ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-16 / 39. szám

pénzen forradalmositják. Ügynökeik mindenből ott vannak. Képviseletük valóságos melegágyai a bolsevizmusnak. És a tőkés társadalmi rendszeren fennálló európai nagyhatalmak azt tűrik, kereskedelmi és diplomáciai összeköttetést tartanak velük. Nem önmaguk húzzák állami berendezkedésüknek lélekharang] át ? Kereszteshadjáratot ma nem lehet viselni. Ahhoz nem elég keresztény a művelt Nyugat. Emdertársainak millióit megmenteni vértől csöpögő gyilkosoktól nem birják, mert ahhoz szabadságot hirdető nagyhatalmak nem elég humánusak. A polgári tőkéstársadalmat megvédeni nem tudják, mert ahhoz túl kapzsíak, túl önzők. Egy hatalmas ország, sok millió ember megmentésére nem lehet sietni, de Kina ellen Angliának lehetett háborút viselni 1838-tól 1842-ig, mikor kitiltotta a kinai kormány az ország területéről az ópiumot. Ne képmutatóskodjanak Európa hatalmasai. Sem nem keresztények, sem nem humánusak, sem nem önvédők. Vitái István. Miért öntötte el a víz az épülő iskola szuterrénjét ? A multheti esőzés következtében a Hősök szobra mögött épülő új iskola szuterénjét elöntötte a víz. Ezzel a sajnálatos ténnyel kapcsolatban híradás került közre, amelynek valódisága esetén joggal érheti az iskolaépítő hivatalos várost a gondatlanság vagy hozzánemértés vádja és az eset körülményeinek beállítása az iskola elhelyezésének agyoncsépelt helytelenítésére tendál. A város mérnöki hivatala az ügyre vonatkozólag a következőket jelentette ki : Tény az, hogy az épülő új iskola szuterénjét elöntötte az esővíz a mult heti esőzés alkalmából. Ennek oka az, hogy az épület hátsó, hegyfelőli oldalán a szuterén megvilágítására egy angol aknás ablak készül, amely még nincs befejezve és a vállalkozó nem gondoskodott arról, hogy a kiásott ablak helyén víz be ne tódulhasson. A víz beömlését egy kis földgáttal meg le hetett volna akadályozni. Egyáltalán nem jött olyan víz, amelyet az épület mögötti víznyelőakna be ne tudott volna fogadni Ha itt mulasztás történt, akkor az egyáltalán nem a város részéről történt. Az építkezésnél ugyanis földdel, homokkal, kaviccsal járó sze kerek többnyire az aknaszemen mentek keresztül és így a kocsiról lehullott anyag eldugaszolta az ak nát és így történhetett az, hogy az aránylag csekély mennyiségű eső vizet sem nyelte el. i Azelőtt is voltak esőzések és az építkezés kezdetekor a mostaninál nagyobb esők voltak, a víz azonban mégsem folyt be az épület aljába. Az akna megfelelő voltát az is bizonyítja, hogy amikor |az elöntés után a város mérnöki hivatala az aknaszemből a beszórt földet és egyéb hulladékot kiszedette, az így megtisztított aknán keresztül a víz igen rövid idő alatt eltűnt. Természetesen a szuterrénből külön kellett kihordani a vizet. De még az akna hiánya esetén sem történt volna meg az elöntés, ha az építkezés kezdetén az iskola mögött emelt földsáncot nem hordták volna le. így a védősánc helyén inkább mélyedés ?származott és a víz szabadon tódulhatott a szuterrénbe. Egyáltalán nem felel meg a valóságnak az a beállítás, mintha az új iskola elhelyezése már csak azért sem volna jó, mert a lefolyó víztől nincs kellően megvédve. Közgyűlés. A „Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetségé"-nek esztergommegyei csoportja f. évi február 23-án (vasárnap) délután 4 órakor a városház közgyűlési termében újjáalakuló közgyűlést tart, melyre az állományban lévő és ellátást élvező hadirokkantak, hadiözvegyek, illetve hadiárvák anyái ezennel meghivatnak. Hatósági nyilvántartásban nem lévők és büntetett előéletűek az új Az esztergomi vízvezeték Védekezés a fagy ellen Vigyázni kell azonban a szabadban elhelyezett csapokra és fűtetlen helyiségekben lévő berendezésekre. Itt ajánlatos a fent megengedett elzárásokkal élni. A szabadban elhelyezett u. n. ejektoros-kutak használati utasítása a közkutak közelében kifüggesztett táblákon olvasható. Ezeknél mindig hosszabb ideig kell a nyomókart lenyomva tartani, mert csak nagyobb (legalább pár liter) vízmenynyiség vétele után tud a kifolyócsőben lévő víz visszafolyni a kút alsó, fagymentes helyére. A befagyott csapot sürgősen kell kiolvasztani, mert a fémek jó hővezetők és az esetleg csak a kiá

s

ló részen befagyott csap, vagy vezeték fagyasa tovább terjed, minek következtében kiolvasztása mindig költalapszabályok értelmében a Szövet- j ségesebb és a vezetéket is szétre- j ség tagjai nem lehetnek. Elnökség. | pesztheti. Kívánatos volna, ha vala-1 melyik helybeli vi z vezetékszerelővállalat elektromos olvasztókészüléket szerezne be, hogy a sokszor elkerülhetetlen falbontások kiküszöbölhetők lennének. A vízmérőakna. Sok esztergomi polgár csodálkozik, mikor felhívást kap az ellenőrző városi közegtől, hogy záros határidőn belül vízmérő-aknát építsen, vagy hogy az aknájába a vízmérő helyére ólomcsövet szereljen. A szabályrendelet alapján el van rendelve, hogy minden házban vízmérő aknát kell készíteni, ahol a vízmérő elhelyezésére alkalmas fagymentes pince a vezeték mentén nincsen, vagy az akna építését küA víztelenítést a házi főcsapok el- \ lön hatóságilag kivételesen el nem záráskor automatikusan elvégzik, | engedték. Az aknákat névszerinti csak arról kell gondoskodni, hogy I felszólításra annál is inkább meg a kifolyó víz helyett levegő juthas-jkell csinálni, mert aki ezt elmuson a vezetékbe, mit valamelyik ki- J lasztja, kihágást követ el és megfolyócsap kinyitása által érünk ' el.

1 büntetik. Fűtött helyiségben, konyhában, a| A szerelésen kívül a vízmérőkülső szabad levegővel nem érint-' felállításával kapcsolatos minden kező falra szerelt csapok a legna-j munkálatnak a végrehajtása az ingyobb hidegben sem fagynak be.

1 gatlan tulajdonosnak a kötelessége. Ilyenkor télen a vízvezetékünknél a legaktuálisabb kérdés a fagy ellen való védekezés kérdése. Jól megépített vízvezetéki berendezésnél, ahol ezen szempontokat mára megépítésnél figyelembe vették, e kérdés nem okoz nagyobb gondot. A vízvezetéki szabályrendelet szerint a lakókra való tekintetből, a fagy ellen való védekezés céljából a magánvezetékeket csakis akkor szabad elzár ni, ha az alkonyatbeálltával legalább — 5 Celsius fok van, ha pedig a hősülyedés a —10 Celsius fokot is meghaladja, akkor a vezeték időről-időre nappal is elzárható. A lezárás csakis a vezeték egyidejű kiürítése mellett történhetik. (12. §.) Mivel azonban vízmérőinket csak ólomcsőbe lehet szerelni, ott ahol vascsőből készült a vezeték, a vízmérő helyén legalább egy kb. 50—60 cm. hosszú ólomcsődarabot kell a háztulajdonosnak beiktatnia, melybe aztán a vízmérőt a városi csőmester forrasztja be. A vízmérő aknák (13, 20 és 25 mm.-es vízmérők részére) előírt méretei 100 cm. hosszú, 80 cm. széles és olyan mély, mint a vezeték mélysége, vagyis ca. 120—150 cm. A vízmérők a város tulajdonát képezik, azokat a város is tartja karban. Az érdekelt fél a vízmérőért használati és fenntartási díjat fizet, még pedig 13 mm.-es vízmérőóráért évenkint 6 P-t, 20 mm.-esért 9 P-t, 25 mm.-esért 12 pengőt. Ahol vízmérő van, a vízdíjat ugyanúgy kell fizetni, mint azelőtt, vagyis lakrészek után. A vízmérő Ötven év Mint megírtuk, dr. Antóny Béla polgármester most töltötte be életének ötvenedik évét A város fejét, első polgárát és tisztviselőjét, tisztviselőtársai meleg ünneplésben részesítették. Az egyszerű, spontán ünneplés szónoka dr. Sántha József tanácsnok volt, aki az alábbiakban köszöntötte a polgármestert: Nagyságos Polgármester Ur ! Egyszerű, hétköznapi ruhában, a robot kopottságával, de szívünk ör vendező érzéseivel jöttönk polgár mester úr elé, hogy születésének ötvenéves évfordulója alkalmából előkészületlen, rögtönzött megnyilatkozással fejezzük ki szeretetünket s jókívánságainkat polgármester úr előtt. Az ötvenéves évforduló az ember életében örvendetes, hiszen annyit jelent, hogy immár öt évtized mult el a maga bajával, gondjaival s terheivel, de az is bizonyos, hogy ez fájdalmas, — bizonyos, hogy ez nagyon nehéz, mert hisz minden perc, minden másodperc közelebb visz bennünket a véghez, ahhoz a célhoz, melyet számunkra — sokszor bizony akaratuk ellenére — a magasabb hatóság, az isteni gondviselés kijelölt. Itt költői szavakkal utalt szónok az évforduló jelentőségére az ember élete szempontjából majd íoly tattá : A mi életünk, a tisztviselők élete, a közületi tisztviselők élete, de különösen Esztergom mai tisztviselőinek élete, inkább fájdalommal teljes. A polgármester úr ma itt él, dolgozik, alkot és alkotásainak, munkájának nem a teljes eredményét látja, — mert hisz azt csak kevesen ismerik el igazán és a nehéz tervek vállalása annak, aki azoknak kezdeményezője és végrehajtója volt, minden inkább, mint kellemes és örvendetes. Épen ezért jut eszünkbe Simeon éneke: Te gyermek vagy és a te gyermekségedhez Ígéretek fűződnek; a te sorsod fájdalmas lesz, de abból fel fog virradni egy szebb jövő, az emberiségnek és az egész emberi létnek egy magasabb szárnyalása. Polgármester úr másfélévtizedes kezdeményező s alkotó munkája is egyegy ily titokzatos kezdet, — hiszszük és valljuk: megkezdése e város nagyokra hivatott szebb jövendőjének ; ugyanakkor azonban a polgármester úr számára sokszor megnemértés, az elnemismerés, a közönyösség, sőt nem egyszer a kárhoztatás kínos forrása, melyből a szenvedelmek kénes gőze fejlődik s a maga bódulatával mindenre inkább alkalmas, csak a további ösz tönzésekre nem. Polgármester úr most ép körű van véve különböző gondolatokkal különböző eseményekkel és ezeknek az eseményeknek hatásával És ezek mind azt bizonyítják, hogy tele vagyunk búval, bajjal, gonddá és fájdalommal és hogy rajtunk igazán beteljesedik a jóslat, hogy nemcsak örömben, hanem egyben fájdalomban is születünk, és ez fájdalom végigkísér bennünket, míg csak utolsót dobban a szívünk. Azonban végigkísér bennünket még egy gondolat. Hogy, miként Eötvös mondja, ha nem volna fájdalom, nem lenne szükség türelemre; ha nem volna türelem, alig volna érdem. Elviselni azt, ami kellemes, magunkra vállalni azt, ami jó és hízeleg, —- könnyű, s azt mindenki meg tudja tenni. De ránk is bajokat, polgármester úrra "is megpróbáltatásokat, áldozatokat, lemondást, küzdelmet, vihart, zivatart mért ki a sors. És ennek a lemondásnak, küzdelemnek, viharnak és zivatarnak árnyait polgármester úr ma fokozottabban viseli, mert megemlékezik arról, hogy 50 évvel ezelőtt öntudatlanul, majd később tudatosan is számolt azzal, hogy az élet vajmi komolyat, vaj mi nehezet, vajmi súlyosat jelent az ember részére, de ugyanakkor számolt a bölcső máÉ sík ígéretével, az örömmel, a megelégedéssel is, melyek a mai viszonyok között — sajnos — kevésbé lesznek az élet eleven valóságává. És épen ezért nekünk, akik ennek a városnak tisztikarát képezzük és akik arra vagyunk hivatva, hogy polgármester úr munkatársai legyünk, különös kötelességünk, hogy ebből a kivételes alkalomból polpármester urat köszöntsük és egyben azt a véleményünket, azt a felfogásunkat is kifejezésre juttassuk, hogy a város polgármesterének, a mi vezetőnknek és irányítónknak ma csüggedni, ma lemondani, ma a* fájdalmaknak csak a terheit esnem azt a titokzatos, magasztos édességét érezni, melyet a fájdalom igazában a keresztény, a sors akaratában megnyugvó lelkek számára jelent, nem szabad. Ma polgármester úrnak csüggednie, magát a támadásoktól, a nehéz helyzet kényszerű körülményeitől befolyásoltatnia annyit jelentene, mint meg nem érteni azt a tartalmat, melyet a születés aktusa mindnyájunk számára jelent. A magasszárnyalatú beszéd további során az Isten áldását kérte dr. Sántha József az ünnepelt ezutáni működésére és átnyújtotta a tisztikar szerény ajándékát. Dr. Antóny Béla ^polgármester a következő beszédben válaszolt: