ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-02-01 / 13. szám
XXXVI. évfolyam, 13. szám, r Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. február 1 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő és a szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Az esztergomi kereszténypárt újjászervezése. Esztergom, 1931. febr. 1. Alig van ma számottevő ember Esztergomban, aki ne sürgetné a kereszténypárt újjászervezéséi, sőt olyanok ajakáról is szfatelenül halljuk a pártszervezet, a reorganizáció szükségességének \ hangoztatását, akik azelőtt a pártélettel nem törődtek, vagy ellenszenvesen vettek tudomást mindenről, ami a párttal kapcsolatban történt, és akik soha a kereszténypártnak tagjai nem voltak és talán nem ís lesznek. A szüntelen hangoztatás és sürgetés dacára nincs nehezebb dolog nm Esztergomban a város szanálásán kivül, mint a kej-esztéoypártnak komoly érteién! ben yeü újjászervezése. Ennek okfr pedig az, hogy nem az ejvi kérdések azok, szerint most hirtelen sok ember az újjászervezést és egyesülést hirdeti, hanem személyi kérdések. Ezt nyiltan és őszintén meg kell mondanunk. Sokaknak, talán még a régi életképes párttól is távolmaradó embereknek, nem tetszenek egyes személyek, sőt ellenszenvvel viseltetnek egyesek iránt. Ezek tehát nem a keresztény szociális és gazdasági elvek érvényesülésének érdekében sürgetik a pártszervezést, hanem ezek esetleg embert akarnak ütni. Ezeknek látóköre a személyeskedéseken és a kicsinyes pecsenyeérdekeken túl soha nem emelkedett. (Ne értsenek félre bennünket : üt nem a sikeresen újjászervezett pártnak alkotmányosan véghezvitt tisztújíamelyek Esztergomban az tására eélzunk. Igenis, ha a embereket eiválaszQéJi (hiszen párt elveinek inkább érvényt alig hihető, hogy a teresz-|tud szerezni: jöjjön akár a ténypárt eiveibéa mindnyájan, 1 teljesen új pártvezetőség is!) mag nem egyezünk), és nem Mindegy! Ezt nekünk, - akik elvi kérdések azok, amelyek mzt valljuk és hirdetjük, hogy pártélet és pártszervezés csakis elvi alapon indulhat meg és csakis így lehet erkölcsi és társadalmi szempontból jogos és életképes, — melléktekintetnek kell vennünk, — és bátran és kertelés nélkül állni kell a szót! Az esztergomi kereszténypártot igenis ujjá kell szervezni, mert a város közéletében és főként, ha felfelé kell szólni, a keresztény, gazdasági és szociális elveknek erélyes hangoztatását és feltétlen érvényesítését követeljük. Megszervezve, egységesen a hangsúlyozásnak, a követelésnek eredménye is lesz. De nem szabad meghátrálni a párt újjászervezésétől azért sem, mert őszinte részről is, nevezetesen a központi papság képviselői részéről is megnyilvánult ez a kívánság. Azokkal szemben, akiknek a keresztény tábor destruálása, megbontása a burkolt céljuk a pártszervezés hangoztatásával, — valóban ujjá kell szervezni a kereszténypártot, de nem úgy hogy légy engítsük, hanem hogy megerősítsük. Az őszinte kívánságoknak megfelelően a személyi tekintetek kizárásával egyesüljünk keresztény, gazdasági és szociális elvi alapon, és magunk tegyünk róla, hogy a nagy kérdésekben mindig együtt maradjunk, hogy ne követválasztási alkalmi gyülekezet legyünk — és hogy ne minket irányítsanak, hanem mi irányítsunk. Mit jelenthet a Pilisszövetség Esztergomnak ? Esztergom abból a kis őstermelésből, emelyet földje jelenleg hoz, nem képes megélni, arra egy város jövőjét alapítani nem lehet. Gyáripara alig számbajöhető, csak a legyagyobb erőfeszités és áldozat tartja még fent, kisipara fogyasztópiac hiányában csak máról holnapra teng-leng, kereskedelme is beteg, csekély forgalmat bonyolít le, összezsugorodott. De nem rózsásabb a helyzet a környéken sem. Nézzünk csak körül a Pilis szögletében, amelyet a derékszögű háromszög két befogója mentén a Duna ölel körül, az sem Äz „Esztergom" íárcája. Beethoven-apróságok. Irta: Karle Sándor. December 16-án múlt 160 éve, hogy Beethoven, a világnak most világszerte ünnepelt legnagyobb .zenésze megszületett. Férfikoráb#u, kortársainak leírása szerint, shakesipeari alak volt: Lear király. Alacsony és zömök, erősnyakű,. I széles atlétavállú férfiú. Széles arca téglavenes volt, csak élete vége felé lett sárgás, -beteges színű. Hatalmas, i széles homloka csupa dudor. Koromfekete, rendkívül sűrű haja, mintha | fésű sohasem járt volna benne*, medúza kígyóiként tüskésen meredezett. Czerny Károly — aki rrrint gyermek 1801-ben látta őt többnapos szakállal, torzonborz sörénnyel, rövid kabátban, kecskebőr pantallóban — azt hitte, hogy Robinson Crusoe-val találkozott. Szemének csodás erejű tüze elbűvölt mindenkit, aki csak látta; mikor vad, démonikus fénnyel kilobogotí a : ba^na és tragikus arcból, ^Italában feketének látták a szemét, pedig nem volt fekete,,hanem kékesszürke. Bár apró, mélyen fekvő jszem volt, a szenvedély vagy harag ^Uanatában hirtelen lángra gyúlt és ingott, bámulatos igazsággal és hűséggel tükröztette lelke minden gon<fcolat$L Az orra az oroszlánéra emlékeztető rövid, színes, szögletes volt. Finom szájának <fdsó ajka fel-feihajloít a felsőre. Félelmetes állkapcsaival diót törhetett /volna. A mosolya kedves Volt, dé -a nevetése kellemetlen, heves és furcsa. Rendesen búskomor volt, gyógyíthatatlanul szomorú. Ha az arca átszellemült, arcának izmai kiduzzadtak, erei kidagadtak, vad szeme még félelmetesebbé vált, a szája remegett ilyenkor, úgy tetszett, mintha az a varázsló volna, akit a felidézett démonok hatalmukba kerítettek. Arcképein a haragos és fájdalmas oroszlán fejnek uralkodó vonása az erős akarat, a napóleoni diadalmas akarat. Ráismerhetünk arra a férfiúra, aki a jénai csata után igy nyilatkozott Napóleonról: „Milyen kár, hogy nem értek úgy a háborúhoz, mint a zenéhez ! Megverném I" — Beethoven nagy tisztelője volt Napóleonnak. Tudjuk, hogy az „Eroica" szimfóniát Napolenról nevezte el és Napoleon tiszteletére irta; az első kéziraton rajta is van még ez a cim : „Bonaparte". De közben értesült arról, hogy bálványa megkoronáztatta magát, erre nagy düh fogta el: „Hát ez is csak közönséges ember!" — kiáltotta és felháborodásában összetépte, lábbal tiporta az ajánlást és ezt a címet irta helyébe olasz nyelven: „Hősi szimfónia egy nagy ember emlékének ünneplésére". Beethoven legénylakása iskoláspéldája lehetett volna a művészi rendetlenségnek. A padlón hevertek szanaszét a különféle kéziratok, kottapapirosok; ez szolgált egyúttal az eltépett kották, levelek, újságok és dirib-darab papirosok részére papírkosárul is. Vastag keze és ujjai, amelyek csodákat csaltak ki a zongorából, különben ügyetlenek voltak; sok üveget és csészét ejtett ki a kezéből, a nyakatörött üvegek és egyéb cserepek kegyeletes emlékül ott maradtak az íróasztalon. A még „nyakas" üvegek pedig gyertyatartóul szolgáltak. A ruha és fehérnemű részére nála a legjobb hely: az ágy volt. Az egyszerűbb elemek közül különösen kettő; a tinta és a viz játszott nagyobb szerepet művészünk otthonában. Tintafoltok tarkázták a zongorát, tintakigyók húzódtak végig a padlón, tintaarabeszkek díszítették házikabátját, mert ha valamit elhibázott kottaírás közben, a hibát kabátja ujjával tüntette el a papiros felszínéről. Egy alkalommal ebédidőben meglátogatta Beethovent Schuppanzigh, Bécs városának akkoriban első hegedűművésze, aki épen aznap gróf Rasnmoyszky orosz követhez volt hivatalos ebédre. Beethoven kottaírás közben el volt merülve gondolataiba és nem vette észre a művészt, aki türelmetlenül kérte, hogy hallgassa már meg, mert elkésik az ebédről. Beethoven, aki épen fenékig merítette nagy lúdtollat a kalamárisba, egy nagy fekete keresztet pingált a művész fehér mellényére e szavakkal: „Tessék várni, ez itt előbbrevaló az ebédnél". El lehet képzelni a hegedűművész elképedését erre a meglepetésre! Egy másik alkalommal egyik barátja szintén úgy találta, amint kottát irt s kérdezte tőle, hogy mivel foglalkozik : „Ich schreibe aus Nöten Noten" — felelte a meste r Vétkezik, ha elmulasztja! Az előrehaladott idényre való tekintet- w r fM ~« tel, a legszebb női és gyermektélikabáto- w O I III kat /. hó 31-ig féláronkiárusítom. Kossuth Lajos-u. 10.
