ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-09-28 / 143. szám

másodfőjegyző adta elő a közigaz­gatási bizottság határozatát a mun­kanélküliség enyhítésére. Báthy László prelátus-kanonok felsőházi tag élettapasztalataiból vi­gasztalan képeket tárt a közgyűlés elé. Elmondta, hogy a parlament elé vonuló tömegből előállított egyik egyén azt vallotta, hogy nem kom­munista, nem akar felfordulást, mun­kát kér, mert családja éhezik. Taton a kereset nélkül hazatért családapa a Dunának ment. Szomszédságában az utcáról a szenet szobafestők hordták be. Idézte egy nyomorgó anya felírását, akinek férje gyöngy­virág- és gombaszedéssel iparkodott enyhíteni családja nyomorán. Az asszony feljajdult, hogy mi lesz velük, ha elfogy a gyöngyvirág és gomba. Sürgette a munkanélküliek kataszterének elkészítését. Kért egy kisbizottságot felállítani, amelyben szociális ügyet szerető férfiak fog­laljanak helyet. Inségadó behoza­talát kérte, melyben mindenkinek tehetsége szerint részt kell vennie. Nehogy csak szavaknak vegye be­szédjét a közgyűlés, óriási taps és éljenzés kö­zött 2000 pengőt tett le az elnöki asztalra a nyomor enyhítésére. Vitéz Szivós-Waldvogel József a kartellekben látja a munkanélküli­ség egyik okát. Ellenzi a munka­nélküli segély kiosztását. Munkát kivan adni. Jakus János törvényhatósági bi­zottsági tag indítványozta, hogy az útadóalap terhére vegyenek fel köl­csönt és a pilisszentléleki utat épít­sék meg. Ezzel is csökkenne a mun­kanélküliség. Etter Ödön takarékpénztári vezér­igazgató igazgatóságának utólagos jóváhagyása reményében az eszter­gomi nyomorenyhítő akció céljaira a takarékpénztár részéről szintén 2000 P-t ajánlott meg. Dr. Gróh József törvényhatósági bizottsági tag a társadalom szerve­zetlenségében látja a hibát. Kárhoz­tatja a poroszszénnek térhódítását. Mult évben 105 millió pengő ára poroszszenet hoztak be Magyar­országba. Felértékeli, hogy ez az összeg mit jelentene a magyar szén­bányák háztartásában és mennyi munkáskezet foglalkoztatott volna. Szervezni kellene a társadalmat. Schmidt Sándor bányaügyi fő­tanácsos a biztos megélhetéssel bí­rók jövedelmének 1—2 %-át óhajtja igénybe venni az inségadóban. A vonakodókat nyilvánosan meg kell bélyegezni. Bothmer Árpád báró az utak építését mezőgazdasági munkák be­fejezése utánra tenné. Vándor József dr. kesztölci plé­bános kijelenti, hogy a községek pénzt nem adhatnak, fogadjanak el tőlük terményeket. Minden község elsősorban a maga nyomorgóit lássa el. Karcsay Miklós vm. főjegyző az alispán nevében is megköszönte a tettekben msgnyilvánult segítséget. Kijelentette, hogy a kataszter mun­kálatban van. A formalitásokon túl teszik magukat a munkálatok ki­adásánál és vállalják a felelősséget. A pilisszentléleki útra vonatkozólag kijelentette, hogy kölcsönt nem si­került szerezni, tehát be kell várni a programmszerinti időt, amikor az út építés alá kerül. Huszár Aladár dr. főispán első­sorban hálás köszönetet mondott Báthy Lászlónak. A munkanélküli­ség részbeni enyhítésére a várme­gyei munkálatok szolgálnak. Eszter­gomban a laktanya renoválása el­határozott dolog. Az üdülőnek ki­bővítése szintén el van döntve. Az árvédelmi munkálatokra minden elő van készítve, de sajnos, maguk az érdekelt gazdák gáncsolják el a dolgot. — Komáromban is megvan az építések lehetősége. Az útügy folyamatban van. A kereskedelmi miniszter legközelebb rendeletileg fogja eltiltani a zúzott kő vásárlá­sát. Darabos követ kell venni és az illető vidékek munkásai zúzzák azt az útburkolásra. — Eddig a vár­megye területén mintegy 800 mun­kanélküliről tudnak. Helyesli a ma­gyar szén propagálását. Helyesli dr. Vándor József észrevételeit. Az ok­tóberi közgyűlésen már a.fiksz ak­cióval akar a közgyűlés elé jönni és ezért kér önmaga, mint az al­ispán részére felhatalmazást az ügy megindítására. Miután Jakus János indítványa kivételével a közgyűlés az összes indítványokat elfogadta, a jövő évi költségvetés terhére az inségakció­hoz a vármegye 10,000 pengővel járult hozzá. Az 1931. évi költségvetést szó nélkül elfogadta a közgyűlés. Több, kevésbbé fontos tárgy el­fogadása után a közgyűlés véget ért. gelis-t). Délelőtt 10 órakor: Sze­ged szab. kir. város felajánlása Jé­zus Szentséges Sivének a Fogadalmi templomban. Délben 12 órakor: a Csanádi Egyházmegye alapításának 900-ik évfordulója alkalmából a törvényhatóság díszközgyűlése. Dél­után 3 órakor : az Emericana vándor­gyűlése és Szent Imre szobrának leleplezése. Délután 7 és fél órakor: a Palestrina kórus hangversenye a Fogadalmi templomban. Este 9 óra­kor : Szent Gellért ereklyéjének el helyezése a Fogadalmi templomban Az egyetem zárókövének letétele és a „Szegedi mise" bemutatása vitéz nagybányai Horthy Miklós kormány­zó részvételével október 25-én, szombaton délelőtt 9 órakor lesz. Déli 12 órakor a Nemzeti Megújho­dás Emlékművének leleplezése^ a Kormányzó jelenlétében. Délután 3 órakor: Nemzeti Nagyjaink Emlék­csarnokának felavatása és a Ferenc József Tudományegyetem zárókövé­nek letétele. Délután 6 órakor dísz­orgonahangverseny az ország leg­nagyobb orgonáján. Az Alföldi Katolikus Nagygyűlés október 26-án délelőtt fél 12 órakor lesz. Október 22—30-ig érvényes féláru vasúti igazolványokat, vala­mint mindennemű felvilágosítást a rendezőbizottság központi irodája útján (Szeged, Széchenyi-tér 3. sz. Telefon 4—41.) lehet beszerezni. minium ii! iiiMiuimiimitniüiintuiHR Az esztergomi bazilika után az ország legnagyobb templomának felszentelése lesz Szegeden az Alföldi Kath. Nagygyűlés keretében. Az ünnepségeken a bíboros-hercegprímás Is résztvesz. Szűz Szent Imre herceg jubileumi esztendejében Szeged város sokszo­ros ünnepet ül. A VII. Alföldi Kato­likus Nagygyűlés keretében megun­nepli a Csanádi Egyházmegye ala­pításának 900-ik évfordulóját és megemlékezik első vértanú püspö­kéről, Szent Gellértről. Felszenteli az 1879. évi árvíz emlékére emelt Fogadalmi templomot, leteszi az újjáépült Ferenc József Tudomány­egyetem zárókövét és leleplezi a Nemzeti Megújhodás Emlékművét. A megnyitó ünnepségek október 22-én kezdődnek Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímásnak rész­vételével. A Fogadalmi templom felszente­lési szertartása október 24-én, pénteken délelőtt 7 órakor kez­dődik. Utána szenmise (400 gyer­mek énekli a Missa de An­A dömping. Dömpingnek nevezik azt az eljá­rást, mikor a kereskedő áruját olyan olcsón adja el külföldön, hogy arra ráfizet. A kereskedő azért teszi ezt, hogy külföldi versenytársait legyőzze. A külföldön igy szenvedett veszte­séget bőven behozza a belföldön drágábban eszközölt eladásokkal. A dömping általában szokásos a mo­dern gazdasági életben. Olyan döm­pinget azonban, amelyet az orosz kommunista kormány folytat pár hónap óta, a világ még nem ismert. Bruxellesben, a képviselők nemzet­közi gazdasági értekezletén, egy francia képviselő leplezte le az orosz dömping szörnyűségeit. Minden föld­műves magyar embernek ismernie kell ezt a véres támadást mindany­nyiunk megélhetése ellen, hogy vi­lágosan lássuk valamennyien és tisz­tában legyünk a helyzettel. A szovjet kétségbe van esve, mert az orosz pénz rohamosan esik. Kül­földi valutát akar a kormány minden­áron szerezni, hogy megmentse az orosz pénzt. Ha ez nem sikerül, akkor a bolsevizmus összeomlik. Érthető, hogy semmi eszköztől sem riad vissza a szovjet, hogy ezt az 130 széles gyapjucheviott 3*50 P Teniszflanelek —78 fill Kelengyevászonmaradékok 1*— P Tornacipők, egyes számok 3*— P Dorco, vagy parafatalpu­tornacipő 35—41-ig . . 4*30 P Gumitalpú cipő 2*70 P Sima és előírt csíkos ruhaanyagok, kész iskolaruhák, öltönyök, svéd tornanadrág, harisnyák minden szin és számban, fehérnemüek, kötött kabátok, a már közismert jó minő­ségekben Balog László divaíáruházában. összeomlást megakadályozza. Min­denáron külföldi valutát akar sze­rezni, de ezt csak ugy éri el, ha külföldön elad orosz terményt és termékeket. Hónapok óta kínálja tehát a moszkvai kormány az euró­pai piacokon a fát, a lent és — ami bennünket legközelebbről érdekel — a búzát. Nem azért kínálja, mintha neki feleslegei volnának, hanem el­vonja még a meglevő kevés kész­letet is az éhező és didergő oroszok­tól, hogy saját véres uralmát meg­menthesse. A világ legszörnyűbb gazsága van itt folyamatban, mikor ínséges emberek millióitól elvonják a kenyeret, hogy azt külföldön potom­áron adják el a rémuralom fenntar­tása érdekében. Az orosz kormány más célt is tű­zött maga elé a dömpinggel. A buza árának soha nem képzelt leszorítá­sával forradalmositani akarja a közép­európai agrárországokat. Ugy számit, hogyha a buza árát olyan alacsonyra tudja leszorítani egész Európában, hogy a földműves még a termelési költségeket sem kapja meg, a kom­munizmusnak eddig ellentálló föld­művesnépet is elkeseredetté teszi és megpuhítja a kommunista agitáció számára. Párhuzamosan ezért a dömpinggel egész Középeurópában dolgozik a moszkvai pénz és járkál­nak titokban az agitátorok. Középeurópában a búzával foly­tatja véres munkáját a szovjet, mig az északi országokat a fával akarja tönkretenni. Belgiumban pedig a lent zúdítja potom áron a piacra, hogy a a belga földművesek kétségbeesve panaszkodnak, hogy a lentermésüket nem tudják eladni. Megindult az élet-halálküzdelem a rémuralom és az európai poigárság között. Az orosz rubel értéke zuhan s az orosz nép napról-napra kevesebb árut és élel­miszert kap. Cédulákra adnak min­dent, de cédulát csak a kivételesek kapnak. Moszkvában az üzleteket zárják be s a halálos végzet arca vigyorog a szovjet uraira. A szovjet halálküzdelmében az éhezőktől és fazoktól elvont gabonát, fát és lent. OBB GYERMEKA'POLŰSZEREKKEL GONDOZZAK. OA A, KÍÜTÉSE«ET,MEG3ZÜNTETI A BÄR VÖRÖSSáGÍT, „ DROOÉRI ABAN.1LLATSZERT/KR BAN KAPHATÓ". Intézeti ruhák, anyagok, torna- s kézimunkacikkek legolcsóbbak BALOG-nál. 4

Next

/
Thumbnails
Contents