ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-12-04 / 135. szám
luxusosztályon dirigáló tulajdonosoknak. Eddig nem akadt kapitány, akinek sikerült volna határozott irányban kormányozni, hivták légyen Hoovernek, vagy Láváinak. A babyloniai nyelvzavar harmonikus dalmű volt az emberiség hajóján uralkodó közgazdasági káoszhoz képest. A világ első valutaautoritása, a font ingott meg. Világrészek állanak a csőd szélén. Az államok különböző deviza és valutarendeletekkel, vám-, export-, importezabályozó intézkedésekkel igyekeznek ugyahogy megállani. Pedig minden állam kereskedelmi mérlege nem lehet aktiv. Paradoxon, de valóság, hogy gazdag állam passziv mérleggel is gyarapodhatik. Ausztriália, Brazília, Argentina fizetésképtelenséget jelentettek. Jugoszláviáról ilyen hírek kezdtek keringeni. Németországban a Hitleristák nyíltan a nemfizetés alapján állanak. Mi pedig, ha meggondoljuk, hogy havonként circa 110 millió pengőt kell a külföldnek kifizetnünk, rájövünk, hogy ez lehetetlenség! Úgy vagyunk azonban vele, mint a bajba jutott kereskedő, — próbálunk. Ujabb hitelekkel akarjuk elkerülni az elkerülhetetlent. Még van egy kis tartalékunk, még a belső gazdaságunkat, a nemzeti vagyon alapját, további hitelünk bázisát megmenthetjük. Ha azonban az utolsó fillér is kint lesz, sem külső, sem belső bizalomra nem számíthatunk ! Nem egy általános inflációra kell gondolni, nem is egy abszolút értelmű belső moratóriumra, hanem arra, amit a kényszeregyezséget kérő fél tesz: időt, haladékot kér dolgai rendezésére. Ez nem hitelvesztés, hanem további hitelképességünk egyedüli lehetősége! És ha átmenetileg kegyvesztettek lennénk? Ugyan mit nyertünk az eddigi kegyelmekkel! ? Több mint egy esztendeje állandó Canossát járunk, egy kisebb összegű kölcsönt utazásokra elhasználtunk — és üres frázisoknál egyebet nem kaptunk! Ne törődjünk a nemzetközi szótár szavaival, használjuk a mi magyar szótárunkat. Ebben pedig bizalom annyit jelent, hogy hiszünk magunkban és csakis önmagunkban. Idézzük csak, mire mentek d beígért külföldi segítséggel IV. Béla, II. Lajos, Bocskay, Bethlen, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth, — nekünk pedig még csak nem is Ígértek! Biztonság pedig a mi szótárunk szerint annyit jelent, hogy kint is tudják —' hogy bár nem állunk állig fegyverben — adott esetben veszélyesek, vagyértékesek lehetünk. Értékesebbek agyoninjekciózott szomszédainknál ? A magas Népszövetség mindenkor az erősebb pártjára áll. Mandzsúria esetében, mihelyt látták, Japán nem enged, azonnal Japán szimpátiáról érkeztek a hirek! A magyar lexikon csak igy magyarázhatja a türelem és biztonság fogalmát, mert a magyar történelem A Stefánia-vásár megnyitó ünnepélyének kulisszái mögött. Téves kapcsolás a telefonközpontban: Mikulás helyett a Krampusz jelentkezett, de lecsengették. is igy tanítja használatát! V. L, A kedden délután fél 5 órakor kezdődő Stefánia-vásárra pontosan érkeztünk, de már alig fértünk be a Fürdő-nagytermébe. A szó-szoros értelmében zsúfolásig megtelt a terem érdeklődőkkel. Három oldalt árusító asztalok szebbnél-szebb mikulásnapi és karácsonyi ajándékokkal, mögöttük a jótékonyság szárnyatlan angyalaival, a kedves stefániás hölgyekkel. Kicsiny, nagykendővel átkötött derekú halvány lánykák és sápadt, lerongyolódott ruhájú fiúcskák is voltak a közönség soraiban. Ha már nem vásárolhatnak, legalább a szemüket legeltethessék azon az álomnak is csodaszép sok holmin, amit itt mindenfelé láthattak. Sok szegény szülő is eljött körülnézni, hogy pár megtakarított fillérjén valami szépet olcsón vásárolhasson. Ott volt azonban a város színe java is, hogy áldozhasson a jótékonyság nemes gondolatának, amely a Stefániaegyesület keretében éppen azokra irányul, akiknek irgalmas szeretetét a közelgő Karácsony szent hangulata legerősebben hangsúlyozza: a szegény kisdedekre. A színpad piros függönye fellebben s a Turista Dalárda tagjai Hajnali Kálmán karnagy vezetése mellett a Magyar Hitvallást zengik. Besurranunk mi is a színpad kulisszái mögé, hadd lássuk, milyen itt az élet. Az ének elhangzása után dr. Csárszky István prelátus-kanonok, elnök beszél a Stefánia-egyesület nemes akciójáról s köszönetet mond mindazoknak, akik a vásár sikerét előmozdították. Megemlékezett a helyi sajtóról is . . . Ezalatt a színpad kulisszái mögött élénk az élet. Sok-sok apró fehérruhás lányka tolong az egyik öltöző szobában. Bekukkantunk. Mészé ia Jolán tanítónő igazgatja a csöppségeket. Egyiknek szárnyakat köt a hátára, a másikat kis manóvá, a harmadikat Tél tündérévé varázsolja. Amikor készen vannak a ruhával, sorra odavonulnak a szoba sarkába, ahol Vezér Mária tanítónő ül és csodás türelemmel maszkírozza a csöppségeket. Halvány arcukat egy kicsit megpirosítja, hajukat átfésüli, kevés rizsport hint a fekete hajra, a szalagocskákat ügyes kézzel újra megköti. Amikor boldog arccal kiröppennek a szobából, alig ismerünk rájuk. A másik szobában a Mikulás-bácsi öltözik egészen szabályszerű püspöki ornátusba. Aranyos püspökbotja már a kezében van, amikor észreveszi, Jhogy a fehér hajhoz és szakállhoz fekete szemöldöke nem igen illik. Nagy alázatosan ő is odaballag Vezér tanííónénihez, aki hamarosan segít rajta, s még ©gy kis pirosítót sem sajnál a jó Mikulás bácsitól. Egy kedves szavalat után ismét a Dalárda énekel. Schubert bölcsődala különösen tetszik a közönségnek. Sok lelkes taps követi a szép teljesítményt. Most aztán megszólal a telefon a színpad sarkában. „Halló, Központ ... énekli gyakorlott hangon a kis Ámon Magda. Kérem a Mikulás bácsit! A telefon jelentkezik. — Ki beszél ? — Itt Krampusz, a pokolból — Téves kapcsolás! Nem kértem. Tessék lecsengetni! kad ki a leányka. — Ismét hosszas csengetés, halló Mikulás bácsi (Róbert János tanitónövendék) jelenik meg. Elpanaszolja, hogy mily nehéz eljutni ma a gazdagok szivéhez, hát még ezen keresztül az erszényéhez! De azért ne csüggedjenek a kis ajándékvárók, — Jézuska szereti őket. . . Újra kedves ének ... A szép élőképbe csoportosult fehér csapat megint menetbe fejlődik s elhagyja a színpadot a közönség szűnni nem akaró tapsai közben. — Jó volt-e, édes tanítónéni? — borul egy boldog lányka a tanítónéni karjaiba. j — Ugy-e, most jól felálltam ? — mondja a másik, akit, úgylátszik, a próbákon sokszor kellett igazJgatni A helyén krétából kör volt Q n t j rajzolva a színpad deszkáira. f a _ I — Mind jók, kedvesek voltatok. I Nagy örömmel néztelek benneteket! — szól a tanitónéni és megsimogatja f e i_ j a tovatipegő kicsikéket. A dalárda a Himnust énekli. A zas, míg végze jelentkezik a hívott szám is: a jó Mikulás bácsi. — Kézit csókolom, drága, ara J mamák szeme a színpad bejárójaMikulás bácsi — bókol nak ajtaján függ. Öt perc múlva nyos jo a kis Magda a közönség állandó derültsége közben. — Várjuk nagyon ide, a Stefánia Vásárra! Alig teszi le a telefonkagylót a j kedves telefonos kisasszony, máris \ zengő énekszó közben, táncolva | belejtenek a színpadra a Tél apró 1 már mamákkal tele a kulisszák mögötti térség. Ölelik, csókolják a volt kis tündéreket, manókat, angyalkákat. Szorongatják a kezét a két jó tanitó néninek. Hamza József dr. áll az ajtónál,— a Stefánia orvosa. Minden kijövő letündérei. Énekelnek, táncolnak si an y ka íe J éí megsimogatja : apró kezükből hópelyhek hullanak. | Derék, aranyos gyerekek vagyFélszemükkel mindig a kulisszákat! tok > megérdemlitek a Mikulás bácsi figyelik, ahol Meszéna Jolán bíztató ajándékát! mosolya ragyog feléjük: És megindul most a vásár. Egy — Jól van, jól, igen szépen esi-: óra múlva már erősen meglátszik a náljátok, kedves kicsikéim! nagy forgalom örvendetes eredméJön egy kis szánkó is, huncut-inye. A megrakott asztalok terhe szemű apró manók kisérik. Kezük- j kevesbedik, s gyülekezik a pénz. A ben minden jóval telt kosár. Majd | Stefánia ismét sok-sok szegény összetett kezű bájos angyalok . . . I anyán, síró csecsemőn tud majd s legvégül a komoly, jóságos arcú I segíteni. segítem a varosokat kölcsöneik rendezésében. A gazdasági válság és a közpénz- j nos figyelemre tarthat számot az a tárak legaktuálisabb helyzetének megromlása a kérdéssé tette azt a problémát, hogy fizesse-e az ország a külföldi adósságokat, vagy pedig szüntesse be a törlesztéseket s az így megtakarított devizákat a szükséges nyersanyagok beszerzésére fordítsa. A megoldás közelről érinti a városokat is, amelyeknek a Speierkölcsönök visszafizetése egyre nanyilatkozat, amelyet Lukács Ödön miniszteri tanácsos, a városi háztaríásügyek főosztályának vezetője adott a városok kölcsöneinek ügyében. — Az a nézetem és meggyőződésem, — mondotta Lukács Ödön, — hogy a városoknak a kamatokat és a részleteket pontosan meg kell fizetniök. Ennek kell elsősorban gyobb gondot okoz. Jellemző erre, eleget tenni, még akkor is, ha ezhogy a közelmúlt napokban Székesfehérvár város átiratot intézett mindazokhoz a városokhoz, amelyek Speyer-kölcsönt vettek fel, mondván, hogy miután azok a jövedelmek, melyeket a Speyer-kölcsön törlesztésére irányoztak elő, megfogyatkoztak, kérni kellene a kormányt, hogy más állami jövedelmet engedjen át ezek helyett a városoknak. Jelenleg ugyanis a város az esedékes részleteket nem tudja előteremteni s fedezet híján kénytelen lesz a törlesztést felfüggeszteni. Ilyen körülmények között általááítal a személyzeti illetmények kifizetése akadályokba ütközik. Ennek esetleges bekövetkezésére ugyan nem számítunk, de a kormány elhatározta, hogy a forgalmiadó többletének egyharmadából segélyalapot teremt azzal a rendeltetéssel, hogy ebből az alapból elsősorban az önhibájukon kivül esetleg nehéz helyzetbe jutó városokat támogassa kölcsöneik rendezésében.