ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-06-28 / 69. szám

XXXVI. évfolyam, 69. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1931. június 28 ESZT Keresztény politikai és társadalmi lap. Éljen Mátéffy Viktor! A szegény Esztergom csak a kormány jelöltje révén boldogulhat a következő nehéz esztendőkben! Esztergom népe ne hagyja magát félrevezetni! Szavazzunk le még délelőtt Mátéffyra! Meggondolás a választás előestéjén. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős : HOMOR IMRE. Amikor a választást sajtóagitáció utolsó szavaként azzal a kérelemmel fordulunk híveinkhez, hogy tartsanak ki a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt zászlaja mellett, és mindenféle hazudozás, piszkolódás és igéret dacára szavazzanak Mátéffy Viktorra, — akik pedig az ajánlási íveket aláírták, adott szavuknak megfelelően cselekedjenek, — még valamit le kell szögeznünk. Mi becsületesen betartani igyekeztünk azt a magas sajtószinvonalat, amely az „Esztergom" szellemének és ízlésének megfelel még a választási harcban is. Ennek igazolására méltóztassanak csak összehasonlításokat tenni a két újság között az utolsó hétig. Még az elmúlt vasárnapi számunkban is a legnemesebb hangot ütöttük meg dr. Gróh személyével kapcsolatban, amikor a túlsó oldaliból a piszkolódások zuhataga zúdult ránk. Azonban amint belekényszerültünk általában ebbe a harcba, amelyre ennek a városnak igazán nem volt szüksége és amely a város közéletének mérhetetlen károkat okozott, úgy belekényszerítettek bönnünket az utolsó napokban abba a sajtókampányba, amelyet mi nem akartunk. Mi türelmes magatartásunkban el mentünk addig a határig, hogy kenyérrel dobtunk vissza akkor, amikor köveket és sarat hánytak ránk. Szent Gellért áldást szórt a pogányokra még akkor is, amikor már a Dunába taszították — csakhamar be kellett azonban látnunk azt, hogy a választási harcot álló újság nem emelkedhetik erre a szentségi magaslatra, mert különben hangját elnvomja az úgynevezett bősz „közh mgulat" és „közvélemény." Állnunk kellett tehát ezt a kényszeredett harcmodort is, és ha bármilyen keserűen is, de legalább a ránkhajitott köveket vissza kellett dobálnunk. Egyet azonban nyugodt lelkismerettel elmondhatunk : az igazsághoz fanatikusan ragaszkodtunk az utolsó héten is! A harcot becsülettel küzdöttük végig! A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt esztergomi hivatalos jelöltjének, Mátéffy Viktor prépost-plébánosnak pártirodája Esztergomban, Szent Imre-utca 22. sz. alatt van. Telefon 57. sz. Esztergom, 1931. jún. 28. Az utolsó órákban is megszólalhat a lelkiismeret! A képviselőválasztás előestéjén is számot vethetnek lelkiismeretükkel és meggondolhatják cselekedetüket és cselekedetük következéseit azok, akik nincsenek velünk, tehát ellenünk vannak. Mert más nem adatik itt. Aki nem velünk szavaz, az ellenünk szavaz. A cselekedetnek ellenségével lett a beszéd, — a tettnek ellenségévé lett az igéret, — a pozitívumnak ellensége a negatívum, — a szeretet kemény, egyenes útjának ellenfele a gyűlölet görbe útja, — a magyaros szókimondásnak ellensége a ravasz, simanyelvű fondorlat, — az alkotásnak és munkának ellensége az ócsárló kritika mezébe öltöztetett semmittevés és tehetetlenség, — a Belvárosi Földmives Olvasókör kőbevésett ellenkezése annak a nemtörődömségnek és semmibevevésnek, amellyel sokan földműveseink iránt viseltettek és viseltetnek ebben a városban, — a Kath. Legényegylet székháza kőbe vésett figyelmeztetés azokkal szemben, akik eddig az iparosságért csak beszéltek, de soha semmit sem tettek. Akinek a második kell, annak nem kell az első, — és akinek nem kell az első, azok nem akarnak Mátéffyra szavazni. Ennek a nemakarásnak pedig nyögés lesz a vége. Nyögés lesz a vége azért, mert a végén rendesen nyögni szoktak azok, akik papjukat elhagyják, akik az Egyház fölkent papja ellen gyűlölködnek és cselekednek. Még a jómódú, gazdag emberek is meg szokták bánni ebbeli bűnüket, mert azokat is -el szokták érni a sors csapásai, amikor azután nem az ügyvéd, hanem csakis a pap van mellettük, akitől támogatást kérhetnek. A végén nyögni szoktak azok, akik a járt utat a járatlanért elhagyják. A végén nyögni szoktak azok, akik megunják régi munkásukat és a jövőt illetően Ígéreteknek dűlnek be. Ezek rendesen csalódni szoktak. Ne hagyják magukat félrevezetni földművesgazdáink. Ostoba ember az, aki elhiszi, hogy dr. Gróh le fogja tudni szállítani a vízdíjat! A vízdíj leszállítása egyéb megoldás híján csak úgy lehetséges, ha a belső városrész lakóira nagyobb vízdíjterhet raknak. Ez ellen azonban dr. Gróh József, a Széchenyi-téri háziúr tiltakozna elsősorban, aki velünk együtt panaszkodik a magas vízdíj miatt. A vízdíjért senki házát nem fogják elárverezni, a vízdíj senki házát elmosni nem fogja, — de ez igazán nem dr. Gróh érdeme, aki ilyen irányban sohasem fáradt, hanem Mátéffyé, aki a szegény nép érdekében megoldást keresett és talált. Általában a súlyos terhek könynyebb viselése csak úgy következhetik be, hogy ha a jobb pénz- és hitelviszonyok folytán megfelelő hosszúlejáratú kölcsönt vehetünk fel és megindul a termelő munka, lesz kenyér és kereset. Ne hagyjuk magunkat félrevezetni ! Dr. Gróh József egyáltalán nem fogja feljavítani az esztergomi legelőt és elhihetjük, hogy ő erre egy fillért nem fog hozni a kormánytól, amellyel különben is — programmbeszédje után ítélve — hadilábon áll. (Mátéffy már erre is hozott pénzt, 40.000 pengőt). Nem igaz, hogy dr. Gróh József le fogja tudni szállítani a borfogyasztási adót. Hiszen erre már országos rendelkezés készül és ezt nem dr. Gróh kívánságára hajtják végre, ha rákerül is a sor. Nevetséges állítás az, hogy egy új, kezdő képviselő jobb anyagi helyzetet teremt Esztergomban, — és j ne higyje el senki, hogy dr. j Gróh Józseffel könnyebbedni fognak a terhek. Mucsai álláspont ez a mai közgazdasági való helyzettel szemben. Ne engedjük magunkat félrevezetni azoktól, akik valami új, jobb világ eljövetelét hirdetik, és valami „változás"-ról prédikálnak, amely talán a sorsok jobbrafordulását hozná. Maszlag ez, vagy ha úgy tetszik: mézes madzag! Mert mi lenne az az „új világ és új rend", amelynek első feltételül Mátélfyt el szeretnék ütni a képviselőségtől ? Ugyan mi lenne akkor? Először is: bizony — akár tetszik a gyűlölködőknek, akár nem — Mátéffy itt volna a maga valóságában akkor is. Bizony akkor is itt volna a prépostplébános, aki kereszteli, esketi, gyóntatja az ő népét, — itt volna ő akkor is készen minden hivének ajtaján belépni, hogy elkísérje az életen át a bölcsőtől a sírig.