ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-10 / 148. szám

nünk mindenkinek a tudatába és vérébe, mert az igazi eredményt csak így tudjuk biztosítani. Azok az okok, melyek két esztendővel ezelőtt a Magyar Hét jegyében történt általános megmozdulást előidézték, ma sem szűntek meg, sőt talán még súlyosbodtak. Köztudomású, hogy világszerte általános gazdasági válság uralkodik. Ennek a válságnak tünetei közé tartozik, hogy egyik oldalon a mezőgazdaság terményeit és termekeit nem lehet megfelelően értékesíteni, a másik oldalon pedig az ipari üzemek nincsenek kielégítő módon foglalkoztatva. Mindenfelé nagy a munkanélküliség. Magyarországon a munkanélküliek száma a nyári hónapokban is sok ezerre rúgott és 35 százalékkal volt több, mint az előző esztendő ugyanazon hónapjaiban. Ez az ipari munkanélküliség legaggasztóbb jelensége a gazdasági és társadalmi életünknek. Ha ennek a munkanélküliségnek a szempontjából elemezzük külkereskedelmi mérlegünk adatait, akkor azt látjuk, hogy az 1.107 millió behozatalból 426 milliót, vagyis százalékban kifejezve kereken 40 százalékot tett ki a készáruk behozatala, ami annyit jelent, hogy az országnak kerekszámban nyolc millióra tehető lakossága a mult évben fejenként 53 pengő külföldi ipari cikket vásárolt. Már pedig kétségtelen, hogy az az iparcikk, amelyet külföldről hozunk be, a magyar ipari munkás kereseti lehetőségeit csökkenti és a munkanélküliséget fokozza. Mikor tehát ebben az esztendőben újra megrendezzük a Magyar Heiet, akkor nagyon nyomatékosan kell rámutatni arra, hogy a hazai ipar pártolása nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem egyúttal küzdelem a munkanélküliség ellen. Ebben a küzdelemben is közös az érdeke az ország minden polgárának, iparosnak, kereskedőnek és gazdának egyaránt. E tételnek az igazságát nagyon könnyű bebizonyítani. A magyar mezőgazdasági termelésnek egyik legfontosabb fogyasztója mindig a városi lakosság. Ennek legnagyobb tömegét a munkások és magánalkalmazottak teszik. — A felesleges külföldi behozatal megszüntetése és a hazai ipar egyidejű fokozottabb felkarolása azáltal, hogy a hazai munkásokat és a segélyre szoruló munkanélkülieket fizetőképes tömegekké alakítja át, lényegesen megnöveli a mezőgazdák áruelhelyezési lehetőségeit. A hazai ipar pártolása tehát a fizetőképes rétegek megnÖVelése által állandó jó piacot biztosit a hazai mezőgazdaságnak is. Különösen fontos ez a mostani időkben, mikor a külföldi államok nehézségeket igyekeznek gördíteni az idegen országokból való behozatal elé és igy a magyar mezőgazdaAz el nem fogadott közszállítási ajánlatok illetékmentességét kéri a kereskedelmi és iparkamara a kormánytól. Felterjesztésében rámutat arra, hogy a szerény viszonyok között élő és dolgozó kisebb kézművesek számára a közszállítási pályázatokon való részvételnek egyik akadálya a nagy illeték- és a bélyegköltség. Éppen ezért arra kéri a kamara a kormányt, hogy mondja ki az el nem fogadott közszállítási ajánlatok illetékmentességét, illetőleg mondja ki azt az elvet, hogy az eredménytelen páiyázatok kereskedelmi leveleknek tekintendők. ság fokozottabb mértékben van arra utalva, hogy termékeit külföldön helyezze el. Az ajánlati illetéket csak akkor kelljen leróni, ha a pályázat sikeres. A kamara szükségesnek tartaná az ajánlati mellékletek feltétlen illetékmentességét is. Mellőzendőnek kívánja továbbá a számlailletéknek az ívek számához való alkalmazását is, mert szerinte a helyes elv csak az lehet, hogy a számlailleték kizárólag a számla értékhez igazodjék. A kamara elvileg csak a végszámla brutto összege után tartja indokoltnak a számlailleték kirovását. HIREK. Éjjeli szolgálatot október 4 10-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossulh Lajosutca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. A Tanult Férfiak Kongregációja folyó hó 10-én (pénteken) este háromnegyed 7 órakor tartja folyó iskolaévi alakuló ülését a gimnázium zenetermében, amelyre a t. tagok és férfiérdeklődők szives megjelenését kéri a Vezetőség. Betegágyon. Dr. Antóny Béla polgármester, aki a közelmúltban Budapesten az egyik fővárosi szanatóriumban sérvoperáción esett keresztül, mint értesülünk, örvendetesen gyógyul, úgyhogy rövid időn belül ismét elfoglalhatja hivatalát városunk javára és tisztelőinek őszinte örömére. A hercegprimás és a Kasselikalapitvány. Saly-Schaudek Ferenc budapesti lakos polgári pert indított Serédi Jusztinián bíbornok-hercegprímás, mint a Kasselik Ferenc és Kassellk Erzsébet-féle alapítvány törvényes kezelője ellen 20.000 P megfizetése iránt. A budapesti törvényszék Marceliy-tanácsa előtt folyt le az érdekes per, melyben a felperes azt adta elő, hogy az alapítvány megalapítói az önhibájukon kívül elszegényedett családok, elsősorban a Kasselik-család rokonainak segélyezését tették az alap kezelőségének kötelességévé. Az alapitókkal a felperes rokonságban áll, ennek ellenére nagyon kevés segélyösszeget kapott. Elmaradt segély cimén 20.000 pengőt követel, ezenfelül 1930 január 1-től kezdődően havi 500 P-t. A hercegprimás jogi képviselője azon az alapon kérte a kereset elutasítását, hogy a felperes nem áll olyan rokonságban az örökhagyókkal, amely előjogot biztositana számára, ezenfelül a hercegprímásnak szuverén jogot ad az alapítólevél a segélyezendő kiválasztására és a segélyezés mértékére. A biróság végül megállapította, hogy az alapítvány célját az esztergomi érsek az alapítólevél értelmében saját belátása szerint határozza meg és ugyancsak ő határozza meg a segélyezés mértékét is. Ezért a felperes keresetét elutasította. A tábla Szobonya-tanácsa az elsőfokú ítéletet most teljes egészében helybenhagyta. Vármegyei gyűlések. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága folyó hó 14-én, kedden kisgyűlést és utána közigazgatási bizottsági ülést tart. Népművelési hangverseny Héregen. Nagy felkészültséggel és érdeklődés mellett folyó hó 5-én, vasárnap népművelési (hangverseny volt Héregen. Az olvasó talán nem is gondol azon nehézségekre, melyeket le kell győzni, ha a közlekedési útvonaltól messze fekvő és nehezen megközelíthető Héregről van szó. Talán arra is gondol az olvasó, hogy Héregen hangversenyt rendezni teljesen felesleges. Az elől emiitett nehézségeket Héreg jólnevelt és lelkes gazdái legyőzték azzal, hogy a hangversenyre kiutazókat kocsijaikon ki- és beszállították. Reggel 7 órakor egész kocsitábor várakozott az a^ostyáni ut sarkán, mely kiszállította az énekeseket és a zenészeket. Tíz órára már Héregen volt az egész kar, ahol Bányász József plébános üdvözölte az érkeMi van az idei borterméssel? Bortermelő gazdáink mind azon panaszkodnak, hogy nincs a bornak ára, Egyesek szinte vészhireket terjesztenek, ami alkalmas arra, hogy amúgy is elkeseredett gazdákat még keserűbbé tegye. Szó sincs róla, hogy jó, illetve megfelelő ára lenne a most szűrt bornak. A vevők tartózkodók és inkább cukorfok szerint veszik a mustot, mint törkölyösen. Törkölyös mustért 10—14 fillért fizetnek. Cukorfokonként 1 fillért adnak, de 18 fokon alul nem igen vesznek át mustot, mig a 23 fokosért már többet adnak egy fillérrel. Ilyen árak dacára is a mustot és a már forrásban levő ujbort 70—80 fillérért mérik a korcsmákban, sőt 90 fillért is kérnek esztergomi újborért. Még ha fogyasztási adót is fizetnének a must és forrás alatí levő borért, akkor is szászázalék haszonnal dolgoznak, ami talán mégsem megengedhető. Nem egészen érdektelen a borárak szempontjából mérlegelni a fogyasztási adót. Ha 20 pengős bort veszünk középarányul, kisül, hogy a fogyasztási adó 74'8°/o-kal drágítja meg a bort, mert a fogyasztási adó 14'96 P. Ehhez ha hozzászámítjuk a korcsmárosok egyéb kiadásait és csak a megengedhető hasznot, arra az eredményre jutunk, hogy ámbár jó termés volt és a termelő alig kapott pénzt a boráért, a fogyasztó mégis drágán fizeti meg. Mindent egybevetve, egészen jogosult ama kívánság, hogy a bor fogyasztási adóját nagy részben hárítsák át a sörre. A termelőnek pedig engedtessék meg, hogy fogyasztási adó nélkül fogyaszthassa a saját borát. Ez annál is inkább méltányos, mert csaknem többe van a saját termésű bora, mint amennyit kapna érte, ha el tudná adni s hegyébe még 7.48 P-t fizessen érte adót. Az egész ország bortermelői mozgolódnak és Esztergomban is élénk megbeszélés tárgyát képezi a borfogyasztási adó magas aránya az árakhoz viszonyítva. Mentsük és segítsük szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeinket! A szenttamási gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyer• mekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekI otthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek mint előző években is, a vízivárosi plébániára küldeni. Tenniszflaneilek .... —.75 f.-tői Cordbársony, pasztellszínek 3-20 P Cordbársony, í'iltexminíák 3'50 P Bársonyflanell divatminták 1-50 P Gyapjukazán 3'20 P 70 cm. széles köperbársony 6*80 P Pulloverek, férfi, női . . 4*50 P-től Őves szmokingok . . . 8*—P-től Bőrkesztyű kiárusítás . 4.— P Eredeti svájci sapka . . 3*60 P Felöltők, télikabátok, sapka, kalap, reformnadrág, angolharisnyakülönlegességek, eredeti berlini patentharisnyák a közismert olcsó árakon Balog László d 3 vatáruházában. A nagy illeték és bélyegköltség gátolja a kisiparosokat a közszállítási pályázatokon való részvételben. •• Bársonyokban pazar raktár, gprí árak BflLOS-nál. 4m