ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-10-01 / 144. szám

tak. Ernszt Sándor gyakorlati elme nem száraz kathedratudós. Az egész közvéleményt megelé­gedéssel tölti el az a hír, hogy munkáját Vass József szellemében kezdi meg s ezért sokat várunk tőle, mert eddigi működése is azzal a reménnyel tölt el minden lelket, hogy úgy szociális, mint politikai téren beváltja a munkájához fűzött reményeket. Személyével kapcsolat­ban a kormányzat biztosította a maga számára egy tekintélyes párt koalíciós segítségét, amiből örven­detesen látjuk a magyar politika erőinek összefogását, amire való­ban sohasem volt oly szükség, mint napjainkban. A kormányzati személyek és irá­nyító faktorok helyes kiválogatása s az erőviszonyok összetartása által mindenesetre több sikerrel lehet megbirkózni azzal a roppant dep­resszióval, amelyik ma gazdasági téren különösen szántó-vető réte­günket érinti. Ernszt Sándor, mint a népjóléti tárca új minisztere máris szükségesnek tartotta kijelen­teni, hogy személyét is foglakoztat­ják ezek a nagy magyar gondok, de nemcsak a mezőgazdaság, hanem a többi foglalkozási ág nehéz hely­zetét is figyelmében tartja s ha annak ideje elérkezik, a konkrét propozíciókkal áll elő ezeknek a kérdéseknek megoldására. Ä közaciók kamatmentes fize Súlyosak az elmaradt adók késedelmi kamatai. — Az adóhivatal csak a legritkább esetben csökkenti a kamatot. Ha valamkor súlyosak voltak az adóterhek, akkor most minden bi­zonyára azok. Az adózó polgár — mint már több alkalommal rámutat­tunk — nem egyszer kénytelen drága bankpénzt felvenni, hogy köztartozásának úgy ahogy eleget tehessen. A munkanélküliség ijesztő réme itt sötétlik a háttérben. A munka­adók kínlódnak, vergődnek, a mun­kások pedig .a szó igazi értelmében nyomorognak. Az adóhivatal, midőn az év elején a rendeletek szigorú paragrafusai alapján megrögzítette az adóalapokat, nem gondolt arra, hogy szomorúbb gazdasági helyzet elé állhatunk. Ismerünk például több háztulajdonost, akinek 1929. novemberében bevallott házbérek­nek a fele sem jön be és ezáltal nem éppen a legkellemesebb hely­zetbe kerül az adóalapot illetőleg. A pénzügyminiszter a közelmúlt­ban rendelet adott ki, hogy az adó­alanyokat kímélni kell és ahol lehet, a legnagyobb méltányosságot kell gyakorolni. Az adófizető polgárok nagyon is szeretnék, hogy a pénz­ügyminiszter rendelete még akkor is érvényesülne, ha a kedvezmé­nyes közadófizetés módját a polgá­rok nem ismerik és így azt nem is kérhetik. Induljon ki az adóhivatal­ból a teljes megértés az adók elő­írásánál is. Miután pedig szerkesztőségünk­ben többen érdeklődtek aziránt, hogy mikor lehet adót kamatmen­tesen fizetni, illetőleg mikor kell az adók után késedelmi kamatot fizetni, azért lapunk olvasói előtt ezekről a kérdésekről a következő felvilá­gosítást adjuk: Késedelmi kamatot kell fizetni, ha az adózó esedékessé vált köz­adótartozását a megállapított fizetési határidőig be nem fizeti. Évi 6 %-os késedelmi kama­tot kell fizetni, ha az adózó évi előírása a 200 P-t nem haladja túl és az adózó az év végéig tartozását befizeti, vagy ha az év végén a hátralék az^vi elő­írás 10°/o-át nem haladja túl. To­vábbá évi 6 %-os késedelmi kamatot kell csak fizetni akkor is, ha az évi előírás a 200 pengőt meghaladja ugyan, de az adózó tartozását az esedékességtől számított három hó­napon belül befizeti. Azoknál, akik 6 %-os kedvezmé­nyes késedelmi kamat mellett fizet­hették tartozásukat, mert évi elő­írásuk csak 200 pengőig terjedt, illetőleg az évi eiőírás a 200 pengőt nem haladta túl, a városi adóhiva­tal az adófőkönyv lerovási részének lezárása alkalmával az évi hátralék összegét megállapítja és ha ez a hátralék az évi előírás 10%-át túl­haladja, az adófőkönyv jegyzet­hasábjain előírja az adózás terhére a 6 és 12 %-os kamat közötti külön­bözetet és a legközelebbi adófize­tésnél a fél terhére ' késedelmi ka­mat címén felszámítja. De ha évközi változás folytán az előírás a 200 pengő fölé emelkedett, csak 6 %-os marad a kamat. Évi 12 %-os késedelmi kama­tot kell fizetni, ha az évi előírás a 200 pengőt nem haladja ugyan túl, de az év végén a hátralék az évi előírás 10 száza­lékát meghaladja, továbbá akkor, ha az előírás a 200 pengőt túlha­ladja és az adózó tartozását az ese­dékességtől számított három hóna­pon belül nem fizeti. Például vala­kinek van évi 4000 pengő • előírása, 6 %-os késedelmi kamat mellett fizetheti az első negyedre eső 1000 pengőt március 31-ig; ha áprilisban fizeti az első 1000 pengőt, már 12 %-os késedelmi kamatot kell fizetnie. Az együttesen kezeit közadókat, valamint az egyéb negyedévi rész­letekben fizetendő köztartozások folyó évnegyedi részleteit kamatmentesen lehet fizetni, ha az esedékes évnegyedi részletet három egyenlő havi részletben és pedig mindenkor a hó 15-ig befizeti és az előző évnegyedről hátralék­ban nincs, vagy ha az előző év­negyed végén fennálló hátralékát a folyó évnegyed első havának 15. napjáig kiegyenlíti. Pl.: az első év­negyedben van valakinek 300 pengő esed éke, az első negyedévre eső részlettartozás. Ha a mult évről hátralék nincs, illetve az első év­negyedről fennálló hátralékát leg­alább január 15-ig kifizeti, akkor a 300 pengőből az első 100 pengőt január hó 15-ig, a második 100 pengőt február 15, a harmadik 100 pengőt március 15-ig kamatmente­sen fizetheti. A késedelmi kamatok ki­számítása. A késedelmi kamatokat úgy kell számítani, hogy az együttesen ke­zelt közadóknál és egyéb, negyedévi részletekben fizetendő köztartozá­soknál az esedékesség napjától a befizetést megelőző hó végéig, az illetékeknél és egyéb köztartozások­nál ellenben az esedékesség napjá­tól a befizetés napjáig kell számí­tani. Ha valamely negyedévi részletek­ben fizetendő köztartozás fizetési határidejét a vonatkozó fizetési meg­hagyás, határozat, vagy adóív kéz­besítésének napja, vagy a lajstrom közszemlére való kitételének utolsó napja állapítja meg, a késedelmi kamatokat a fizetési határidő el­mulasztása esetében annak a hó­napnak első napjától kell számítani, amelyben a kézbesítés történt, ille­tőleg a lajstrom közszemlére való kitételének ideje lejárt. Ha a hátralék több évnegyedre szól, minden évnegyedre eső hátra­lék után az esedékességtől számítva, külön kell a késedelmi kamatot számítani. Részletfizetés esetén először a késedelmi kamatot kell az egész tőketartozás útján az esedékesség napjától számítani. A multévi hátralékról a számítás a következőképpen történik: elő­ször a multévi hátralék késedelmi kamatát, másodszor a multévi hát­ralékot, harmadszor a folyó évi tar­tozás késedelmi kamatát és végül a folyó évi tartozást kell számítani. D. H. Az esztergomi hősök emlékének szentelték az új városi elemi fiúiskolát. A hősök emlékműve mögött épült új városi elemi fiúiskola felszente­lése és megáldása f. hó 28-án, va­sárnap délelőtt 10 órakor folyt le rendkívül kedves ünnepség kere­tében. Az ünnepségen a hivatalos város képv iseletében megjelent dr. Antóny Béla polgármester, a városi iskolaszék képviseletében pedig Mátéffy Vik­tor prépost-plébános, vitéz Szivós­Watdvogel József ny. tábornok és többen az érdeklődő szülők és tan­ügybárátok közül. Az ünnepségen testületileg ve tt részt a város tanító­sága, továbbá teljes számban megje­lent a volt Kossuth-utcai elemi is­kola növendékserege, akiknek ré­szére a szép uj iskola épült. Az iskolaépület megszentélését, amely az iskola oszlopos előcsarno kában elhelyezett ideiglenes oltár­nál kezdődött, dr. Fehér Gyula nagyprépost, iskolaszéki elnök vé­végezíe, aki szép beszédben emlé­kezett meg az új, modern épületbe került intézetnek küzdelmes múlt­járól, nemes pedagógiai jövőjéről, főként a város földmíves lakosságá­nak tanításnevelése, kultúrája tekin­tetében. Dr. Antóny Béla polgármester lelkes beszédben ismertette az új iskolaépület létesítésének körülmé­nyeit, és hangsúlyozta, hogy a szük­séges kulturális és egészségi szem­pont mellett a munkanélküliség eny­hítése, de főképen a jövőbe vetett reménuség voltak az új iskola épí­tésének rugói. A III. kerületi iskolában működő tanítótestület nevében szép szavak­kal és nemes Ígéretekkel vette át az uj iskolaépületet Burány Ferenc igazgatótanitó, majd a növendékek nevében a kis Búzás József II. osz­tályú tanuló mondott a jelenvoltakra rendkívül kedves hatással volt be- ­szedet, amelyet lelkes taps kisért. Több szép gyermekszavalat után az ünneplő közönség dr. Fehér Gyula nagypréposttal és a többi vezetői érfíúval élén megtekintette az új iskolaépületet, amely praktikus elrendezésével, szép, magas, világos tantermeivel mindenkinek a tetszé­sét és megelégedését váltotta ki. Az épület előcsarnokában még az intézet védőszentjének, Szent István királynak szobrát fogják elhelyezni. Az esztergomi elesett hősök emlé­kezetére szentelték az új iskola­épületet és ezt a felemelő körül­ményt az épület falába helyezendő táblán is jelezni fogják. Mindenkinek látni kell „A tán­cos diákok" pazar filmoperettet, mert ez a film mindenkinek szól, fiatalnak és öregnek egyformán. A LEGJOBB GYERMEKÁ'POLCJSZEREKKEL GONDOZZAK. Hőfer LElZARlTJA A KlŰTÉiEKET.MESÍZÜNTETI ABÍR \/ Ö R. O JSé G^T. PA TI^^BAN »DROGE Rl AB AN, I LL ATME RT/IR BAN HAP HATO". intézeti ruhák, anyagok, torna- s kézimunkacikkek legolcsóbbak BALOG-nál.

Next

/
Thumbnails
Contents