ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-16 / 39. szám

Xl ÚT U1V1 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és iinneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. a varosAz ellenzéknek, az ellenvéleménynek kultúremberek között mindenkor megvan a maga jogosultsága és biztonsága. Emberek vagyunk és senkisem mondhatja magáról azt, hogy az ő judiciuma mindenkor jó és biztos, az ő Ítélete mindenkor helytálló, az ő véleménye minden ügyben irányadó. Viszont ki-ki embertársainak rendelkezésére bocsájhatja véleményét és felfogását lelkiismerete és szíve szerint, és joggal elvárhatja azt, hogy véleménye szintén tiszteletben tartassék még akkor is, ha' — ellenvélemény. A várospolitikában is megvan az ellenzéknek a helye és jogosultsága. Hiszen sokszor apró magánügyeinkben is jól járunk, ha a jóakaratú tanácsokból és ellenvéleményekbői leszűrhetjük az igazságot, amelynek birtokában biztosan cselekedhetünk. Mennyivel nagyobb fontosságú és jelentőségű az igazságnak ilyen módon való keresése és megtalálása ott, ahol közügyről, a városnak és népének anyagi és erkölcsi boldogulásáról van szó. Az erkölcs és a jog törvényei szabályozzák az ember életét a társadalomban és még a magánvéleménynek is az adja meg a jogosan elvárható tiszteletet és megbecsülést, ha az erkölcs és a jog tiszta forrásából, becsületes szándékból ered. Annál inkább megkívánjuk a tiszta, magasztosabb, az igazsággal és a lelkiismeret szavával megegyező szempontokat a közéleti kritikáktól, a közéleti ellenvéleményektől, amelyeknek sohasem szabadna kicsinyes szenvedélyekkel, rövidlátó előítélettel, hízelgő konjukturákkal, könnyű hangulatokkal és nagyképű demagógiával lepaktálniok. Igenis a jó várospolitikában megvan a létjogosultsága annak az ellenzéknek, amely magasabb ideálok szerint dolgozik. Ez az ellenzék nem a csomót keresi a kákán azért, hogy ellentmondhasson, hanem rámutat a hibára és bűnre, ha van, és következetesen kiostorozza a közéletből — mindenkor az elv és az ügy győzelméért küzdve. Ez az ellenzék sohasem csak gyanúsít, hanem rögtön bizonyít is, mert vádat is csak akkor emel, amikor alapos okai vannak rá, mert a vádemeléssel is mindenkor komoly és meggondolt céljai vannak. Ez az ellenzék sohasem visszafelé dolgozik megtörVeszedelemben egyes törvény' (hatósági kisgyűlés! tagok tént, de meg nem másítható dolgoknak a kritika kedvéért való kritizálásával, hanem a jövőnek él életrevaló terveivel és bizonyos ügyekben a hibát, a könnyelműséget és esetleg a korrupciót megakadályozó egységes és következetes állásfoglalásával. Ennek az ellenzéknek a helyzete nem volna reménytelen és kétségbeejtő, amikor az ember arra gondol, hogy mit tenne akkor, ha mások nem alkotnának és a bírálatra anyagot nem nyújtanának többé!! Ennek az ellenzéknek hivatása van, ezt az ellenzéket meg kell teremteni.! A vármegye törvényhatósági bizottságának alakuló kisgyűlése tudvalevőleg névszerinti szavazással választotta meg a havonkint egybeülő törvényhatósági bizottsági kisgyűlés tagjait, akik a havonkint egybeülő kisgyűléseken megjelenni, a vármegye folyó közigazgatási ügyeiről tanácskozni és a törvény által részükre megjelölt ügyekben érdemleg is határozni hivatottak. Az alispáni hivataltól nyert értesülés szerint a kisgyűlés tagjainak megjelenéséről nyilvántartást kell vezetni s az a tag, aki háromszor igazolatlanul elmarad a kisgyűlésről, elveszti mandátumát. Palkovics László alispán lapunk útján is felkéri a kisgyűlési tagokat, hogy a fenfieket tudomásul venni szíveskedjenek. Ás elmúlt esztendőben csökkent Esztergom víshassnálata. A közönség spórol a drága vízzel. Érdekes statisztikát állított össze a város vízvezetéki osztálya az elmúlt évek vízfogyasztásáról. A kimutatás szerint az esztergomi vízvezetéki mű 1928-ban 602.058 m

s vizet termelt, illetőleg a vízvezeték révén ennyit használt el a város közönsége. Ezzel szemben 1929-ben már csak 584*009 m

3 víz fogyott el a vízvezetékből. Egy lakosra naponkint és fejenkint 1928ban 91*6 1. víz jut, 1929-ben naponkint és fejenkint 88'8 1. az elfogyasztott vízmennyiség. Ezen statisztika szerint tehát annak dacára, hogy a vízvezetéki berendezések, (fürdőszoba, closett stb.) szaporodtak, 1929-ben a vízfogyasztás mégis csökkent. Ez azzal magyarázható meg, hogy a közönség különösen a vízmérőórák beszerelése óta kezd takarékosabban bánni a vízzel, tekintettel drága voltára. Igaz, hogy még igen sok vízmérő óra beszerelése hiányzik, de a város belterületén csaknem mindenütt van. Főként olyan helyeken hiányzanak még a vízmérő órák, ahol amúgy is aránylag kevés a vízfogyasztás és ahol a vízvezetéki szerelés primitívsége miatt alig adódik mód az óra beszerelésére. Az 1929-es évi vízfogyasztás kevesbedését még azzal is lehet indokolni, hogy az utóbbi időben a csőrepedések által okozott vízelfolyás csökkent. Európa kereszténysége, humanizmusa és önvédelme. Oroszországot kivéve az összeg európai kormányok kereszténységükkel, humanizmusukkal szemforgatva szeretnek önmaguk és a világ előtt tetszelegni. Mindnyájan a polgári tőkés társadalmi berendezkedés alapján állanak, de sem egyiket, sem a másikat, sem a harmadikat megvédeni nem tudják, vagy nem akarják. Műveltségükre büszke hatalmak kezetfogtak a szerb király gyilkosokkal, sőt szövetségre léptek velük. Némi felháborodás színlelése után napirendre tértek a szerajevói gyilkosság feldicsérése felett. Mindkét esetben elnézők olyan bűntényekkel szemben, melyeket minden ország törvénye üldöz, hisz természeti törvényellenes cselekedetek. Bátortalanok, gyengék erélyesen fellépni. Legalább annyit tennének meg, amennyit önmagát megbecsülő magánember tesz meg, hogy megvetéssel fordul el a gyilkostól, nem pártfogolja, nem támogatja. Oroszország szovjethatalmasságai Európa kereszténységét, tőkéstársadalmi rendszerét fenyegeti és a kontinens örök szégyenére lábbal tiporja a szent humanizmust. Ki akarja irtani a vallást, az erkölcsi világ eme alapkövét. Ezrével zárja be a templomokat, halomra löveti a nép lelki vezetőit. Ocsmány, borzalmas módon gyalázza meg a kereszténységet, és a keresztény Európa hallgat. A keresztény hatalmak szerint mindez belügy. Hogy nálunk nem engedjük hatalomhoz jutni azokat, akiknek nemzeti szervezetlenségünk óriási részét köszönhetjük, hogy fékentartjuk azokat az elemeket, akik 10 év előtt raboltak, kínoztak és gyilkoltak, — ez Európa hatalmasságai előtt nem belügy, hanem jogforrás. És ezek a hatalmak nem restelik ezért neheztelésüket is éreztetni velünk. A vallásüldözés lehet belügy azok előtt, akik maguk is távolállanak a vallástól, de nem lehet az a keresztény Európa előtt. Azok az embertelenségek, bestialitások, melyek Oroszországban napirenden vannak, közönyös lehet a kannibálok, de nem a művelt, humánus Európa előtt. Az orosz belső gazdasági elrendezés lehetne belügye annak a szerencsétlen országnak, ha abból nem származnék a többi országra kár. És némi álokoskodással, gyávasággal minősíthetné mind a hármat Oroszország belügyének, ha azok nem sugároznának kifele. Paris tele van az orosz cseka embereivel. Megcsúfolták a francia szabadságot, vendégszeretetet, idegen védelmet, amikor a város közepéből, fényes nappal elrabolták Kutjepov orosz tábornokot. Egész Európát, sőt európai hatalmak fenhatósága alatt levő más világrész országait orosz