ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-10 / 148. szám

XXXV. évfolyam, 148. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Péntek, 1930. október lO RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Nem győzi lelki erejét összeszedni az ember, ha azokra az országos rendelkezésekre gondol, amelyek a gazdasági bajok és a munkanélküliség enyhítő eszközeiül és módjául rendelve — vetik előre árnyékukat. Nem azért keseredik el az ember, mintha a polgárság, a kisember és a tisztviselő is nem óhajtana a megsegítés és az országmentés munkájához és akár az áldozathozatalhoz csatlakozni, — de azért, mort a nagytőke és a nagyvagyon megközelítőleg sem segít és áldoz, mint ahogyan ezt az ország generális gazdasági segítését illetően tőle elsősorban várni lehet és kell. A nagytőke kihúzza magát az áldozathozatalból, a hatai lom részéről pedig nem látjuk az erélyes, bátor és a jelen körülmények között, az ország gazdasági élet-halál harcában feltétlenül jogos kényszerítő eszközök alkalmazását, hanem ehelyett azt látjuk, hogy az országmentés minden terhe ismét a kisemberre zúdul. Lesz majdinségadó, amit a szegény adófizető fog megfizetni elsősorban, és lesz fizetésredukció és fizetéscsökkentés a kistisztviselők fizetéséből, akik amúgy is alig tudnak megélni. Tartani merjük ezt az állítást, mert hiszen ki meri azt mondani, hogy az az 5 %, amit a kistisztviselő fizetéséből levonnak, ugyanazt jelenti akár aránylag is a magasfizetésű tisztviselőnél. A kistisztviselőnél az 5°/p-kal talán a gyermeke szájából veszik ki a falatot, a magasrangú azonban az 5% levonása után legfeljebb egy pár nyakkendővel vesz kevesbbet. Az 5 %-os általános csökkentési terv keresztülvitele tehát még akkor is igazságtalan, ha csupán a tisztviselői kategóriák viszonylatában tekintjük, — de még ha a kormány csak a VOL fizetési osztálynál kezdi is a fizetéscsökkentést, így is kirívó és elkeserítő lesz az igazságtalanság, ha a szegény emberek áldozatát összehasonlítjuk azon gazdagokéval, akik szivesebben adnak az ország sorsának jobbrafordítására szemforgatva — tanácsot, mint jó szívvel — kalácsot! Csak a felesleges luxuskiadásokat, továbbá a pótlékokat, a jutalmakat, a dugsegélyeket és a felesleges intézményeket szüntessük meg, a nagybankokat pedig olcsó kölcsönre birjuk rá, hogy így megindulhasson a munka, —már is eleget takarékoskodtunk és sokat tettünk a helyzet enyhítésére. Értekesiet a városok megsegítésére. Nyújtson kedveső hitelt a Nemzeti Bank. A magyar városok országos kongregnistának állandó bizottsága tegnap értekezletet tartott, amelyen többek között elhatározták, hogy a városok kongresszusa útján a vidéki városok idegenforgalmi és gazdasági érdekeinek szolgálatára időnként kultúrheteket rendszeresítenek, amelyeket képzőművészeti, iparművészeti, kereskedelmi és iparkiállításokkal, zene, színművészeti, irodalom és várospolitikai előadásokkal fognak egybekötni. Elhatározták továbbá a polgármesterek felszólalása után azt, hogy a pénzügyminisztert kérik, hogy támogassa azt a törekvésüket, hogy a Nemzeti Bank adjon mérsékelt hitelt a vidéki városoknak. A hitel hosszúlejáratú legyen. Az értekezleten polgármesterünk betegsége miatt nem vehetett részt. Húszan jelentkeztek Esztergomban az államitól eltérő házépítésre Az építkezésnél az esztergomi iparosokat kell alkalmazni. Arra a családi házépítő akcióra, amelyet már ismertettünk lapunkban, és amelyet egy fővárosi bankérdekeltség indított meg képviselője által Esztergomban azzal, hogy a 40% tőkeszükséglet nélkül pusztán a lakbér lekötése fejébenépítenek házat az igénylőknek, — mintegy húsz esztergomi tisztviselő jelentkezett hétfőig, amikor a jelentkezéseket lezárták. Most további tárgyalások indulnak meg értesülésünk szerint a tagokkal, és ismertetni fogják a terveknek megfelelően a költségvetést és a részletfeltételeket, amelyek között ott van az életbiztosítás is. A város polgármestere előre kikötötte, hogy az építkezésnél csakis esztergomi iparosokat alkalmazhatnak. A „Magyar Hét jelentősége. A magyar ipar pártolása nemzeti kötelesség! Az egész ország lakosságának kétségtelenül élénk emlékezetében van még az 1928. november 3—11. napjai között rendezett „Magyar Hét." Az egész Magyar Hét egy nagy felkiáltás volt, hogy az ország lakosságát önmaga iránt való legfontosabb kötelességére emlékeztesse. A kereskedelmi és iparkamarák Elismert dolog! a többi gazdasági érdekképviseletekkel egyetemben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter védnöksége alatt az idén október 18—26. között ismét megrendezik a Magyar Hetet. Az előkészületek napjaiban szükségesnek látszik újólag összefoglalni azokat a legfontosabb szemponto— ii ••imiHiiipwi 'TOP^^Í kat, amelyek ez újabb akció elhatározásánál közreműködnek. Az egyes államok lakosságuk összes szükségleteinek kielégítésére részint természeti adottságuk, részint iparuk nem kellő fejlettsége, vagy az egyes iparágak űzéséhez szükséges feltételek hiánya miatt képtenek. Ezen szükségleti cikkeket oly idegen államokból kénytelenek beszerezni, melyek azokból lakosságuk szükségletét meghaladó menynyiségekkel rendelkeznek. Igy az egyes árucikkekből felesleggel rendelkező államok között kereskedelmi forgalom fejlődik ki. Az ezen kereskedelmi forgalom folytán behozott, ületve kivitt árumennyiségek értékadatai alkotják az illető állam külkereskedelmi mérlegét. A külkereskedelmi mérleg behozatali és kiviteli oldalainak értékkülönbsége adja a mérleg egyenlegét, amely az árukivitel, vagy behozatal értékének nagyobb volta szerint aktív, vagy passzív lehet. Magyarország külkereskedelmi mérlege az utolsó négy év folyamán az alábbi adatokat tünteti fel: behozatal kivitel behozatali millió pengő többkt 1926 1927 1928 1929 952.— 1146.8 1189.— 1107.— 969.7 800.5 818.7 1066.82.3 346.3 370.3 41.— Ezekből a számokból látható, hogy mi minden esztendőben több árut hozunk be külföldről, mint amennyit kiviszünk. Különösen az 1927. és 1928. {években külkereskedelmi mérlegünk passzívuma olyan mértékben növekedett meg, hogy a legnagyobb aggodalomra adhatott okot, mert ennek a folyamatnak az állandósulása csakis az ország gazdasági elsorvadására vezethetett. Az 1929. évben a külkereskedelmi mérleg passzívuma lecsökkent ugyan 41 millió pengőre. Ez a jelenség önmagában kétségtelenül örvendetes, mert azt mutatja, hogy a magyar közönség megértette a két esztendő előtt hozzá intézett szózatot és igyekezett szükségleteinek beszerzésénél a magyar árut előnyben részesíteni. Itt azonban még nem állhatunk meg, hanem a felismerést, hogy a magyar ipar pártolása nemzeti kötelesség, állandósítanunk kell, bele kell vinA női és gyermek télikabátok \[** mwfáAfawmÁM Kossuth L.-u legszebb, legnagyobb választéka W Cilii fjrS&il Cl 10. szám.