ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-09-18 / 102. szám

Nyolcvanmillió 1 Munkásnak adunk munkabérvesz­teség. kenyeret. Irta: Dr Lukács György ny. miniszter. családot segítünk, ha újságot vásá­I rólunk, — mint ahogy nagyrészt a b. t. t. [munkaalkalom lecsökkentését vonja maga után a lapkorlátozó rendelet. A tuberkulózisnak a nép-szapo-!A válságos időkben szeretnünk kell rodásra való roppant há'rányos ha-jaz újságot és nem szabad megvon­elhalálozások sűrűségén J nun k filléreinket a sajtótól. Az ujságvásárlás nem luxus, az ujság­tása az látszik meg: sajnos, nálunk, még mais a halálozások 15%-ka a tuber­kulózissal függ össze, és kétszerte nagyobb a tüdővészes halálozások száma, mint az össes többi fertőző betegségben történt elhalálozásoké. Általában ugyan most világjelen­ség, hogy csökkent a tüdővészes elhalálozás, úgyhogy például ha­zánkban is, mig a háború előtt tiz­ezer lélekre 31—32 tuberkulotikus halálozás esett, addig ma tizezer lélekre 14 tuberkulotikus halálozás esik, kétségtelen tehát, hogy e te­kintetben a helyzet némileg javult, de azért most is Csonkamagyaror­szágon minden évben 18.000 ember hal meg tüdővészben és az arány­számban itt bennünket csak Orosz­ország előz meg. S ha ennek köz­gazdasági oldalát vesszük, ha a tü­dővészben elhaltak számát néggyel ­öttel megszorozzuk, akkor megkap­juk a tüdővész miatt munkaképtele­nek számát és ha ezek munkabérét egyszerű számítással összeadom, akkor rájutok ana, hogy az évi munkabérveszteség 80 millió pengő a tüdővész miatt. í a ezt el­osztom a fejszámmal, akkor konsta­tálnom kell, hogy Magyarország minden egyes lakosa, még a cse­csemő is, évi tiz pengő adót fizet a íüdővész pusztítása folytán. Az egyetemes halálozási arány­számnak a tüdővész terén való ja­vulását talán magyarázza az, hogy a háborúban nagyon sok tüdővész­szel fertőzött egyén pusztult el és az egészségügyi követelményeknek fokozott mértékben igyekeztek ele­get tenni. Nem szabad azonban el­bizakodnunk, hogy némileg sikerült a tüdővész elhalálozási arányszá mát megjavítani, mert hiszen most megint olyan kritikus gazdasági vi­szonyok közé jutottunk, amelyek­ben rengeteg élelmezési nehézség­gel állunk szemben és az élelme­zés fokozatos leromlása folytán at­tól kell tartanunk, hogy a tüdővész terén is visszaesés áll be és a tü­dővészes halálozások száma a közeljövőben megint emelkedni fog. Éppen ezért kell minden oda­adással és minden erővel küzdeni a tüdővész ellen való védekezésben. Szociális viszonyainkat minden irányban javííani kellene, különösen pedig elsősorban lakáshigiénére kell nagy súlyt fektetnünk, mert hiszen a tüdővész — amint nagyon jól tud­juk — lakásbetegség, mert a szellő­zetlen, nyirkos, egézségtelen la­kásban húzódik meg a baciliusa, amely a világ legpompásabb né­pét, a magyar népet, olyan ször­nyűségesen pusztítja, noha ez a magyar nép életének javarészét az Isten szabad ege alatt tölti. Ezer bajt okoz és soha helyre nem hoz­hatjuk azt, hogy amidőn a világ­háború után a házhelykiosztás meg­történt és annyi új hajlék épült Magyarországon, az akkori kormány olvasás a kultúrember szükséglete Az újságok korlátozása mindig rendkívüli, nehéz időket jelentett. Azonban amint ki kellett bírnunk az elmúlott bajokat, úgy erős lé­lekkel kell elviselnünk a mostania­kat is. i!iiiiu]iiiiii!iiiiKi:iii!iiiuiiiiiluiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiuuiiiiiiiiiiinniiiiiiiintiiiii;iiiMiii:nii Fűtsünk Hazai gondoskodnék a hazai szénszükség­let fedezéséről, mert a házi tüze­lésre alkalmas, legnagyobbszemű szén kibányászásának ugrásszerű növelése nem lehetséges. A kereskedelemügyi minisztérium a külkereskedelemre súlyosan ne­hezedő importszén behozatalának csökkentése végett már régebben elrendelte, hogy az állami és ön­kormányzati hatóságok csupán bel­földi szénnel fűtsenek. A korlátolt devizaforgalom és a takarékosság szükségessé teszi, hogy ennek az intézkedésnek célzatát a nagykö­zönség is magáévá tegye és annál inkább igyekezzék tüzelőszerszük­ségletét hazai szénnel kielégíteni, mivel a külföldi tüzelőszer behoza­tala a valutáris nehézségek miatt előreláthatóan erős korlátozás alá fog esni. Hazai szénbányáink erő­sen felkészülve várják a bekövet­kező fűtési évadot és a fokozott fűtési igényeket ki fogják elégíteni. A torlódások elkerülése érdekében azonban feltétlenül kivánatos lenne, ha a közönség már most idejekorán Jobb napok vár­nak Európára. As amerikai kormány felveti a háborús adóssá­ságok revízióját. Párizsból jelentik: Az Agence Économique et Financiere jólértesült newyorki forrásból azt az informá­ciót kapta, hogy a washingtoni kormány már napok óta nagy ér­deklődéssel tanulmányozza a hábo­rús tartozások kérdését. Az ame­rikai kormány rövid időn belül nagyjelentőségű iniciativát tesz a háborús tartozások kérdésének re­víziója ügyében. HIREK. Éjjeli szolgálatot szeptember 12 18-ig Kerschbaummayer Károly „Meg váltó"­hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Egy koporsónál. Mire e sorok megjelennek, a bia-torbágyi vasúti merénylet sze­gény áldozatai felett már elmon­dotta beszédét az aranyszavú Zsit­vay miniszter s az egész ország­ban osztatlan részvéttel kisérték a rádió láthatatlan hullámain keresztül a budapestiek megható­dott gyászát, amely mindnyájunk gyásza és szívfájdalma. Mi, esztergomiak az egyik ko­porsóban egy nemeslelkű angol hölgy összeroncsolt tetemére tekin­tünk néma fájdalommal, aki két­ízben is járt városunkban, aki érdemesnek tartotta, hogy messze idegenből felkeresse és gyönyör­ködjék nevezetességeiben, szép vi­dékében. Midőn legutóbbi ittléte alatt a Vaskapu ormáról körültekintett a szép napsütéses tájon, valame­lyik bánatos magyar nóta hangjai csengtek fülében . .. „vigasztalan sötét éjjel fogok tőled búcsút venni..." S nótás ajka talán a vonat kattogásai közt is a magyar nóta ritmusát dúdolgatta, amikor az irtózatos detonációban felrikol­tott a halál szava. Ha egy-egy szép mezei virágot látunk, amelyről az őszi harmat nehéz könnye csöppen, helyezzük gondolatban sötét koporsójára. Sz „Esztergom" tárcája Szent Erzsébet ereklyéi. Irta: Dr. LEFOLD ANTAL. Szent Erszébet halálának 700 éves évfordulója lesz ezidén, no­vember hó 19-én. Németország ka­tolikusai a jubiláris évben szent Erzsébet emlékének szentelték a folyó évi augusztus 28—30-án Nürn­bergben tartott fényes nagygyűlésü­Ket. Magyarország, a dicső szentnek szülőföldje, már a németekkel is együtt ünnepel, de az ország kato­likusai az idei nagygyűlésük ke­retében külön is leróják mélységes tiszteletüket a magyar faj örökös büszkesége iránt. A német nagy­gyűlés protestáns többségű városban folyt le, ahol a lakosságnak csak egy harmadrésze katolikus. S bár a nem adott ki szigorú higiénikus protestánsok nagy megértéssel vol­rendszabályokat, ugy hogy minden ;tak, arra mégis gondolni sem le­higiénikus rendszabály nélkül épi- j heteit, hogy a német katolikusok or­tettek és tizezerszámra épültek új 1 szagos ünnepségei azokra a he­házak pincézés nélkül és anélkül,. lyekre is kiterjedjenek, amelyeket hogy napfényre, szellőzésre és az Szent Erzsébet földi életével meg­elemi egészségügyi követeimé­1 szentelt s amelyek a 16. század nyékre is tekintettel lettek volna, 'előtt a német és a magyar katoli­kusok kedves zarándokhelyei vol tak. Wartburg vára, Szent Er­zsébet tartózkodási helye 1211-től 1227-ig, a protestanizmus egyik fel­legvára lett; Marburg, ahol a szent 1227-től élt, 1231. november 19-én meghalt s ahol sírja fölött fényes emléktemplom épült, szintén pro­testáns. A szentnek hajdan oly fé nyes ezüstkoporsóját, áldott fején az aranykoronát, a drága vqtivtárgyakat, testének maradványait Marburgban már nem láthatjuk. Félve és tapo­gatózva mutatnak egy helyre, ahol a szentnek egyes csontjai vannak eltemetve. 1854-ben, a marburgi templom restaurációja alkalmával ólomkoporsóban megtalálták a cson­tokat, de a marburgi városi tanács nem engedte meg a fuldai püspök­nek azok megvizsgálását, hanem lopva újra eltemettette. A magyar katolikusok a jubiláris ünnepségek előtt méltán kíváncsiak, vájjon a marburgi rejtett sírou kí­vül vannak-e Szent Erszébetnek hi­teles ereklyéi. Bécsben, a Landstrasse-Hauptstras­se 4 alatt, a Szent Erzsébet apácák­nál tisztelik Szent Erzsébet fejét (az alsó állcsont nélkül) és két láb­szárcsontját. Az ereklyék hitelessé­gét a bécsi érsekek ismételten el­ismerték és azok nyilvános tiszte­letét megengedték. A hitelesség Nemzeti gyász. A kormány a bia-torbágyi merénylet áldozatai­nak temetése napjára, csütörtökre nemzeti gyászt rendelt el, amely külsőleg a középületeknek gyász­lobogóval való feldíszítésében nyil­vánult. A szerencsétlen áldozatok temetési szertartása csütörtökön 'dél­után 3 órakor a Vérmezőn folyt le, melyet a rádió is közvetített. A kath. halottak beszentelését dr. Breyer István felszentelt püspök végezte. A koporsóknál a magyar kormány nevében dr. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter mondott beszé­det. A budai kerület új esperese. Lapunk legutóbbi számában meg­írtuk, hogy az egyházi főhatóság Német László p. kamarás, szent­endrei plébánost a budai esperesi kerület tanfelügyelő esperesévé ne­vezte ki. E hírünk kiigazításra szo­rul annyiban, hogy Német László a budai esperesi kerületnek nem­csak tanfelügyelő, — de rendsze­rinti esperese is lett. Borza Ferenc és hozzátarto­zóinak temetése. Mint már jelen­tettük, a bia-torbágyi merényletnek áldozatul esett Borza Ferenc tata­megállapításánál legnagyobb bizo­nyíték volt Miksa főhercegnek 1609. február 14-én kelt s sajátkezűleg aláírt okmánya, amelyben tanúsítja, hogy mint a német lovagrend nagy­mestere, 1588-ban önmaga ajándé­kozta a német lovagrend birtokában, Marburgban lévő csontokból a fejet és más részeket a nővére, Erzsébet — IX. Károly francia király özve­gye által alapított bécsi Klarisssza zárdának. Az ereklyéket Kornelius von Läutern, a német lovagrend marburgi papja vitte a nagymester parancsára Marburgból Bécsbe. Szent Erzsébet sírját hesszeni Fü­löp, a szentnek egyik méltatlan le­származottja, 1539-ben kirabolta és a csontjait elrejtette. Mikor azon­ban V. Károly császár 1547-ben hesszeni Fülöpöt a mühlbergi csa­tában legyőzte és fogságba ejtette, rákényszerítette, hogy Szent Erzsé­bet csontjait a német lovagrendnek kiszolgáltassa. Igy kerültek az erek­lyék a német lovagrend tulajdo­nába s így rendelkezhetett fölöttük 1588-ban Miksa főherceg, mint a rendnek nagymestere. Miksa főher­ceg II. Miksa magyar király fia, Rudolf és II. Mátyás királyok fi­vére volt. 1782-ben II. József a klarisszák bécsi házát föloszlatta s az erek­lyét is elkobozta, de a bécsi érsek A^4*Ä«>E#A«fc I Bármely gyártmányú gramofónleme­Cl lüaElüs a zekét leszállított árban árusítom. 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8 — P. SSKOLAHEGEDUK és más han gszerek, valamint ezek alkat­részei a legolcsóbb napi árban: ­íá»r PWfi*rBf* hangszerkészítőnél kapnál:ók lOl i tJí i^altjr Kossuth Lajos-utca 14. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents