ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-09-28 / 143. szám

XXXV. évfolyam, 143. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. szeptember 28 Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A dorogi bányászt dicsérték csütörtökön hangos szóval a megyegyűlésen, aki maga akar segíteni a munkanélküliségen és munkásnyomoron úgy, hogy önként félnapokat dolgozik munkanélküli|testvéreinek is juttatva munkát és kenyeret. A szegénysorsú tisztviselők nemeslelkűségéről olvas az ember, akik kis fizetésük pár százalékát felajánlották a nyomorenyhitő akcióra, és az esztergomi megyegyűlésen is elhangzott a javaslat a fixfizetésűek „önkéntes megadóztatására." A szegény ember dicséretétől visszhangzik ez az ország, és a szegények és az Ínségesek már be is vannak vonva az inségakcióba, de nem a megsegítendők, hanem a megsegitők közé. Bármily visszatetsző is, bizony eddig érvényesülni tudott az a felfogás, amely a „társadalom mentse meg önmagát" szózatot magában úgy szereti magyarázni, hogy „az ínségesek mentsék meg önmagukat." Megdicsértük a munkás önfeláldozást, meghánytuk-vetettük a tisztviselő nyomorult fizetésének egy felajánlandó hányadát, inségadó behozatalát szavazzuk meg, sőt pellengérre akarjuk állítani azokat, akik az önkéntes adózásból ki akarják vonni magukat, a vármegye tízezer pengővel, egy-két nemes szív ezer-kétezer pengővel mutatott példát a segítésre, — de vájjon miért hallgatunk a nagytőkékről, a nagyvagyonokról és nagyvállalatokról, a bankokról, a kartellekről, amelyek a gazdasági életet is enyhíteni tudnák, ha profitéhségük helyébe egy kis emberiesség lépne, —és miért nem beszélünk mindazokról a tényezőkről, amelyek az inségakció rájuk eső arányával még egyáltalán nem tesznek eleget társadalmi és nemzetmentő kötelességüknek és akiknek a tízezer pengők kevesebbetjelentenek, mint — mondjuk — a XI. fizetési osztályban levő tisztviselőnek a 10 fillér! ? Hol vannak a segítés leghathatósabb tényezői és lesz-e erőnk és bátorságunk ezeket pellengérre állítani és ezeket áldozatra kényszeríteni, ha nem teljesitik kellő módon és arányban kötelességüket ? ! — Mert a kisemberrel valóban könnyű a mai világban elbánni ! rendkívüli megyegyűlés nagyjelentőségű akciója a munkanélküliség és nyomor enyhítésére. Elkészítik a munkanélküliek kataszterét. Komárom—Esztergom-megye törvényhatósága üdvözli az vármegye területén dolgozó hányamunkásságot és büszke rá. Megindította az inségakciót. — Az első 2000 pengő. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 25-én rendkívüli közgyűlést tartott Huszár Aladár dr. főispán elnökletével. Az elnöklő főispán magyar lélektől fakadó beszédben emlékezett meg Szent Imréről, mint magyar szentről és mint magyar királyfiról. Kérte jegyzőkönyvbe foglalni Szent Imre emlékét. Ugyancsak szónoki képességének csillogtatásával és történelmi igazságok leszögezésével emlékezett meg I. Ferenc József király századik születési évéről. Emlékét szintén jegyzőkönyvben kérte megörökíteni. Meghatva mondott búcsúemlékezést Vass József dr. nemrég elhunyt nagy miniszterről. Egyaránt nagynak tartotta Vasst mint papot, költőt, szónokot és államférfit. Emlékét áldva, kérte a közgyűlést, hogy részvétét fejezze ki a megboldogultnak édesanyjánál, a kormánynál és a kalocsai káptalannál. Mint súlyos veszteséget jelentette be vitéz Végh Kálmán honv. államtitkár tragikus halálát. Emlékét szintén jegyzőkönyvbe kívánta foglalni és részvétiratot küldeni a m. kir. honvédelmi minisztériumnak. A törvényhatóság nem egyízben adott helyeslésének kifejezést a főispán emlékbeszédjei alatt és egyhangúlag járult hozzá a jegyzőkönyvi megörökítésekhez. Igazi baráti szívből és becsülésből fakadó beszéd kíséretében nyújtotta át Palkovics László alispánnak a Kormányzó Űr Őfőméltósága által adományozott másodosztályú érdemkeresztet és Karcsay Miklós vármegyei főjegyzőnek adományozott harmadosztályú érdemkeresztet. — Ugyancsak elismerően emelte ki vitéz Sághy Antal bányafőmérnök hivatalán kívüli hazafias ténykedéseit és átnyújtotta a Kormányzó Űr Őfőméltóságának legfelsőbb elismeréséről szóló okmányt. Mind az alispán, mind a vármegyei főjegyző tisztelettel és hálával eltelt beszédben mondottak köszönetet a kitüntetésért a közgyűlés lelkes éljenzése közben. A szovjet és a gabonaárak. Bizalom a m. kir. csendőrségnek és rendőrségnek. Bányamunkásság üdvözlése és becsülése. Huszár Aladár dr. főispán hoszszabban foglalkozott a világszerte dúló gazdaválsággal. Reá mutatott szovjet Oroszország aknamunkájára, mellyel világszerte leszorította a buza árát. Amíg Oroszországban éhínség van, addig a szovjet hihetetlen mennyiségű búzát dobott a világpiacra, melyet szállítani ugyan nem képes, de célját elérte, mert leszorította az árakat. A búzaár leszorításárai elégedetlenséget szit a gazdák között és ennek nyomán íorradalmosítani akarja őket. A kívülről és belülről fűtött elégedetlenség kivette szeptember elsején a munkásságot minden tiltó és figyelmeztető rendelkezés ellenére is az utcára. A m. kir. csendőrség és rendőrség azonban kötelességéhez híven megvédte a közbékét.' Ezért indítványozta a főispán, hogy mind a két rendfentarló testületnek fejezze ki a törvényhatóság legmélyebb elismerését, amit a belügyminiszter útján hoz tudomására. Ez alkalommal nem mulaszthatta el, hogy meg ne emlékezzék az egyesített vármegyék területén dolgozó bányamunkásság szeptember elsején tanúsított hazafias magatartásáról. Kijelenti, hogy a bajban Az új mindnyájan egyek vagyunk a munkássággal. A ö bajuk a mi bajunk is. Büszke a vármegye munkásságára. Kéri a törvényhatóságot, hogy a munkásság nagyrabecsülését és hazaias magatartása feletti elismerését a legszélesebb körben hozza a munkásság tudomására azzal a hozzáadással, hogy mindent elkövet a munkásság érdekében. A közgyűlés zúgó tapssal és éljenzéssel fogadta az indítványt. Ilyen közel és megértve még soha sem állott a törvényhatósági bizottság a munkássághoz. Remélhető, hogy a kölcsönös megértés minden tekintetben mindkét fél javára lesz. Az első példa már a j közgyűlés keretében mutatkozott. I A germanizáló törekvések elleni állásfoglalás. Karcsay Miklós dr. vármegyei főjegyző adta elő a kisgyűlésnek vitéz Szívós-Waldvogel József törvényhatósági bizottsági tag indítványára hozott határozatát a germanizáló törekvések elleni állásfoglalásban. Felolvasta a kormányhoz intézett feliratot, amelyben kéri a propaganda megszüntetését és a propagandát űző sajtóorgánumoktól az anyagi támogatás megvonását. A helyesléssel fogadott felirathoz Grábics Henrik szomódi plébános kért szót és rámutatott az állami pénzzel támogatott „Volksbildungs Verein" államellenes munkájára. . Vitéz Szívós-Waldvogel József törvényhatósági bizottsági tag hálásan fogadta a feliratot és még jobban rávilágított a propaganda káros hatására. A munkanélküliség és nyomor enyhítésére az első 2000 pengő. Reviczky Gábor dr. vármegye mi •• —•••I kész női átmeneti kabátok és kész női model ruhákból már nagy választék Vermesnél Kossuth L.-u. 10. szám.