ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-11-18 / 128. szám

javaslat, — nemkülönben a hirdetési szabályrendelet módosítása is. A kedvező vonatjárat ügyében már eddig is történtek kérelmező lépések. A város gazdatisztje pedig már megkapta az utasítást a kinnlakásra. A közgyűlés ezután dr. Brenner Antal előadó főjegyző indítványára a reprezentációs díjazás és a pótdíjak ügyében határozott. Hasznos vita után a képviselőtestület 22 szóval 18 ellenében megszavazott a polgármester részére 1800 pengő, a főjegyző részére 900 pengő reprezentációs költséget. A városi tisztviselők fizetési pótlékát a miniszteri rendé- j lettel előírt 25%-os csökkentéssel

5 szintén megszavazta a közgyűlés. Itt az igennel szavazók nagy többségben voltak, és csak 3 szavazott „nem"-mel. A reprezentációs díjazás megszavazását sokan ellenezték azzal az indokolással, hogy a nehéz gazdasági helyzetben levő Esztergom nem fizethet reprezentációs költségeket. Viszont mások, így vitéz SzívósWaldvogel József, Mátéffy Viktor és dr. Mike Lajos úgy vélekedtek, hogy a polgármester fizetését már úgyis 22.000 pengőről 13.000 pengőre csökkentették és hogy a polgármester buzgó munkájával a reprezentációs összeget visszatérítheti j a városnak. Mátéffy Viktor felszólalásában hangsúlyozta, hogy nem szabad jelszavak alapján határoznunk fontos kérdésekben és főként nem szabad a mai nehéz viszonyok között társadalmi ellentéteket szítanunk. Volt idő, amikor más társadalmi osztálynak volt jobb sora. A tisztviselők felszisszentek a múltkori fizetéscsökkentésre, de most némán tűrik sorsukat. László István tanácsnok egyórás előadásban ismertette ezután a város 1932-es költségvetési előirányzatát, amelynek részletes tárgyalására és vitájára azonban már nem került sor. Este fél 8 órakor ért véget a közgyűlés, amely kedden délután 4 órakor folytatódik. Ekkor kerül sor a tárgysorozat többi pontjainak tárgyalására is. eghosszabbitotfák az adóhátra' lékok kedvezményes befizetésé' nek határidejét. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a pénzügyi kormány tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre december 31-ig meghosszabbította az adóhátralékok kedvezményes befizetésének határidejét az alábbi kedvezmények megadásával: Aki adóhátralékát november 16-a után, de legkésőbb november végéig teljes egészében kiegyenlíti, 3%-os késedelmi kamat felszámítása melleit fizetheti be. November végétől december 31-ig történt befizetés 6%-os késedelmi kamat kedvezményben részesül. A tartozás teljes kiegyenlítése esetén 1931. július 1. óta már elszámolt késedelmi kamatoknak a kedvezményes 3, illetve 6%-on felüli részét, valamint a már elszámolt adóbehajtási illetéket a tartozás kiegyenlítésekor fizetendő összegekbe betudják. Kevés pénze kötelez mindenkit, hogy érte csak a legjobbat vegye. BALOG LÁSZLÓ posztóárúházának árúi 1885. óta minőségben az elsők árban az utolsók. Teniszflanell —.66 fül. Mosóselyem —.79 fill. Zefier, vagy kanavász . . —.89 fül Kelengyefonálmaradékok —.80 fill Bőrkeztyű csattos, gyapjúbéléses 7.90 P Hócipő 5.90 P Flanell munkásing v. nadrág 1.98 P Bőrsapka férfi v. fiú . . 3.90 P Mindennemű gyapjú, selyem és mosóanyagok, kötött-szövöttárúk, keztyűk, harisnyák, kendők, ágy- és fehérneműcikkek a legjutányosabb árakon. \ előzi meg. Vasárnap, f. hó 22-én ugyancsak minden templomban szentbeszéd és ünnepi istentisztelet lesz. Az ájtatosságok e napjaiban a templomi perselygyűjíés eredménye az ínséget szenvedők részére jut a helyi karitászszerv útján. A centenáris ájtatosságokra ezúton is felhívjuk a hívek figyelmét. - Éjjeli SAöSgáiaíol november 14~2@-Ig Kerschbaummayer Károly „Megválté"hoz cimzeii gyógyszertára (Kossufíí Lajos-utca) teljesít Szent Erzsébet halálának 700. éves évfordulója. Mint már jeleztük, dr. Serédi Jusztinián bíboroshercegprímás legutóbbi, XII. számú körlevelében elrendelte, hogy Szent Erzsébet halálának 700-ik évfordulója alkalmából f. hó 19-én, 20-án és 21-én (csütörtökön, pénteken és szombaton) este 6 órakor valamennyi plébániai és lelkészi templomban külön ájtatosság tartandó Szent Erzsébet tiszteletére. A litániát mindenütt rövid szentbeszéd Ottó-misék Esztergomban. Ottó király 19. születésnapja alkalmából f. hó 20-án, pénteken délelőtt 9 órakor ünnepi mise lesz a Bazilikában, melyet dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok, érseki helynök tart. A Magyar Nők Szent Korona Szövetségének helyi elnöksége kéri a tagokat minél nagyobb számírmegjelenésre. A város kegyúri templomában a vasárnap délelőtti 9 órai Szent Erzsébet-misén fognak imádkozni az ifjú királyért. A „Stefánia" ismeretterjesztő {előadása a Kath. Legényegyletjben. Szerdán este 8 órai kezdettel j a Kath. Legényegyletben ismét folytatódik a kultúresték sorozata. Ez alkalommal a „Stefánia" Anya- és Csecsemővédő Intézet esztergomi fiókja rendez egészségügyi ismeretterjesztő előadást, amelyen érdekes fiLnbeumtaíás és szavalat is lesz. Az előadásra mind a „Stefánia" egyesület, mind a Kath. Legényegylet pártolóinak figyelmét felhívjuk Belépődíj nincsen. A külső gazdasági cselédek felmondási és szegődési ideje. Palkovics László alispán rendeletet adott ki az elsőfokú helyi hatóságoknak, amelyben azt a kérdést tisztázza, hogy a gazda és a gazdasági cseléd kölcsönös megegyezéssel megszüntethetik e f. é. dec. 31-én a köztük fennálló szerződéses viszonyt. A rendelet szerint ennek nincsen törvényes akadálya s ha dec. 31-re a munkaadó vagy a munkavállaló a munkaviszonyt felj mondja s a másik fél a felmondást j elfogadja, e jogviszony dec. 31-én megszűnik. Az „Esztergom" tárcája. Szerit büszkeségünk. Misiden nemzeti lehengereltségüuk ellenére, sőt talán éppen azért, hálatelen kell megköszönnünk november 19-én a Gondviselésnek, hogy magyar katholikusok lehetünk és vagyunk. Ekésen szóló bizonyság ugyanis e nap ünnepeltjének, a dicskoszoÁrpádházi szent Erzsébetnek megcsodált lelki nagysága afelől, hogy hiába akarják erőszakkal letörülni nemzetünkot a jelen térképéről. Hiszen ma a történelmi osztó igazság erőteljes szava harsonázza bele a világtájak mindegyikébe, hogy szent az a föld, melyben ilyen virág is termett és nem kergethetik a feledés ködébe azt a fajtát, amelyikből ilyenszerű nagyságok sarjadtak. S erre vájjon ki hivja Tói az emberek figyelmét? Krisztus Egyháza, mely büszkén mutat nov. 19-én szent Erzsébetünkre, aminek eredményeként aztán érdeklődés kél és megbecsülés támad a fölügyelőkben elnyomotthazánk iránt. Látják, hogy ez a katholikus magyar televény adta a világnak a szociális szeretet és kiíűrő szenvedés királyi hősnőjét, akivel méltán büszkélkedhetünk, mert ő egyetemes és nemzeti érték s mint ilyen a szent kereszténység öröme és dicsősége. Mikor ezt az elvi megállapítási teszem, arra az izig-vérig keresztény asszonyra felejtkezem, aki az evangéliumi könyőrületnek és irgalmas, segitő szeretetnek remek megtestesítője volt, hisz királyi hercegnő létére sem átallott másokért kézimunkázni, szegény Ínségeseket, betegeket nyomortmyáikon fölkeresni, nekik szolgálni s a jótékonykodás ezer nemét velők gyakorolni, de emellett mint hitves és mint anya is példásan állotta helyét és teljesítette minden kötelmét. Ha igy nézem, mintha csupa-szív volna! Mikor pedig a megviselő élet viharzásában szemlélem, úgy tűnik föl, mint eleven cáfolata annak a ferde és hamis beállításnak, mintha gloriolás erényhőseink, a szentek nem is e világ bajaival, a mieinkhez hasonló, a mieinkkel egyező körülmények és nehézségek között küzdelmeskedtek volna, mintha az ő lábuk alól kicsúszott volna ez a föld, a való élet, ez a mi világunk... De lám, kedves Erzsébetünk is nagyon e csúnya sártokén járt és viaskodott a szentek hősiességével ! Ebből a szempontból tekintve, mintha csupa gyémántkeménység, csupa ellenállás, csupa erő volna gyöngéd női énje! S ha mindent összevetek is, nem tudom eldönteni, hogy önmagában hősibb-e ez a nagystílű élet, vagy másokhoz való viszonyulásában ? Önmagában-e? Vagyis azok közt a leírhatatlan szenvedések közt, a mostoha élet őrlő-kinzó malomkerekei között-e, mikor szinte özönben zúdult reá a sok-sok megpróbáltatás s ő mindezekben nem törékeny nőnek, hanem hatalmas erejű asszonynak, az élet mártírjának bizonyult? Avagy abban a tündöklő szociális érzékben, mely nem fordul el finyáskodva a nyomorulttól, hanem lehajol hozzá és segit rajta ? Ahogy az írás mondja, kinyújtotta kezét a szűkölködőnek és tenyerét megnyitotta a szegénynek, megszabadította az árvát, kinek nem volt segítője, szeme volt a vaknak és iába a sántának.. . Micsoda nagyság ! Micsoda erőt jelent mindakettő ! Nem menekült a szenvedések elől, pedig megtehette Volna. Követséget küldött érte királyi atyja, hogy hozzák haza Thüringiábóí. De ő nem jött. Változtathatott volna élete során úgy is, hogy igent mond II. Frigyes császár kezét megkérő ajánlatának. Nem kellett ez sem neki, nem vonzott s nem bűvölte őt meg a császári korona ragyogása, lelkében áldott Urát, töviskoronás Krisztusát szemlélte. Inkább tűrt, szenvedett, Istenbe vetve minden bizakodását! Csoda-e, hogy azután épp e bajok között csiszolódott szikrázó brilliánssá gyémántlelke ? Hisz a szenvedések ideje az igazi lelki nagyság tűzpróbája s a megpróbáltatások köszörüldéjében válik el csalhatatlanul, hogy melyik lélek, melyik egyéniség a valódi gyémánt és melyik a haszontalan csehüveg... Az emberi erőnek, akár lelki, akár fizikai erő az, kimerítően teljes bemutatását, valóságos fotográfiáját nemcsak az adja meg, amit tenni, hatni, alkotni tud, hanem a kitűrés, az ellenállás, az elviselés ereje. Az ember legnagyobb feladatát és legszebb teljesítményét gyönyörűen példázza a régi görög miíhológia Atlasa, aki ezt a keserves világtömböt, a földet hurcolja vállán mindenestül... No, hát fajtánk szent büszkesége, drága Erzsébetünk ilyen csodálatos Atlas-erővel győzte a dolgokat, embereket és eseményeket egész éleiében, mely bár csak 24 esztendőre teijed^, mégis „sok időt töltött be." (Bölcs . 4., 13.) Sokat tett, mert sokat állott ki! Szent Ferenc e bájos leánykövetőjének lelkében nekibátoritóan zsongott diadalmas jelszava: modica passió, picurka a szenvedés a ránk váró dicsőség végtelenségéhez képest ! Az örökkévalóságnak ebből a győztető szem zögéből csak átmenetnek tartotta a jelent s úgy érezte, hogy „nincs itt maradandó városunk." (Zsid. 13., 14.) Olyan volt, mint a madár, amelyik alatt, ha letörik is az ágat, nem leesik, hanem könnyedén felröppen. Királyi volt vére és származása, de királyi, ural-