ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931
1931-02-01 / 13. szám
mutat vigasztalóbb képet. Keresnünk kell tehát a létalapot, a módot, amelyre építve jobb sorsot harcolhatunk ki magunknak. Vidékünk természetadta kincsei előttünk hevernek, vegyük fel azokat, hasznosítsuk céljaink elérésében, keressünk eszközöket, hogy miképp tudnók gazdasági elesettségünkből felocsúdni új életre kelni. Ölhetett kézzel, sopánkodással nem érünk célt, tenni kell! Ha önmagunk ereje nem elég séges, hogy sorsunkon fordíthassunk fogjunk össze a többi hasonló sors ban vergődő közülettel, kíséreljük meg együttesen a bajok megszüntetését vagy legalább is az enyhítését. Az egész Pilis hegyvidék ma nem eléggé kiaknázott terület, sem hygieniai, sem idegenforgalmi, sem gazdasági szempontból. Mennyi szépsé get, gyógytényezőt rejt e vidék magában, amely a gazdálkodás számára sem jelent értéktelen területet, csak megfelelő termelési ágak bevezetése szükséges. Jó hegyi levegő, napfény, hűs erdők, a Duna üditŐ hullámai, az esztergomi gyönyörű Szent István thermal- és partfürdő, festői romok és ormok, vadregényes völgyek, itt-ott lankás dombok azok a tényezők, amelyek e vidéket nyaralásra, weekendezésre első sorban teszik alkalmassá. Korunk tudományos felfogása közélelmezés dolgában a vitaminban gazdag főzelékféléket, a gyümölcsöt, a tejet és tejtermékeket, a könnyű húsokat állítja előtérbe, amelyek a nyári étrendben mindenkor első helyet foglaltak el. Ha ezek termelését fokozottabb mértékben valósítja meg a helybeli lakosság, akkor a kirándulók és nyaralók olcsó, bőséges és jó élelmezését egy csapásra biztosítja. Jói járna a gazdálkodó közönség, de jól járna az idegen is, mert az előbbi helyben értékesíthetné terményeit, az utóbbi pedig kitűnő élelemhez jutna. Örömmel fogyasztaná a friss szedésű zamatos gyümölcsöt, hire menne jóságának, ami viszont nagyobb arányú kiviteli lehetőségekre nyújtana kecsegtető kilátást. Ennek a vidéknek jövője csak akkor lesz biztosított, ha teljes felkészültséggel az idegenforgalomra és nyaralásra rendezkedik be. Manapság a szerényebb igényű emberek is pihenni óhajtanak a természet szabad ölén idegőrlő heti robotjuk után, a weekend ma már ép oly elsőrendű életszükséglet, mint a falat kenyér. Az általános egészségügyi viszonyok javulnak meg azáltalhogy a helyes étkezés és természetes hygienikus tényezők befolyása visszaadja az ember életenergiáját, munkakedvét. Express vonatokon utazó, elsőrangú luxusszállodákban lakó utasok száma manapság az idegenforgalomban nem nagy szerepet játszik. A kevésszámú, de nagyigényű idegen úgyszólván elvész a tömegben, számításainkba éppen csak hogy beilleszthetjük fogyasztásukat. Napjainkban a weekendház már hiszen egyebe sem maradt, mint az intelligenciája, melynél fogva egészségét is fokozottabb mértékben igyekszik ápolni. Szanatóriumok, iskolaszanatóriumok, weekend- és nyaralótelepek, turistaszállók, nyári vendéglők, tejivócsarnokok stb. számára ideálisabb vidéket el sem képzelhetünk, mint a Pilis—Gerecse hegyvidéket. Hívjuk fel az illetékes tényezők figyelmét erre az adottságra, amelylyel vidékünk rendelkezik. Hogy mit jelent az autóforgalom szempontjából a jól kiépített úthálózat e vidék gazdasági életében, nem szorul magyarázatra. Az iparvállalatokra, különösen az építkezési anyagokat termelőkre, mint a mész, kő, tégla, cement, eternit stb. sem közömbös, ba tőszomszédságukban erőteljesebb építkezés indul meg, mert termelésük emelkedik, jöve delmezőségük növekszik. A jól ki fogalom. Ebben piheni ki magát a | épített utak mentén gombamódra fáradt nagyvárosi ember, akinek< kelnének ki a földből a nyaralónem telik luxussal berendezett vil- telepek, mert az építkezési anyagok Iára, ideje nincs, hogy huzamosabb szállítása nem ütköznék akadáideig odahagyja munkakörét, attól, lyokba, amelyek amúgyis e vidék távol sem lakhatik, viszont napfényre, ] ipartelepein szerezhetők be jutáfriss levegőre, környezetváltozásra neki is szüksége van. Érzi ezt ösztönösen is és azért szaporodik mindinkább a weekendtelepek száma a főváros közelében. Mily alkalmas volna ily telep céljára a szigetünk, határunk, egész Pilis hegyrendszerünk. Az építőipar és a vele rokon szakmák foglalkoztatása is lendületet venne és üdvösen enyhítené a mai rettenetes munkanélküliséget. Helyes számítás mellett olcsón végzett építkezés mégis csak növelné az építtetők számát, akiket a mai magas kartell árak riasztanak vissza az építkezéstől. Az egész hegyvidéken keresztülkasul kiépített autóutak és a Buda-1 tése a hegyvidék bármely pontjáról \ pest—Szentendre — Esztergom — Pi- korunk autós világában már nem nyosan A Pilis vidék kitűnő thermal für dője, amely a legkényesebb igénye ket is kielégíti, az esztergomi Szent István fürdőtelep könnyen meg-' közelithetővé válik, ha az egész hegységet autóutak hálózzák be, az' egyes nyaralótelepekről utazással'' egybekötött fürdőjeggyel kezükben] úgyszólván beröpithetnék a fürdő- i zőket az autóbuszok és fürdés után ; visszaszállítják otthonukba őket. Aki] viszont a hűsebb folyóvizet kedveli, | ugyancsak rövid idő alatt érheti elj a Duna partját, amelynek egyes! pontjai fövenyesek és partfürdésre J igen alkalmasak. Ezek megközeli-! A vetelí^edv fokozására február havában Balog László divatáruháza a téli szezonról visszamaradt és a tavaszira már beérkezett árukat, a fehér hét, alkalmi vásár és leltári kiárusítás egyesítése révén minden hirdetett árnál olcsóbban dobja piacra Alapíttatott 1885-ben. eredménnyel, törekvéseik nagyon is helyi érdekűek maradtak. Közös erővel többet vívhatunk ki, helyesen összeállított programmban mindenki megtalálhatja a maga érdekeit és beállíthatja szerepét. Kulturális és gazdasági szövetségbe kell tömörülnie a vidék minden lakosának és érdekeltségének kivétel nélkül, mert ez ad alapot anyagi életünknek. Ez a szövetség volna hivatott a haladás és fejlődés útjára vinni és vezetni az egész vidéket, elhárítaná az esetleges akadályokat, felvenné a harcot mindenekelőtt a közöny és elesettség ellen, nem engedné úrrá lenni a lelkeken a „minden mindegy" vagy „úgyis hiába" szavakban kifakadó és romboló kétségbeesést. Alakuljon meg sürgősen a végrehajtóbizottság, amely a Pilis szövetség programmját kidolgozza, a végleges megalakulást előkészíti, hogy a nemsokára beköszöntő tavasz a serény alkotó munka kezdetét hirdethesse. Darvas Géza dr. iscsaba—Budapest viszonylatban beállított villamos körvasút mind azt a célt szolgálnák, hogy e vidék természetadta kincseit és csodáit olcsón a főváros közönsége is élvezhesse. Az anyagilag leromlott középosztály is hozzájutna igy a nyaralás, az élvezetes pihenés áldásaihoz, probléma. Tekintsük az egész hegyrendszert j nagy nyaraló-, veekendtelepnek,! amely csak úgy és akkor boldogul- j hat, ha fejlesztését, vezetését köz- j ponti szerv veszi kezébe, amely j kezdeményez és végzi a kivitelt. A j helyi érdekeltségek eddigi fáradsá-j gos munkája nem áll arányban az; Ü IB IC» Éjjen szolgálatot január 31-től febr. 1- ig Kerschbaummayer*Károly; január 2— 6-ig Rochütz-örökösök gyógyszertára teljesít. elmés szójátékkal. (Szójátékkal kb. igy lehetne visszaadni: „írok hangjegyet s kapok bankjegyet). Beethoven korán kelt; ötkor vagy hatkor már talpon volt s hozzáfogott a mosakodáshoz, ami nála egyúttal fürdés is. volt, mert korsó számra öntötte karjára, nyakára, hátára a jéghideg vizet, miközben jóleső érzésének üvöltésszerű kiáltásokkal adott kifejezést, fel-alá jártkelt szobájában, oda : odament Íróasztalához egy-egy zenei motívumot lejegyezni: ezek voltak nála az ihlet órái. A testéről lecsurgó viz tócsákban állott a szobájában, mig csak le nem szivárgott eső mód jár. t az alatta lakók szobájába, ami miatt sok kellemetlensége volt a házigazdáival. Harmincöt év alatt harmincszor kellett lakást változtatnia Bécsben, noha előkelő tisztelői szabad lakást is biztosítottak volna neki, de ő nem fogadta el, hogy megőrizze teljes lelki függetlenségét és szabadságát. De ne gondoljuk ezen geniális furcsaságok miatt, hogy Beethoven csak amolyan félnótás, muzsikus: Don Quihote volt az életben. Félszegviselkedése és furcsa szokásai részben zord és kietlen ifjúkorára vezethetők vissza, részben meg süketségéből fakadtak, mely miatt a többi emberektől és a társasélettől elszakítva, önmagába íalazottan töltötte életének nagyrészét. Épen ez a legérdekesebb és legcsodálatosabb egész életében, hogy legszebb zeneműveit süketsége idejében alkotta. Egyedüli bizalmasa, egyetlen vigasztalása, menedéke a szabad természet és művészet volt. Bécsben mindennap körülsétált a bástyákon. Falun hajnaltól estig egyedül sétált, hajadonfővel, ha sütött a nap, ha szakadt a zápor. Kortársai szerint nálánál jobban senki sein szerethette a virágot, erdőt, felhőt s az állatokat. „Egy-egy fát — irja Beethoven — jobban szeretek, mint egy-egy embert!" Elete vége felé már mindenki ismerte és szerette a „Kraupeter Musikant"-ot (kócos muzsikust; igy hívták őt a bécsiek!), úgyhogy mikor 1824. május 7-én előadták a D-dur misét és a Kilencedik Szimfóniát, sikere diadalmas volt s csaknem lázongó jellegű. Mikor Beethoven megjelent, ötszörös tapsviharral fogadták; pedig Bécsben az volt a szokás, hogy a császári családot is csak háromzoros tapssal fogadták. Az énekes zenekart Umlauf vezényelte, Beethoven ott állt a zenészek között, háttal a közönségnek, amely zsúfolásig megtöltötte a termet. A zene; Lapunk legközelebbi száma a frenetikus hatást váltott ki az em- j közbeeső ünnepre való tekintetberekből. „Beethoven! Beethoven !". tel csütörtökön délután a rendes - kiáltották tombolva, zúgva, de a • időben jelenik meg. mester meg se moccant e nagyj zajra, mert nem hallott belőle semmit. Ekkor hozzáment egy Unger nevű énekesnő, mc-gfogta két vállát és a közönség felé fordította Bee thovent, aki a zene révén csak most vette észre, hogyan ünnepli a közönség tapssal, kendőlobogtatással, köszöntő kiáltással. Sokan sírtak e pillanatban, mert átérezték most vele együtt a művésznek tragikus sorsát, aki már harminc esztendő óta viselte a süketség kinos csapását. A tüntetésnek a rendőrség vetett véget. A hangverseny azonban Beethoven anyagi nehézségein nem lendített. Megmaradt szegénynek, betegnek, egyedülélőnek — de győztesnek : legyőzte műveivel az emberek középszerűségét, legyőzte saját végzetét s legyőzte a szenvedést a Kilencedik Szimfónia diadalmas örömével. Végrendeletében igy búcsúzik el a világtól: „Isten veletek! Ne felejtsetek el engem teljesen halálom után, megérdemeltem, hogy j gondoljatok reám, mert én gyakran j gondoltam reátok, amíg éltem, hogy | László alispán vezetésével Gyertyaszentelés a fószékesegyházban. A főszékesegyházban Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén d. e. [9 órakor a gyertyaszentelési "szertartást dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, az ünnepi szentmisét dr. Csárszky István prelátus-kanonok tartja. Dr. Rudolf Béla nyugdíjba megy. Dr. Rudolf Béla esztergomi kir. járásbírósági elnököt a m. kir. igazságügyminiszter saját kérelmére több mint negyven évi szolgálat után nyugalomba helyezte és egyúttal nagyértékű munkásságáért neki elismerését fejezte ki. Reviczky Elemér üdvözlése. Reviczky Elemér főszolgabírót közigazgatási szolgálatának huszonötéves fordulója alkalmával szombaton délelőtt 11 órakor Palkovics várboldoggá tegyelek benneteket." megye tisztikara üdvözölte. ezimunHűGiKKe iflLOfí-nál.
