ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-15 / 90. szám

XXXVI. évfolyam, 90. szám. Ara köznap 10, vasárnap 16 fill. Szombat, 1931. augusztus 15 GOM Keresztény politikai és társadalmi lap. r»~nr~ "iruii"i'i"i Kynmitl—inniLrmu<nrtrtaw»>»fiMM)Wr"*' Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Boldogasszonj Aniján Sohasem sírt fel ez a régi ma-­gyar ének jó magyar szivekből oly bensőséggel, mint ma, amikor hosz­szú ínséges idők után újra nagy Ínségben vagyunk. Nagy ínségben lévén, újra a Bol­dogasszony felé tekintenek s,okak­nak szemei, bánatba merülnek a szivek és sírva, könnyezve kiálta­nak : — Szerezz országunknak csendes békességet! A pártoskodás, a gyűlölködés or­szága eddig is csodálatos módon maradt fent, hiszen külső ellensé­geink is gondoskodtak róla, hogy minél jobban tönkretegyék. Megszabdaltak, darabokra téptek. Belső ellenségeink meg arról gon­doskodtak, hogy a magyar lélek legyen darabokra tépve. Mégis él még a magyar, és él benne a régi békétlen lélek is, amely minden időkben, minden évszázadban bút-bajra halmozott, önmagának ártott, bús könnyeket sajtolt dicső Boldogasszony szerető szeméből. Épp egy esztendeje, hogy a bazi­lika oszlopcsarnokában boldogult Vass József kiáltotta rádión keresz­tül minden magyar szívbe, hogy a magyaroknak Nagyboldogasszonya könnyező, fájdalmas Mária lehet csak! És az ezüstruhás várbéli Máriát, Bakáes-kápolnának kegyes Máriáját csakugyan könnyesnek festette már a régi nagy idők művésze is. Pedig ma a dicsőn mennyekbe repülő diadalmas Mária ünnepe volna szerte a világon. Csak a magyar ének, bús daílamú régi igaz magyar ének kesergi e napon: — Régi nagy Pátronánk! Nagy ínségben vagyunk, ne feledkezzél meg szegény magyarokról! Más, nagy országokban, boldo­gabb nép között örvendez ma a mi dicső Nagyasszonyunk. Itt kesereg velünk, sajnál és vigasztal, hogyha a bűnbánat igaz szívből hangzik: — Fiad ellen sokat — megvall­juk — vétettünk! Megmaradt az ország sok baj ellenére, bár Ínséges idők viharoz­tak rajta. Meg is fog maradni ezután is, amíg az Isten türelmét a drága Nagyasszony jóságos nagy szívvel ránk sugároztatja. De a mai napon a komoly ha­rangszó fenn, az ősi hegyen azt bongja fülünkbe: — El a gyűlölettel és a pártütés­sel, el a nagy önzéssel, a szívtelen­seggel ! Jóakarat és a szeretet le­gyen meg mindnyájatok lelkén! És akkor letörli sok keserű köny­nyét majd a Boldogasszony fenn — az örvendező kedves angyalok közt. Ragsboldogasszonjíi ün­nepségek Esztergomban. (1931. augusztus 15.) Folyó hó 14-én este az összes templomok harangjai hirdetik az ünnep beköszöntését. Lampionos zenés takarodó. Este 8-tól 9 óráig: Szent István király születési helyének megvilá­gítása, az apostoli kettőskereszt és a magyar szent korona ragyognak fel a várban. Lenn, a Primás téren az Esztergomi Turista Dalárda éne­kel és a leventezenekar játszik. Karnagyok: Hajnali Kálmán és Schönwälder Károly. Tűzijáték a várfokon a Einmer­ling-cég rendezésében. Nagyboldogasszony ünnepén. (1931. aug. 15.) Reggel harangzógás jelzi az ün­nep virradtát. Reggel 8 órakor: a belvárosi plébániatemplom nagyharangja és {a városházi Szent István-harangoes­ka az ünneplésben való részvételre szólítják fel a hívőket. A díszfelvonulásban résztvevők gyülekezése az egyes csoportok számára kijelölt helyeken. Reggel 97* órakor: díszfelvonu­lás a főszékesegyházba Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéivel, Magyar­ország Védasszonya és Szent Imre szobraival és a magyar államiság jelvényeivel. Az egyházi körmene­tet Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő vezeti. Délelőtt 10 órakor: Főpapi ze­nésmise a főszékesegyházban, me­lyet főmagasságú dr. Serédi Jusz­tinián biboros-hercegprímás úr pon­tifikál és a szentbeszédet is ő mondja. A kóruson a főszékesegy­házi ének- és zenekar Mozart: Koronázási miséjét (C-dur) adja elő, amelyben a magánrészeket Büchner Antalné, dr. Fenyves Kát­mánné, Eitler Willibald és Kántor Félix éneklik. A műsor többi részei: Buchner: Ecce Sacerdos. Introitus és Communio koraliter. Mitterer: Propter veritatem. Assumpta est Maria koraliter. Motettának Büch­ner : Ave Maria. A szoprán szólót Büchner Antal énekli, a hegedű szólót Bérezi László játssza. Mise végén Boldogasszony anyánk és Pápai himnusz. Vezényel Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, or­gonán játszik Sámson György. Délután helyi sportversenyek. Este 8 órakor: a várfok meg­világítása. Dunai ünnepély a Kis­Dunán. Lampionos csónakverseny és szerenád a prímás-palotánál. A vezérhajón az Esztergomi Kath. Legényegylet dalárdája és a leven­ték zenekara hangversenyez. Kar­nagyok Ammer József, a belvárosi plébánia-templom karmestere és Schönwälder Károly. Palkovics László alispán a téli inségakcióról és Esztergom város szanálásáról. „Városunk nem olyan ssük, hogy ne férhetnénk meg benne békességgel" Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesitett vár­megyék közigazgatási bizottságá­nak f. hó 11-én megtartott havi ülé­sén az elnöklő Palkovics László alispán július havi jelentésében töb bek között a következőket terjesz­tette elő: „Az országos pénzügyi válság, — melyet különben az egyesített vár­megyék közönsége megértő nyuga­lommal fogadott, a nyomában járó rendkívüli silány és rossz termés­eredmények, szóval az egész köz­gazdasági helyzet azt mutatja, hogy csak nehéz küzdelmek és erős önfegyelmezettség árán fogunk tudni a sokat emlegetett méh/ ponttól a felszinre emelkedni. Es ha a jogos bizakodást nem is vesz­tettük el, mégis számolnunk kell a tavalyinál sokkal nehezebb időkkel, melyek próbára fogják tenni nem­csak az egyesek teherbírását, hanem a nemzet összességéét is, melynél nem kis szerepet kell ismét vállalnia majd a közigazgatásnak is. Előreláthatólag, sőt az már ma is megállapítható, ezidén az Ínsé­gesek száma sokkal nagyobb lesz a tavalyinál és a segélyezés ideje is hamarább fog bekövet­kezni, mint a mult évben. Az is valószínű, hogy a segélyezés terén nagy részben ismét magunkra le­szünk utalva és most már kö­rülbelül ismerve a segélyforrások mérvét, senki sem táplálhat vér­mes reményeket ezirányban, tehát nagy körültekintésre és szigorú be­osztásra lesz szükségünk, hogy ott tudjunk hatékonyan segíteni, ahol a nyomor valóban a legnagyobb lesz. A főispán úr is, én is, megindí­tottuk e téren a kezdő lépéseket. Gyűjtöm az elkerülhetetlenül szük­séges statisztikai adatokat, hogy azoknak beérkezte után a tavalyi inségbizottság mielőbb összeülhes­sen s munkáját megkezdhesse. Itt azonban ismét figyelmeztet­nem kell mindenkit, hogy ez nem jelent annyit, hogy a segélyeket már most osztogassuk, mert a tél lesz az, amelyre minden majd rendelkezésünkre álló erőnket, ép­pen az Ínségesek jól felfogott ér­dekében tartalékolnunk kell. A jelenlegi helyzetet még nehe­zebbé teszi az is, hogy míg a mult évben módunk volt bizonyos hatá­rozottsággal kikalkulálni az inség­munkákat, addig idén a pénzügyi helyzetünk bizonytalansága minden kalkulációt felboríthat, mert, ha munkaalkalmat tudnánk is nyújtani, nagy kérdés, hogy tudunk-e majd kellő fedezetről gondoskodni. Az inségakcióval együtt indul meg a kedvezményes kenyér és vetőmag akció is, hisz nemcsak a törpebir­tokosok, de 20—30 holdas gazdák is kenyér és vetőmag nélkül vannak. (Erről lapunk más helyén írunk.) Örömmel kell jelentenem, hogy Esztergom sz. kir. megyei város szanálása ügyében hozott határozat felsőbb jóváhagyást nyervén, most már intézkedés történt annak vég­rehajtása iránt s a pénzügyi műve­letek lebonyolítása zavartalanul folyik. Eme tény mellett nem mehetek el szó nélkül, különösen nem most, amikor a pénzügyi világban beál­lott súlyos események dacára is sikerült a várost oly helyzetbe jut­tatni, amelyről az imént említett pénzügyi nehézségek folytán nem is álmodhatott volna. Ez a siker minden szónál ékesebben beszél, mert annyi gáncs, annyi nemtelen támadással szemben éppen a mai válságos idők napnál fényesebben igazolták főispánunkat, aki hosszú hónapok fáradságos és odiózus mun­kájának gyümölcsét ime nagy lelki megnyugvással és elégtétellel élvez­heti. Ezen fontos ténynek leszögezésé­vel a magam részéről e helyütt még csak azon óhajtásomnak szeretnék kifejezést adni és érvényt szerezni, hogy a mai nagyon is komoly időknek ez a nagy tanúságtétele némítson el minden további ok­vetetlenkedést, gyűlölködést. A ba­junk, gondunk úgyis untig elég még, a városunk pedig hál'Isten, nem oly szűk, hogy ne férhetnének meg , m i imin qiflMiijj jimmmmmmmmHmmm Női és férfi divatcikkek legolcsóbban Balognál!

Next

/
Thumbnails
Contents