ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-12-04 / 135. szám

SZTER Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. „A gazdagoknak rá kell eszmél' niök kötelességükre, hogy mun­kát és kenyeret adni isteni köte­lesség l á A magyar püspöki kar közös pásztor levele. A magyar püspöki kar őszi konferenciáján közös pásztor­levél kiadását határozta el, amelyben a mai időket teszi szóvá és amelyet az ország valamennyi templomának szó­székéről olvasnak fel a hi­veknek. — Talán még soha nem nyomta lelkünket akkora gond, mint most, — mondja a pász­torlevél, — amikor püspöki tanácskozásaink során azon töprengünk, mi a magyará­zata annak a nagy nyugtalan­ságnak és nyomorúságnak, mely nemcsak Európa többi nemzeteit, hanem különösen szegény hazánk meglátogatott népét annyira gyötri. Jól tud­juk, hogy az a mostoha sors, melyet a következményekkel nem számoló győzelemittas­ság juttatott szegény legyő­zött nemzetünknek, elsősorban oka annak a nagy lelki vál­ságnak, mely a megélhetést ma nálunk oly nehézzé és bizony­talanná teszi. De ha végig­nézünk a világon és azt lát­juk, hogy nemcsak a legyő­zöttek, hanem a győztes né­pek is soha nem tapasztalt nehézségekkel küzdenek, be kell látnunk, hogy a baj oka az elhibázott békeszerződése­ken kivül még más, mélyebben fekvő betegségekben is rejlik, sőt a békeszerződések lehe­tetlen rendelkezései is ezekből a sötét mélységekből keltek életre. E félelmetesen mély érzések, illetve bajok az em­ber és a földi javak viszonyá­nak helytelen szemlélete, a tulajdonjog téves magyará­zata, a földi javak felosztása és értékesitése kérdésének tel­jesen elhibázott felfogása. Majd azt fejtegeti a pásztor­levél, hogy a nagy társadalmi és gazdasági bajok onnan ered­nek, hogy az emberek az esz­közökből célt csináltak, a leg­főbb célról pedig rövidlátó bű­nös önzéssel megfeledkeztek. A föld javait Isten minden­kinek szánta, mert nem terem­tett gazdagot és szegényt, ha­nem csak embert. S ha azt látjuk, hogy ma az emberek milliói hiába nyújtják ki ke­züket a mindennapi kenyér után, akkor a gazdagoknak rá kell eszmélni kötelessé­gükre, hogy munkát és kenye­ret adni isteni törvény, ha pe­dig megfogyatkozott az ember­séges érzés a tehetősek lelké­ben, akkor a közhatalom fel­adata oly intézkedéseket tenni és oly törvényeket hozni, amelyek a dolgozni akarókat munkához, az éhezőket pedig kenyérhez juttatják. Végzetes merényletet követne el azon­ban az, aki az Isten által al­kotott társadalmi rend s a nemzet legszentebb érdekei ellen törvénytelen eszközök­kel, erőszakkal, vagy forra­dalommal fordulna a bajok küszöbölésére, ami nem a ne­héz helyzetet orvosolná, ha­nem még nagyobb nyomoru­ságnak és teljes reménytelen­ségnek volna okozója. Viszont a jómódúak értsék meg, hogy javaikat és jogai­kat azok védik meg igazán, akik emlékezetbe idézik, hogy a vagyon Isten ajándéka és éppen ezért a vagyon tulaj­donosa Istennek felelősséggel tartozik. Ezután XI. Pius pápának az Ínségesek érdekében a világ összes püspökeihez intézett apostoli levelével foglalkozik a pásztorlevél, amelyben az egyház feje azt sürgeti, hogy ezentúl minden erőfeszitéssel oda kell törekedni, hogy a termelt javak csak méltányo­san halmozódjanak a birtoko­soknál, ellenben bőségesen jussanak a munkásoknak. A pápának ez a felhivása a sze­retet keresztes hadjáratára megható szavakkal mutat rá a gyermekek és özvegyek nélkülözésére, a munkanélkü­liek szenvedésére s a nyo­morgó tömegek példátlan el­hagyatottságára. Rovás. A jó öreg Seifensteiner Salamon mesélte el egyszer a következő adomát: Azt mondja a Móricka a bölcs rabbinak: Rabbilében, büszke vagyok, hogy zsidó vagyok. Csodálkozva kérdi Mórickától a bölcs rabbi: Mondd fiacskám, miért vagy te büszke, hogy zsidó vagy ? Mert, ha nem volnék büszke, akkor is zsidó volnék, feleli a Móricka. Pont ez az anekdota jutott az eszünkbe, midőn a mult héten egy önérzettől dagadó nyilatkoza­tot olvastunk egy vicinális újság­ban. Elvégre egy marasztalóitélet mégsem lehet jogcím arra, hogy a szerénység, jóizlés és tapintatos­ság törvényeit arculcsapjuk. Hencidától Boncidáig hangosak a berkek az „ellenzék" csatalár­májától. Azt már unos-untig hal­lottuk, mit nem akar az ellenzék, de egyszer sem tudtuk meg, hogy a nemakaráson kívül van-e még egyéb programmjuk is. A honfoglaló magyaroknak hét vezérük volt; az ellenzéknek, amely saját bevallása szerint el akar foglalni itt mindent, egyelőre csak hét vezére van. Hol vannak a hét vezérek mögül a magyarok? —s. ül lassan in­A borpiacon nagy a kínálat, a kereskedők azonban alig vásárol­na^. A helyzet csöppet sem enyhül. Az ár 6—10 pengő között ingado­zik a bor minősége szerint. Orszá­gos viszonylatban ez az ár nagyon alacsony. A borpiacnak feszültségét a házi borkimérések enyhítik némileg. Ugyanis azt nagyobb számban en­gedélyezte a pénzügyigazgatóság s ez literezve könnyebbé teszi az elő­adást és az árakat is javítja. Azonban ez sem segít a szőlős­gazda kétségbeesett helyzetén, mert a még igy elért ár sem fedezi a termelési költségeket és az adó­terheket. Az előző években már ebben az időben teljes lendülettel megindult az új borüzlet, a % ros> z gazdasági helyzet és a pénzügyi nehézségek most majdne,n teljes tétlenségre kárhoztatják az exportállamokat. A borpiac megmozdítása és a bor­export fellendítésére megalakult a borkiviteli szindikátus, melynek célja a kínálás hozzáigazítása az export­piacok igényeihez és az egységes eladási feltételek megállapítása. Ez az új alakulás előmozdihatja a bor­kivitel fellendítését, de veszedel­messé is válhat a termelőkre nézve, ha az egységes ármegállapítás nem veszi figyelembe a termelés érde­keit. Remélhető, hogy az új alaku­lás nem fog kartelszerű működést kifejteni s az amúgy is alacsony árakat meg mélyebbre süllyeszteni. Bizalom, biztonság. A szent szövetség bukása óta so­hasem szerepelt két fogalom annyit a diplomácia ékes nyelvezetében, mint ez a kettő. A kereszténység kezdete óta sohasem utasítottak vissza annyi kérdést ugyanazon meg­okolással, mint amennyit e két fo­galom felhasználásával a legride­gebb elbánásban részesítettek. De a világ teremtése óta sohasem magya­ráztak egyoldalúbb elgondolással fo­galmakat, mint ezzel a kettővel teszi a nemzetközi politikát diktáló hatalmi érdekeltség. A francia diplomácia vesszőpari­pája : bizalom, biztonság. A francia bank hitelpolitikája : ugyanaz! Hogy aztán ezek a hatalmasságok mit értenek ezen fogalmak alatt, azt mi pórázon tartott, „függetlenség­gel" gúzsba kötött magyarok mind­nyájan tudjuk. Hogy azoban ez a doktrinair felfogás, ez a közgazda­sági vitustánc hova fog vezetni, azt kerek e világon senki sem tudja! Recseg, ropog a népek hajója min­den eresztékében. A túlprodukciók­kal agyonterhelt alkoltmány fedélze­téig érnek a nemzetközi valuta- és devizaorkán okozta hullámok. Ez­alatt pedig a félkör utasai ruhát­lanul, lezsarolt tagokkal koplalnak, mert nem tudunk aranyat fizetni a Fé íkabű ok: gjjermefe 9*80, női vpgjj férfi 29 P4ől Balognál.

Next

/
Thumbnails
Contents