be az inségakció perselyébe és a fiatalságnak is kell egy kis mulatság, hisz a minden­napi gond már ezeket sem kiméli. Bálrendezők már a meg­hívókon jelzik az egyszerű ruhát. Nem teszik kötelezővé az estélyi öltönyt. Bizony ez csak jámbor óhaj marad. Sze­gény rendezők a pusztába kiáltanak s kiáltásuk süket fülekre talál. A férfiak csak betartják valahogy, hisz es­télyi öltönyük nem esik any­nyira a divat szeszélye alá, mint a nőké. Egy-egy frakk, szmoking évekre szól. A lak­cipő sem megy tönkre egy bál alatt. Legfeljebb kesztyű és nyakkendő kell új. Hanem a nők . . .! A női divat valóságos zsar­nok és szeszélyes mint egy ünnepelt primadonna. Minden évben változik. Ami ma rövid, annak holnap hosszúnak kell lennie. Hol itt, hol ott kell kivágva lennie, oldalt vagy hátul kell valami teljesen fe­lesleges lebernyegnek lógnia. Ámbár nyakig mezítláb van­nak a bálozó hölgyek s ruhá­juk leheletszerű, de prémnek minden józan felfogás elle­nére kell rajta lenni. Selyem rajtuk mindert és itt a baj. A női finom szövetek, akár selyem, akár más anyagból legyenek előállítva, óriási %-ban külföldön készülnek. Külföldi munkásnak adnak kenyeret, a külföldi tőkét gaz­dagítják és rontják kereske­delmi mérlegünket. Ezekben a külföldi szövésű ruhákban ropják a táncot, pedig ha hangtalanul is, de mégis or­dítva zúg fülünkbe a nyo­morgó magyar munkanélkü­liek zenéje. Ezért nincs igaza a bálozó közönségnek és azért, mert nem tud egyszerűen öltözve megjelenni. N. . . ó. Esztergomnak védekeznie kell a weekendjegy-kedvezmény csök­kentésével szemben. Lapunk egyik barátja a Máv. veekendjegy kedvezmény csökken­téséről városi vonatkozásban a kö­vetkezőket írja: „Az utóbbi idők sok jó híre (?) után ismét egy újabb, amelyben azonban ismét nem fog kedve telni Esztergom városának. A Máv igaz­gatósága ugyanis elhatározta, hogy a hétvégi 50%-os kedvezmény he­lyett csak 30 %-ot ad. Hogy ez a vasút szempontjából helyes üzleti politika-e, azt nem tudom, de nem is vagyok hivatott ezt elbírálni. De hogy városunk idegenf orgali i iát a kedvezmény aligha fogja növelni, az kétségtelen, sőt attól tartok, hogy visszafejlődés áll majd be. A Máv eme intézkedései­vel szemben célravezető eszköznek tartanám a Budapest és Esztergom között, esetleg Visegrádon át autó­buszjáratok engedélyének kieszköz­lését és ily járatok megszervezését. A Máv. igazgatóságának fenti intézkedése súlyosan érinti Eszter­gom fejlődő idegenforgalmát s ha kellő segítséget, kedvezményt nem kapunk, csakhamar kint leszünk a vizből, ami azonban a „fürdőváros"­nak érdekében nem állhat." Miniszteri rendelet a szövődményes influenza elleni védekezésről és a kötelező bejelentésről. Palkovics László, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egysitett vármegyék alispánja most kapta meg a népjóléti és munka­ügyi miniszter körrendeletét a szö­vődményes influenza megbetegedé­sek pontos bejelentése és az influ­enza elleni védekezés tárgyában. Az utóbbi időben több nyugat­európai államban az influenza sű­rűbben, sőt egyes helyeken járvány : szerűen jelentkezik s igy számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a külföldön mutatkozó influenzajár-; vány Magyarországot sem kerüli el, mint azt az utóbbi napokban saj­nosán tapasztaljuk. Az idevonat­kozó rendelkezések értelmében á szövődményekkel (tüdő, mellhártya-j •IMIIIMi HliÉI'fW " HlMIHUI* MtliBillHim i középfül-, agyhárty agy ul ladással stb.) társult influenzás megbetege­dések a bejelentésre kötelezett fer­tőző betegségek közé tartoznak. Szigorúan kötelező tehát az utcák, terek, piacok, vásárok, udvarok, nyilvános helyiségek, közlekedési eszközök fokozottabb tisztántartása, a nyilvános helyiségek gyakori és kiadós szellőztetése és a közleke­dési eszközök zsúfoltságának meg­szüntetése. Intézkedni kell aziránt, hogy a menetjegyek kiszolgáltatása ne történjék benyálazott ujjakkal. Kötelező a lakosság egészségi álla­potának figyelemmel kisérése és a szegény betegek megfelelő orvosi ellátása. Az alispán utasítja az összes első­fokú egészségügyi hatóságok veze­tőit, hogy az alábbi ismertetés — minthogy az influenza betegség­ellen való védekezésben az egyéni védekezésnek vezető szerepe van — hatóságuk területéhez tartozó városokban és községekben a szoká­sos módon ismételten közzététessék : „Az influenza ellen való védeke­zés : Az influenza hevenyfertőző be­tegség, amely lázzal (forrósággal), a légutak hurutjával (náthával, torok-, gége-, légcső- és hörghurut­tal) kezdődik; az influenzának sú­lyos, szeptikus alakját, amelyhez rohamosan fejlődő szövődmények (tüdő-, mellhártya-, középfül-, agy­hártyagyulladás járulnak, spanyol­betegségnek (spanyolnáthának) ne­vezik. Az influenza kórokozó csiráit a beteg egyén orrából, torkából és tüdejéből származó nyálkával, kö­högéssel, tüsszentéssel, orrfúvással és köpködéssel üríti ki és azok az ily módon fertőzött levegővel jutnak be más ember szervezetébe. A be­tegség terjedésének tehát elsősorban azzal lehet gátat vetni, hogy köhö­gés és tüsszentés alkalmával kendőt tartsunk orrunk és szájunk elé, kerüljük a köpködést, mellőzzük a csókolódzást és kézfogást, és min­den étkezés előtt kezünket meg­mossuk. A betegség a fertőző váladékkal szennyezett tárgyak útján is terjed­het, ezért a beteghasználta fehér­neműt (zsebkendőt, törülközőt stb.) forró vizben (lúgban) ki kell főzni. Általábanvéve a legmesszebbmenő tisztaság fenntartására fokozott gon­dot kell fordítani. A zsúfolt és rosszul szellőztetett zárt helyiségeket, tömeges össze­jöveteleket a lehetőség szerint ke­rülni kell, mert ilyen helyen külö­nösen könnyen ragadhat át a be­tegség az egészségesre. Óvakodni kell a meghűléstől, mert ez a szervezet ellenálló ké­pességét gyöngíti és elősegítheti a megbetegedést. Ügyelni kell arra, hogy mértékletes, józan életmóddal a test ellenállóképessége megőriz­tessék. Nem helytálló a nép köré­ben elterjedt az a nézet, hogy a szeszes italok (bor, sör, pálinka) élvezete, valamint a dohányzás bizonyos védelmet biztositana a fertőzés ellen; ez a nézet merőben téves és káros; minden e tekintet­ben elkövetett túlzás gyengitőleg hat az emberi szervezetre és csak A Városban nagy feltűnőséget kelt Vermesnél a 14 napos leltári vásár, mert a legfinomabb árakat is elképesztően olcsó árakon árulják.

Next

/
Thumbnails
Contents