ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-18 / 128. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. it tegyünk ezután? Irta: Kálmán István országgyűlési képviselő. A népszövetség pénzügyi bizott­ságának jelentése — bármilyen sö­tét képét is adta csonka hazánk szomorú gazdasági helyzetének — mégsem keltett nagyobb feltűnést a közvéleményben. Ennek az a magyarázata, hogy egyrészt mind­azok a jelenségek, amelyeket a pénzügyi bizottság megállapított, már közismertek voltak és legfel­jebb a pontos számszerűségben kapott újat a közönség, másrészt maga a pénzügyi bizottság is el­ismerte, hogy az ország mai súlyos gazdasági helyzete és költségveté­sének szomorú mérlege a világ­gazdasági helyzet adottságában leli magyarázatát. Gazdaságilag, de különösen poli­tikailag lehet kritikát gyakorolni és az elmúlt kormányzati rezsim gazdálkodását bírálat tárgyává tenni. Sőt egyenesen kivánatos is az, és pedig elsősorban azoknak az érde­kében, akik annak a kormánynak tagjai voltak. Csak az a fő, hogy ez a kritika komoly, tárgyilagos és mindenek felett szakszerű legyen. Mert ha a kritikus tényleg ilyen szemszögletből foglalkozik az elmúlt kormányzati rendszer bírálatával, akkor lehetetlen, hogy arra a meg­állapításra ne jusson: azokban az időkben olyan bel- és külpolitikai viszonyok között, mint amilyenek akkor uralkodtak, a Bethlen-kor­mány helyett más is nehezen boldogult volna. Most utólag lehetnek vélemény­eltérések afölött, hogy helyes volt-e éppen azokat a beruházásokat esz­közölni, amelyek megtörténtek. Le­het studírozni afölött, hogy pl. az egyetemi alkotások helyett nem lett volna-e célszerűbb esetleg gabona­tárházakat építeni a vasúti gócpon­tokon. De azt, hogy a világjelszóvá lett többtermelés szomorú következ­ményeit senki sem tudhatta előre csak úgy, mint pl. a fontsterling lezuhanását, bizonyára senki sem fogja elvitatni. Az abnormitások korszakát éljük. A ma élő generáció úgy szédült át a lovasküldönc-korból a telefon és rádió korszakába, mint ahogy a fedezéknélküli csatárharcokkal kez­dődő világháborút a tankok, repülő­gépek és gázfejlesztő bombák tech­nikai tudománya fejezte be. Ami­lyen előre soha nem láthatott mé­reteket öltött a világháború, éppen olyan szédületes arányokat öltött a gazdasági válság is. Győzők és le­győzöttek, fehérek és sárgák, ter­melők és fogyasztók egyaránt bele­kerültek a gazdasági világválság hullámaiba, amelynek sodra már mind az öt világrészt végigmosta. Ajánlatos volna azonban most már a kritika helyett talán a cse­lekvés terére lépni. Anélkül, hogy a kritika joga ezzel elévülne, talán mégis célravezetőbb volna azzal az energiával, amit a „hogyan kellett volná"-ra pazarolnak, inkább azzal foglalkozni, hogy „mit tegyünk ezután ? A népszövetségi bizottság a mo­ratórium eszméjét veti fel. Nem rossz. Sőt hitelezőnek és adósnak, államnak és magánosnak egyaránt érdeke is az. De ez csak enyhítés, levegőhöz való juttatás, semmi más. Régi és aranyigaz közmondás, hogy aki időt nyer, az életet nyer, de a magyar mezőgazdaságra ez a mai viszonyok között nem alkalmazható. A világgazdasági helyzet ugyanis azt mutatja, hogy csak gabonater­meléssel boldogulni nem tudunk, annak hozadéka nem elégséges a kamatokra sem. A tisztán csak moratóriumból álló segítség önma­gában nem elégséges. Pedig a se­gítés sürgősen kell. Pénzre, tőkére van tzüksége a magyar mezőgaz­daságnak, hogy invesztálni tudjon, hogy gazdálkodásunkat berendez­hessük úgy, ahogy azt a külföldi piac, a világverseny igényei tőlünk megkívánják. Erre is van mód. Még pedig na­gyon egyszerű. Például, — hogy csak egyet említsek — ha a nagy­hatalmak — elsősorban az arany­hegyen álló Franciaország — csak­ugyan segíteni akarna rajtunk, ak­|kor vegyék meg tiz esztendei ga­j bonatermésünket, állatexportun­\kat. Fizessék ki annak ötven szá­! zalékát előre és az összeget tíz esz­tendőn át vonják le a vételárból. Ez komoly segítség volna. És meg is lehet csinálni! A vezércikk szűkre szabott kerete nem engedi meg, hogy itt a gabona­monopólium ésszerűségével részle­tesen foglalkozzam. Egy más alka­lommal arra is sor kerül. Itt csak annyit említek meg, hogy a segítés­nek ilyen módja nemcsak gabona­exportunkat biztosítaná, nemcsak a minőségtermelést fokozná, hanem lehetővé tenné a gabona belföldi árának rendelet útján való szabá­lyozását és a magángazdaságot olyan helyzetbe hozná, hogy a ter­melés lépést tarthatna a kereslettel. Esztergom képviselőtestülete megszavazta a polgármester és főjegyző reprezentációs dí­jazását és a fizetési pótlékot. Üdvözlet Borah szenátornak a trianoni határszélről. Esztergom szab. kir. megyei vá­ros képviselőtestülete f. hó 14-én, szombaton délután 4 órai kezdettel rendes közgyűlést tartott a képvi­selőtestületi tagok élénk érdeklő­dése mellett. A karzat is zsúfolásig megtelt ezen alkalomra, amikorra a költségvetés tárgyalásán kívül több érdekes ügy is volt napirendre tűzve. Elsőül az elnöklő Glatz Gyula h. polgármester javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a trianoni határ­szélre jutott Esztergom üdvözletet küld Amerikába Borah szenátornak, a revízió törhetethen harcosának. Napirend előtt dr. Zwillinger Fe­renc egy órás felszólalásban ter­jesztette elő interpellációit. Dr. Zwillinger Ferenc interpellá­ciójában követelte, hogy mivel 1 év múlva ismét képviselőtestületi tag­választás lesz, ennek előkészítésére rövid időn belül értekezlet hivassék egybe. A választók névjegyzéke és a kerületi beosztás ellen sok kifo­gás tehető. A mult alkalommal 1000 szavazó nem gyakorolhatta jogát, mert kimaradt a névjegyzékből. A mostani kerületi beosztás nem ked­vez az ellenzéknek. Követelte továbbá a szervezési szabályrendelet átdolgozását. Inkább kevesebb tisztviselő legyen a város­házán jobb fizetéssel. A városi nyugdíjszabályrendelet­nek nem szabad különböznie az államitól. Ez annál is inkább ak­tuális, mert a közel jövőben nyug­díjazások lesznek a városnál. Egyes nyugdíjba vonult városi tisztviselők­nél duplán számították be a hábo­rús éveket még akkor is, ha azok harctéren egyáltalán nem voltak. Ez lehetetlen állapot. A szabályren­delet sürgősen átdolgozandó. A hirdetési szabályrendelet is módosításra szorul, főként a válasz­tási plakátok ügyében. — Főtisztviselőink ellen lefolyta­tott fegyelmi vizsgálatban az Ítélet már megvan — mondotta dr. Zwil­linger Ferenc — és a fegyelmi ha­tározatot még mindig nem ismeri a képviselőtestület! Sürgősen a képviselőtestület elé hozandó. A napokban a legfelsőbb fegyelmi bíróság elé kerül dr. Antóny Béla polgármester ügye is. Követelte, hogy a meghozott ítélet minél előbb közgyűlésre kerüljön. A képviselőtestületnek joga van a miniszteri rendelet szerint a tiszt­viselők mellékjárandóságai ügyé­ben határozni. Miért nem került ez mindeddig a közgyűlés elé? — kér­dezte dr. Zwillinger. A vonatjáratok ügyét is szóvá­tette és kérte a város polgármeste­rét, hogy az esztergomiak érdekét nagyban szolgáló reggeli fél kilen­ces vonat beállítása érdekében te­gyen meg minden lehetőt. Követelte dr. Zwillinger azt is, hogy a város szerződéses gazda­tisztje lakjék a gazdaságban és ne a városból járjon ki a polgármes­teri fogatot használva. Az interpellációkra a polgármes­ter és az érdekelt főtisztviselők azonnal megnyugtató választ adtak. Mind az Antóny-féle, mind pedig a város főtisztviselőit érintő fegyelmi határozat a városhoz való érkezése után azonnal a képviselőtestület elé kerül. A szervezési szabályrendelet is rövidesen tárgyalásra kerül és leg­közelebb a közgyűlés elé kerül az új szavazókerületi beosztásra és a szavazók névjegyzékére vonatkozó Télikabátok: g\jermek 9"80, női vagx féríi 29 P-től Balognál.

Next

/
Thumbnails
Contents