ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-01 / 144. szám

XXXV. évfolyam, 144. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1930. október 1 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a jHunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Bezzeg most hallgatunk — és igen helye­sen — az úgynevezett város­politikával, illetőleg a város­politikai kösönködésekkel Nya­kunkon a baj, amely mégis csak mindenkor összehozza a magyart és ilyenkor szük­ség van minden alkotó erőre. Nyakunkon a baj, amelynek megelőzésénmostmindannyian dolgozni akarunk. Nincs ebben a városban igazszivű, okos em­ber, akinek a közösségre gon­dolva ma más jutna az eszébe, mint a fenyegető munkanélkü­liség és a közelgő tél nyomora. Előreveti árnyékát a közelgő tél, amellyel kapcsolatbanVass József dr., a nagy munkaügyi miniszter, a szegény ember legnagyobb ismerője mondotta, hogy: ennek a télnek nem sza­bad készületlenül nekimenni. Közös jóakarattal városunk­ban is sokat tehetünk a bajok enyhítésére. Az elv az legyen: a munkanélkülinek munkát, — a tehetetlennek, gyermek­nek, öregnek, betegnek kenye­ret és ruhát! A legfőbb elv pe­dig az igazságosság és lelki­ismeretesség elve legyen a ki­vitelben, mert az igazságtalan és méltánytalan segítési rend­szerrel többet ártunk, mint használunk. A munkanélküliek számba­vétele folyik a városházán. Ezek részére a munkaalkal­mak teremtése iránt is már történtek intézkedések. E he­lyütt sem mulaszthatjuk el a nagyon is komoly felhívást: jobbmódú polgáraink dolgoz­tassanak, munkáltassanak. Aki teheti, építtessen, javíttassa házát, háztetejét, csináltassa meg háza rossz ablakait, aj­tait, festesse ki lakását, csinál­tassa meg azokat, amelyek ja­vítása vagy elkészítése már évek óta vár stb. A közmun­kák kiadása mellé ez is nagyon szükséges, sőt a magánmunkál­tatások segítenének leginkább, mert a közmunka rendesen a közterhek nem kívánatos eme­lésével is jár. A tehetetlenek, betegek, gyermekek, munkaképtelenek és öregek iránti irgalmasságot városunkban a Páduai Szent Antal Egyesület és a Szent Erzsébet Egylet veszi kezébe, amely egyesületek a nehéz tél előtt a tehetősek felé fordul­nak támogatásért nehéz mun­kájukban. Most nem szabad elcsügged­nünk, most össze kell tarta­nunk és a végsőkig segíte­nünk kell egymást. Mulatozás­hoz, luxusélethez most senki­nek sincs joga ebben a csonka országban és ebben a szegény határszéli városban, és akinek feleslege van, az segítsen és dolgoztasson i Az állami rendszertől eltérő tiszt­viselői házépítési akció a városi mérnöki hivatalban csekély ér­deklődés mellett kezdte meg mukodeset. kai nagyobb biztonságban van a munkanyújtás révén tisztviselői csa­ládi házakba fekteíve, mint a munka­nélküliség további fokozódása foly­tán előállott kétes és veszedelmes pénzpiaci és gazdasági helyzet ide­jén a váltókban és a méregdrága rövidlejáratú kölcsönökben. A városban még eladó háztelkek iránt is fokozódik az érdeklődés a családi házépítés kérdésével kapcso­latban. A város mérnöki hivatalá­ban nyert információnk szerint a Dorogi-út mentén húzódó új villa­negyed folytatásában, továbbá a Kath. Legényegylet helyisége mö­gött a Kolos kórháztól balra eső te­rületen és Szentgyörgy mezőn a pi­lismaróti vám körül vannak a vá­rosnak eladó telkei. Az uj modell A budapesti Leszámítoló Bank hajlandó volna tőkenyújtásra egy olyan tisztviselői családi házépítési akcióhoz, amely még ebben az esz­tendőben kezdetét vehetné. A bank Esztergomba is elküld ötte megbízottját, aki megjelent dr. Antóny Béla polgármesternél és előadta az Esztergomban részükről megindítandó tisztviselői családi házépítés terveit és ismertette a feltételeket, amelyek szerint ez a vállalkozás nem kívánja a negyven­százalékos tőkerészletet vagy anyag­értéket a tisztviselőtől, sőt kész min­den tőke nélkül csak a megfelelő kamat és amortizáció fizetése fejé­ben házat építeni, csak telket kíván. Az ajánlat szerint a házépítési tőke kamatozása amortizációval együtt nem lenne drágább az állami ház­építési kölcsönnél, amely tudva­levőleg 10—11 %-os, mindent bele­számítva. A polgármester engedélyt adott az építkezési akciót kezdeményező megbízottnak arra, hogy a városi mérnöki hivatalban naponta déli 12 és 2 óra között várja az építtetni szándékozókat és tárgyaljon velük. Egyelőre természetesen csak az építtetők nevének, személyi adatai­nak, lakbérösszegének és igényének összeírása van soron. Ez az előzetes aktus hétfőn dél­ben meglehetős gyér érdeklődés mellett kezdődött meg. Nem azért, mintha nem volna építtetni szándé­kozó tisztviselő, hanem azért, mert az esztergomi tisztviselőknek már bizonyos tanulságok állanak rendel­kezésre a házépítési akciókkal kap­csolatban, és bármennyire is óhajt­ják a kedves, egészséges családi há­zat, ma már kissé húzódoznak és nagy elővigyázattál járnak el. Meg vannak győződve róla, hogy rövidesen eljön az az idő, amikor pusztán lakbérük lekötése fejében hozzá fognak jutni a családi ház­hoz. Eljön az az idő, amikor a nagy gazdasági krízisen és bizonytalan­ságon segíteni kell, és ennek a segí­tésnek egy kitűnő módja lesz az, amikor a tőkedús nagybankok be fogják látni, azt, hogy pénzük sok­kész női átmeneti kabátok és kész női nyomdokain. A miniszteri székben új ember, de a politikában régóta ismert közszereplő férfiú dr. Ernszt Sándor, aki pártjának, a keresztény gazda­sági pártnak egyik oszlopos tagja. Vass József örökét méltó ember ve szi át Ernszt személyében, aki nyilatkozatai után Ítélve, a szociál­politika irányítását ott fogja foly­tatni, ahol előde abbahagyta. Nem is lehetne olyan nagyívelésű, úttörő munkát új vágányra tolni, mint amelynek irányát Vass József messze évtizedekre előre kiszabta. Ernszt Sándort, — amint mondja — gazda­sági és takarékossági szempontok fogják vezérelni működésében. Ezek az irányelvek szerves munkaközös­ségben tartják a kormányzattal, amely valóban titáni erőfeszítéseket tesz, hogy a roppant nehéz közgaz­dasági viszonyokkal megbirkózzék olymódon, hogy necsak egyetlen model ruhákból már nagy választék foglalkozási ág tűrhető megélheté­sét biztosítsa, hanem áldásos műkö­dése érezhetővé váljék a lakosság minden rétegében. Ami a takarékossági gondolatot illeti, sajnálatos körülmény, hogy éppen a mai időkben kell még a népjólét és munka miniszterének is hangoztatnia ezt a szempontot, ami­k or világháború, forradalmak s nagy szociális és gazdasági depresz­sziók után és alatt a legbőkezűbb segítési szellemnek kellene pótolnia mindazt a sok a mulasztást, ami a mult évtizedek, sőt századok lelkét nyomva ma kívánalmakat támasz­tanak. Mégis helyeselnünk kell Ernszt Sánhor szempontjait, mert a mai viszonyok között nem lehet a bőség szaruit megnyitni anélkül, hogy nagyobbarányú szociálpoli­tikai akciónak ne érezné meg anyagi hátrányát az ország. A kor­mányzat ezen a téren sem tántorod­hat el fő vezető elveitől, amelyek lassú, tervszerű előrehaladási irány szolgálatára késztetik. Lépésről-lépésre kell építenünk a szociálpolitika néprétegeket védő fellegvárát, mert az elsietett kap­kodó munka itt is súlyosan meg­boszulhatja magát. Korántsincs okunk örülni azon, hogy kénytele­nek vagyunk mérsékelni szociál­politikánk fejlődésének lendületét, mert az idők s népünk igényei inkább azt diktálnák, hogy belát­ható időn belül pótoljuk a nép­egészségügy és munkáskérdés iránt közömbös évtizedek mulasztásait. A mai idők egyébként is' sürgető igényeket támasztanak, mert a rossz gazdasági körülmények napjaiban nőnek meg a szociálpolitika feladatai. Mi nagy érdeklődéssel tekintünk Ernszt Sándor szociálpolitikai mű­ködése felé s szándékait illetőleg bizalmunk teljes irányában, mert tudjuk róla, hogy a megfontolás a nem az elhamarkodottság embere s legfőkép: politikus a javából, aki a közélet hosszú iskoláján ment ke­resztül, évtizedeken át szorgalmas munkába mélyedve, mintha készült volna a reá váró nagy feladatok át­vételére. Ha a parlament régebbi naplóit forgatjuk, nevével lépten-nyomon találkozunk, s akik megfordultak az országház tanácstermeiben, tudják róla, hogy felszólalásai nemcsak érdekesek, de magvasak is voltak, amelyek mindegyike egy-egy bölcs ötletet, irányító megjegyzést s jó értelemben vett kritikát tartalmaz­wMK&mm iMwwwwwfWi rjtmmmmmmmmmmmm Kossuth L.-u. szám. Vermesnél Td

Next

/
Thumbnails
Contents