ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-02-06 / 14. szám

egyengeti a megbetegedés útját. Aki lázas vagy hurutos megbetegedésekben (nátha, rekedtség, torokgyulladás, köhögés) szenved, az lehetőleg maradjon ágyban és hivasson idejében orvost, mert ezáltal sok esetben elkerülhető a betegség súlyosbodása, másrészt azért is kerülje a beteg mások társaságát, mert új fertőzések okozójává válhatik. Beteg gyermek ne látogassa az iskolát. A könnyű betegek otthon ápolhatok, kórházba való szállításuk tehát mellőzendő, különösen azért is, mert elvonnák a helyet olyan betegektől, akiknek — bajuk súlyossága vagy egyéb körülmények miatt — kórházi ápolásra okvetlenül szükségük van. Szigorúan tartózkodjék mindenki lázas, náthás (a szokás szerint „meghűlt"-nek mondott) egyének látogatásától. Aki a beteggel vagy az általa szennyezett tárgyakkal érintkezik, gondosan mosakodjék meg, száját, torkát naponként többször öblögesse és óvakadjék attól, hogy a beteg reá köhögjön vagy tüsszentsen. A beteg felgyógyulása után a lakást gondosan kell kitakarítani és alaposan ki kell szellőztetni. A közönség érdekében áll, hogy a fentemiitett tanácsokat mindenki pontosan tartsa be és minden erejével támogassa a hatóságot a járvány elleni védekezésben." Végül nyomatékosan utasítja az alispán a vármegyei tiszti főorvost, a járási és városi tiszti orvosokat, valamint az összes községi- és körorvosokat, hogy működésük területén a szövődményes influenza fertőző betegség bejelentését szabályozó rendelkezések pontos fo ganatositását szigorúan ellenőrizzék. Mikor és kiknek kell általános kereseti adó, jövedelem- és vagyonadó bevallást adni ? Általános kereseti adó bevallást kell adni február hó végéig azon adózóknak, akiknek a mult évi általános kereseti adója még nem jogerős, akiknek az adóalapja a 10.000 pengőt meghaladja, akiknek általános kereseti adója csonka év alapján állapíttatott meg, aki foglalkozását megváltoztatta, az új adózók, akik eddig általános kereseti adóval nem voltak megróva, akiknek az adóztatás helye megváltozott. Nem köteles általános kereseti adó bevallást adni: akiknek adóalapja a 10.000 pengőt nem haladja túl, akik (jogi személyek) társulati adót kötelesek fizetni. Jövedelem és vagyonadó bevallást kell adni február végéig azon adó zóknak: akiknek a jövedelme és vagyonadója nem jogerős, akiknek jövedelemadó alapja a 10.000 pengőt meghaladja, akiknek vagyonadó alapja a 200.000 pengőt meghaladja, akiknek jövedelem és vagyonadója csonka év alapján lett kiróva, akik az általános kereseti adóra nézve az új bevallás beadására felhivatnak, az új adózók, akiknek az adóztatási helye megváltozott. Nem köteles jövedelemadó, vagyonadó bevallást adni: akiknek jövedele.uadó alapja a 10.000 pengőt nem haladja túl, akinek a mult évi vagyonadójalapja a 200.000 pengőt nem haladja túl, ha tiszta jövedelem az 1000 pengőt nem haladja meg, ha a vagyon az 5000 pengőt nem haladja meg. Aki a mult évi általános kereseti, jövedelem és vagyonadójával nincs megelégedve, felmondhatja ezt és felmondási kérvényéhez bevallást csatol. A bevallásokat a városi adóhivatalnál kell beadni. Fényesen sikerült as ezidei bvegesevkészhái. Az „Öregcserkészbál 1931" aranybetűkkel kerül bele Esztergom farsangi annaleseibe. Ami a bál előtt csak merész ígéret és halványan körvonalazott vágyódás volt, az nagyszerű és örvendetes valósággá vált a bál éjszakáján. Már a terembelépéskor felejthetetlenül kellemes benyomást tettek a vendégseregre a szebbnél-szebb pálmák, babérfák és zöld girlandok, melyek az illatos erdő üdeséget varázsolták a természet fiainak, az öregcserkészeknek fényárban úszó báltermébe. Városunk polgári és katonai társadalmának szine-java, a helybeli és vidéki szép asszonyok és lányok pompás koszorúja töltötte meg a termet. A műsor kezdését feltűnően korainak je'ezte a rendezőség s igy már fél 9 órakor függöny elé lépett dr. Etter Kálmán, hogy szellemes konferánszban jelentse be a kabaré egyes számait. Ő volt az, aki az első elmés konferánsszal megindította a jókedv áradatát és mig a színpadon lázas diszletező munka folyt, ő gondoskodott arról, hogy az arcokról le ne peregjen a mosoly s igy oroszlánrésze volt abban, hogy két órán át állandó derültség uralkodhasson a diszes nézőtéren. A titokzatos és vérfagyasztó grandgignole dráma frappáns befejezésével rendkívüli sikert aratott és csak tovább fokozta azt a leleményesen összeállított színpadon lejátszott vasúti jelenet, majd a kévéházi tréfa és a végletekig fokozta a különös meséjű vigjéték, a „Végeladás". A műkedvelő gárda ugyancsak kitett magáért és a hallgatóság szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta a dilettánsokat messze felülmúló szereplőket. Varjas Rudolfné „a cefet gazdasági viszonyok miatt eladásra került" menyecske szerepében önmagát múlta felül, ami annál nagyobb érdem és dicsőség, mert hiszen ebben a darabban a féktelen komikum és megragadó drámai részletek változnak egymással s a szerep ezen kettőssége olyan feladat elé állította a főszereplőnőt, hogy azt ilyen bravúrosan megoldani csakis ő tudhatta. A vasúti jelenet „előkelő hölgy"-ének karikirozásában Varjasné épen ilyen utolérhetetlen volt. Klekker Irén és Pázmány Baby, akik az esztergomi műkedvelőknél szinte szokatlan önfeláldozással vállalták a kis női szerepeket, ügyes alakításukkal rendkívül kedvesek voltak, minden dicséretet kiérdemeltek. A férfi főszerepekben Posch Sándor debütált az esztergomi műkedvelő színpadon. Az „öreg paraszt" és Cserge Benedek olyan tökéletesek voltak, hogy ez az alakítás valósággal a fővárosi parasztszereplő szin eszek nívóján mozgott. Posch Sándorban olyan kiváló új erőt fedezett, fel a rendezőség, hogy azt nem szabad parlagon hevertetni. Reméljük, még sokszor gyönyörködhetünk egy-egy ilyen felejthetetlen szereplésében. Willy Imre, aki az összes darabokban nélkülözhetetlen szereplőként működött, nagy színészi rutinnal alakította a legkülönbözőbb kabaréfigurákat, nagyszámú sikereit hatalmasan öregbítve. Bárdos Kálmán, aki első főszerepét dr. Katona Gáborral karöltve, mint diszletező munkás a vasúti kocsi megalkotásával még a bál délelőttjén játszotta meg, éppen ilyen tökéletes volt, mint ijesztő megjelenésű apacs-orgyilkos, mint zavarhatatlanul horkoló frankfurti vigéc és mint az értelmetlenség szimbóluma, a mindent félreértő Hatschek. Szölgyémi Pál, dr. Katona Gábor és Katona Andor apró szerepeiket teljes odaadással és oly kitűnően adták, hogy nagyban hozzájárultak az óriási sikerhez. A bál már külsőségeiben is megkapó volt: a pazarnál pazarabb toalettek gazdag színpompáját végignézni egy-egy táncszünetben valóságos élményként hatott. A kabaré keltette jókedv már a megnyitó csárdásnál kitört a táncolókból és nem fogyott el, de még csak nem is halványodott egész reggelig. A rendezőség fürge volt, figyelme mindenre kiterjedt s igy mi sem természetesebb, mint hogy a hangulat egyre emelkedett s a szünóra konfetti, szerpentin és a percek alatt annyira népszerűvé vált hólabda-csatájában a tetőfokra emelkedett. A bál a farsang legkedvesebb, leghangulatosabb és legszebb mulatsága volt, mindenki pompásan érezte magát, fesztelen vidámság és jókedv uralkodott az egész éjjelen át. Sokan, akik csak a műsort jöttek el megnézni, még órákon át gyönyörködtek a tánc tarka-barka forgatagában. Karnevál hercegének játszi szelleme repkedett a pálmák bólogató ágai felett, kisimította a gondterhelt homlokokat, belopta magát a szivekbe, hogy a bál felejthetetlen emlékeivel jövőre újra összegyűjtse immár esküdt hiveit, akik igy búcsúztak a bál hajnalán: Viszontlátásra a jövő évi Öregcserkészbálon. Jó Hercegünk! mi nem detronizálunk Téged! — mi 1932. február lén ismét hódolni fogunk trónusod előtt. (Bk.) A kamarakerületi Idegenforgalmi Hivatal megkezdte működését. Ismeretes a Kerületi Kereskedemi és Iparkamara legutóbbi közgyűlésének azon határozata, mely egy, az egész kamarakerületre kiható, (Győr, Komárom-Esztergom, Veszprém-vái megyék) Idegenforgalmi Hivatal létesítését hozta létre. Ez a régóta nélkülözött idegenforgalmi szerv, értesülésünk szerint, megkezdte működését, s reméljük, hogy közérdekű munkásságának eredményeit az egész kamarakerület társadalma, de főleg az iparosok és kereskedők, rövidesen érezni fogják. Minden idegenforgalommal kapcsolatos kérdésben a hozzáfordulóknak készséggel nyújt díjmentes felvilágosítást. Az Idegenforgalmi Hivatal címe: Győr, Kereskedelmi és Iparkamara. Ä vétel^edv fokozására február havában Balog László divatáruháza a téli szezonról visszamaradt és a tavaszira már beérkezett árukat, a fehér hét, alkalmi vásár és leltári kiárusítás egyesítése révén minden hirdetett árnál olcsóbban dobja piacra Alapíttatott 1885-ben. Takarékos háziasszony CSÁKVÁRY-nál vásáro Kézimunkacikkek, harisnyák legolcsóbbak BflLOG-nál.