ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-11 / 112. szám

ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. A katholikus öntudat Esztergom, 1931. okt. 11. Csoda, hogy él még a katholikus öntudat. Nem arról az ünnepi öntudatról van szó, amely az országos katholikus nagygyűlések demonstrációi alkalmából dagasztja a kebleket, és amely az ország legkiválóbbjainak katholikus hitvallását és irányszabását hallva eltölti a lelkeket. Nem is a szerencsések, gazdagok, hatalmasok és sok jóval ellátottak katholikus öntudatáról szólunk, — mert könnyű dolga van ezeknél a katholikus öntudatnak, — még akkor is, ha Krisztus törvényei szerint gyakorolnák a jót, — ha ezek katholikus öntudatról beszélnek, nem gyakorolnak az életben nehéz dolgot. Csodák csodája azonban az, hogy a mai kegyetlen, antiszociális, önző világban él még a szegény, letört, hiábaküzdó, kenyértelen ember katholikus öntudata. Csoda, hogy a kapitalizmus szívtelen törvényei között él még a krisztustalan kapitalizmus áldozatainak katholikus öntudata! Szinte krisztusi csoda ez, hogy amikor az ember füle zúg a kenetteljes igéktől és viszont a maga nyomorult életén tapasztalja napról-napra ezen igéknek a gyakorlatban való megcsúfolását, — akkor a szegény ember hisz, önérzettel vallja magát katholikus kereszténynek és Krisztussal vigasztalja magát. Csoda, hogy él az a katholikus öntudat, amely szinte hálát ad a nyomorúságért és súlyos keresztekért akkor, amikor, sokan mások a jó életért és dús javakért adnak hálát az Ürnak. Csoda, hogy él, — de tegyük hozzá gyorsan : hál' Istennek, hogy él a katholikus öntudat, — különben feltétlenül elpusztulna a polgári társadalom és egyáltalán nem lehetne fenntartani a mai államrendet. Él a katholikus öntudat, és naprólnapra, esetről-esetre ismétlődik a csoda, hogy a szegény munkanélküli és a családapa, ki nem tud kenyeret adni családjának, türelemmel hallgatja a hatalmasok és jóiellátottak szavát: viseljétek krisztusi türelemmel a keresztet, hiszen keresztény katholikusok vagytok! Ismétlődik ez a visszatetsző csoda, ez a viszony a hirdetők és a hallgatók, az élvezők és a szenvedők között, amikor a szegény ember meghallgat, vár és hisz, tűr a végtelenségig és bizonyságot tesz arról a lelki fenségről és erősségről, amellyel meg akarja győzni ennek a világnak komiszságát és ostobaságát. Politikusnak, vezetőnek, gazdagnak és tőkésnek térdenállva kellene hálát adnia a jó Istennek, hogy — csodák-csodája! — él még a katholikus öntudat a világ szenvedőiben, és ezt a csodát intő jelnek kéne venni arra, hogy necsak türelemre intsenek és magyarázzanak, hanem segítsenek is! Ma még él a katholikus öntudat a szegény emberben, de esetleg holnap már kiöli belőle ezt is az őt körülvevő gonoszság és szívtelenség. — ami viszont nem volna csoda. XI. Pius pápa intése megtalálja-e az utat a világ szivéhez és lesz-e idő a segítésre addig, amíg a szegény ember meg tud élni egyedüli vigaszából, Krisztusból? — nem tudjuk, de bíznunk kell benne. Ma kezdődik a Kaih. Nagygyűlés. A magyar katolikus társadalom demonstratív felvonulása lesz az október 11-én vasárnap délután a Szent István Bazilikától kiinduló Országos Eucharisztikus körmenet. Az idén kettőzött energiával látott hozzá az egész katolikus társadalom, hogy a XXII. Országos Katolikus Nagygyűlés sikerét biztosítsa. Legmeghatóbb a vidék és a Budapest környékének a megmozdulása, ugyanis tömegesen jönnek fel a vidék katolikus gócpontjairól, hogy ezzel is tanúságot tegyenek vallásuk és hazaszeretetük mellett. Az idei Katolikus Nagygyűlésnek legimpozánsabb megnyilatkozása vasárnap, október 11-én délután 2 óra 30 perckor a Szent István Bazilikától kiinduló országos körmenet lesz. A körmenetben dr. Serédi Jusztínián bíboros-hercegprímás vezetésével résztvesz a püspöki kar, a főpapság, a főhercegi családok Budapesten tartózkodó tagjai, a katolikus politikai közélet és társadalmi élet minden kiválósága. Ezenkívül több ezer cserkész, levente, közel tízezer bányász, sok ezer munkás, a Máv. és postás alkamazottak, katolikus egyesületek és intézmények, az iskolák növendékei, Budapest és környékének valamennyi plébániája. A beláthatatlan tömeget, amely a főváros utcáin fogja végigkísérni az Oltáriszentséget, ötven fúvós zenekar fogja kisérni. Minden intézmény, egyesület, iskola elhozza a maga zászlóját, úgyhogy zászlóerdő képét fogja mutatni az Országház előtti tér. Ezúton is felhívja az Országos Katolikus Szövetség a vidék katolikus társadalmát, hogy a Katolikus Nagygyűlésre minél nagyobb tömegekben zarándokoljanak fel a fővárosba. Kétszeresen fontos ezekben az időkben, hogy a magyar katolikus társadalom hithűségével és hazaszeretetével demonstráljon. A Katolikus Szövetség központi irodája az utolsó héten állandó permanenciában van, mindenkinek a legnagyobb készséggel ad felvilágosítást és a Nagygyűlésre érvényes vasutigazolványok és tagsági jegyeket a rendelkezésre bocsátja. Az Országos Katolikus Szövetség központi irodája Budapest, IV., Ferenciek-tere 7. aiiiiiuuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiniiiiiiiiiiiiuüiiiiiiiiiiiimiiiiiiim készületeit. Gödöllő mellett ugyanis 30—40.000 lakosú sátorváros létesül, melynek külön cserkészrendőrsége, közlekedési rendőrsége detektívszolgáiata és tűzoltósága lesz. Az eddigi tervek szerint Gödöllőn csak a központi tábor lesz. Valószínű ugyanis, hogy Európa minden részéből legalább huszonötezer cserkész érkezik. Igy tehát a magyar és külföldi cserkészek tízezrei nem is férnek majd el Gödöllő mellett, úgyhogy az ország minden részén lesznek kisebb-nagyobb táborok. Egyelőre a Mátra, Bükk, Bakony, Mecsek, Balaton és a Tiszapart mellett terveznek fióktáborokat. Huszonötezer külföldi cserkész látógat el Magyarországba. A nemzetközi cserkészszövetség, melynek a világ minden államának cserkészövetsége tagja, két évenként az öt világrész minden részének cserkészeit összegyűjti egyhónapi táborozásra. 1933-ban Magyarországon lesz a világtáborozás, Gödöllő közeiébén. A cserkészek máris megkezdték a hatalmas munka előMindenki közmunkát sürget. Irta: Dr. Schandl Károly ny. földmivelésügyi államtitkár, orsz. gyül. képviselő. Divattá lett felhánytorgatni azokat a nagy kiadásokat, főleg beruházásokat, amelyeket a magyar állam a szanálási idő után pár esztendőn keresztül tett. A magyar állam minden oldalról úgyszólván ellenállhatatlan követeléssel találkozott, mégpedig nemcsak a jobb oldalon, hanem a baloldalon és a szólsőbaloldalon is, hogy a közmunkákat meg kell indítani, hogy a magángazdasági élet mozdulatlanságát meg kell törni, meg kell változtatni, az életet meg kell indítani. Erős állami, városi és községi beruházásokat sürgettek. Azt mondották, hogy az állam járjon elő a beruházásokkal és közmunkákkal. És akkor úgyszólván senki sem volt a parlamentben, aki felállt volna és azt mondotta volna, hogy tiltakozik a közmunkák és beruházások ellen. Nem is lehetett, mert minket erős humánus és szociális érzés vezetett. Amikor azt látjuk, hogy a munkások ezrei munka nélkül állanak, amikor a forradalmak, az azutáni infláció és különböző zavarok következtében az ipar és a magángazdaság mozdulatlan volt és az emberek ezrei munkanélkülisége hatott ránk, akkor természetesen 'senki sem volt, aki azt mondotta i , volna, hogy nem szabad állami beruházásokat kölcsönből, vagy bármiből eszközölni a munkanélküliség enyhítésére. Megtehette ezt olyan hatalmas állam, mint az Amerikai Egyesült Államok, amelynek Télikabát, ha jó és olcsó, áruháza Balog László!