ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-01-25 / 20. szám

XXXV. évfolyam, 20- szám­Ara köznap 6, vasárnap 10 fill. Szombat, 1930 január 25 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétt'ő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A kisantant életrekelte óta egyet­len szerepet töltött be : kérlelhetet­len harcot hirdetett mindennel szem­ben, ami magyar. A békekötés első éveiben úgylátszott, hogy kisantant Középeurópa ura és parancsolója lett s úgylátszott, hogy a kisantan­tot e törekvésében a nagyhatalmak tűzön-vízen keresztül támogatják. A támogatás kézzelfogható bizonyítéka volt az a körülmény, hogy a kis­antant feliegyverzése a nagyhatal­mak pénztárából történt s hogy a kisantant megmozdulásait mindig a nagyhatalmak jóváhagyó koncertje kisérte. így voit ez mindaddig, amíg Bethlen Istvánnak Olaszország felé sikerült olyan politikát inaugurálnia, amely megbontotta a nagyhatal­mak mindenáron való kisantantpo­litikáját. Olaszország következetes politikája lassankint megfontolásra ösztökélte a többi nagyhatalmakat s egyes je­lenségek észlelése uíán a nagy an­tant részéről csendes tartózkodási álláspont alakult ki, amely idővel már figyelmeztető jegyzékekbe haj­lott át, úgy hogy egy szép napon azt kellett észrevenniök a kisantant tagállamainak, hogy a nagyhatal­mak és Európa mégsem egészen csak érettük vannak. Most, amikor már a számlák és elszámolások forognak közkézen, megállapíthatjuk, hogy mégsem volt olyan olcsó a kisantanttal való ba­rátkozás. El kellett érkeznie annak az időpontnak, amikor likvidálni kellett a kisantant barátságot. Nem volt könnyű dolog, de viszont a kényszerítő körülmény sem volt mindennapi. A hágai konferenciának kellett feljönnie s azon a jóvátételi problémának kellett szőnyegre ke­rülnie, hogy Európa a maga nucli­tásában láthassa a kisantantot. Nem Is a nagyhatalmak vetkőz­tették le a kisantantot, hanem maga a kisantant önmagáról tépte le a leplet s önmaga mutatkozott be a világ népei előtt, a maga valóságá­ban. Nem kisebb ember, mint Ang­lia pénzügyminisztere, a hajlíthatat­lanságáról világhírnévre szert tett Snowden jelentette ki, hogy amit a kisantant művelni akar Magyaror­szággal, az a legpéldátlanabb zsa­rolás. Bethlen István diplomáciai kész­sége szélesítette ki azt a* nyilast, amelyet Olaszország magyar orien­tálódása jelentett számunkra s Beth­len István diplomáciai felkészültsége sodorta Hágában a kisantantot abba a helyzetbe, hogy támadókból vé­dekezőkké lettek. A nagyantant magára hagyta a! kisantantot: hadd próbáljon saját lá­bán járni. A hágai főpróbán a kis-1 antant elbukott s Európa horizont­járól a kisantant napja aláhanyatló­ban van. A kisantantnak alkonyo­dik .. . Mennyi állami és községi terhet viselünk fejenként? A pénztáros számadásait elfogad ták. Itt kitűnt, hogy az egyesület nek régi idők óta gyűjtögetett be tétjei elvesztek, elértéktelenedtek és újból kell kezdeni a felépítés mun­káját. Ennek végzésére közgazda­ságunk javítása érdekében mindenki készségesen felajánlja közreműkö­dését és erre hívja fel gazdálkodó közönségünket is, akiktől csak azt várja, hogy eme említett vállalko­zásában az egyesületet nemes ér­zéssel támogassa, — termeljen napra­forgót, oltalmazza az új madárnem­zedéket, árusítson tökmagot és egyéb madáreleséget. Az egyesület felkéri a húsiparosokat, hogy megfelelő időben engedjen át némi zsiradé­kot, faggyút a téli madáretetés cél­jára. A közgyűlés az évi tagdíjat egy pengőben állapította meg, hogy eme szerény bevételből fészekodukat és etetőket szerezhessen be, másrészt jutalmazhassa azokat, kik a szarkák és egyéb káros állatok pusztításá­ban, vagy a jó ügy érdekében ki­váló tevékenységet fejtenek ki. Megállapítást nyert ama sajnála­tos körülmény, hogy az egyesület kötelékében egyetlen gazdálkodó tag sincs, pedig működése elsősor­ban a termelők érdekeit szolgálja. Az egyesület közgyűlése kéri a megértő és nemesen gondolkodó közönséget, hogy nagy horderejű vállalkozásában támogatni kegyes­kedjék. Minden elemista gyerek tudja, hogy négyzetméterenkint mennyi a levegőoszlop súlya. Azt is kiszámí­tották, hogy a tenger legmélyebb részén, milyen nehéz a vízosz­lop, de kevesen tudják azt, hogy Esztergomban 18,000 lakost véve alapul, minden lélekre mennyi köz­teher esik. Esztergom összlakosságának ál­lami és útadója, valamint kétféle kamarai illetéke összesen 724,018 P 60 fill. Ebből minden lélekre jut 40 P és 23 fillér. Községi pótadó összege 164,105 P amiből 9 P 12 f. jut egy-egy lélekre. Ha a városi háztartás 1.749,838 P szükségletét vesszük, ebből 97 P 22 fillér a fej­kvóta. Ezen összeget részben direkt, részben indirekt úton viseli a kö­zönség. Mert nézzük meg, hogy egyes csoportonként mennyi teher nehe­zedik a község vállára együttesen és egyenként az 1.749,938 P ház­tartási szükségletből. A községi közigazgatás évi költ­sége : 291,894 P, fejkvóta ebből: 16 P 22 f. Államrendőrségi hozzá­járulás : 30,000 P, fejkvóta : 1 P 66 f. Mezőrendőrségi kiadások: 19,000 P, fejkvóta: 1 P 5 f. Tűzrendészet ke­rül : 27,604 P-be, fejkvóta 1 P 54 f. Katonaügy költsége : 1660 P, fej­kvóta : 9 f. A városi adóhivatal, for­galmihivatal és javadalmihivatal ki­adásai : 86,144P, fejkvóta: 4 P 78 f. Közegészségügyünk: 26,547 P-be kerül, fejkvóta: 1 P 47 f. Az állat­egészségügy : 19,679 P-t emészt fel, fejkvóta: 1 P 9 f. Tanügyünk ösz­szes kiadása : 130,849 P-t tesz ki, fejkvóta : 7 P 77 f. Ebből tisztán az elemi oktatásra csak 3 P 38 fill, esik. Közművelődésre: 20,385 P-t költünk, fejkvóta: 1 P 14 f. Vallás­ügyünk: 22,825 P-vel szerepel, fej­kvóta : 1 P 26 f. Szegényügyre: 18,000 P-t áldozunk, fejkvóta: 1 P. Népjóléti intézményeink: 2148 P-be kerülnek, fejkvóta: 11 f. Közélelme­zéssel kapcsolatos kiadásaink : 8356 P, fejkvóta: 46 f. Sétányok és fa­ültetvények fentartására: 8311 P-t költünk, fejkvóta: 46 f. Műtárgyak és gyalogjárók ' évi karbantkrtása : 88,898 P-vel szerepel, fejkvóta: 3 P 91 f. Az árvédelem kiadásai: 7739 P-ben vannak megállapítva, mely összeg azonban veszély idején te­kintélyesen emelkedhetik, fejkvóta : 44 f. Öteák és terek gondozására: 39,662 P-t fordítunk, fejkvóta: 2 P 21 f. Közvilágítás nem kerül sem­mibe. Ezt a Közüzemi ingyen adja. (Ha ugyan nincs belekalkulálva a közfogyasztásba.) Csatornázásunkra: 10,684 P-t vettek fel, fejkvóta: 61 f. Vízművünk: 268,329 P-vel szerepel, fejkvóta: 14 P 90 f. Ingó és ingat­lan vagyonunk kezelése és íentar­tása : 158,660 P-t igényel, fejkvóta : 8 P 83 f. Különféle intézmények kiadásai: 38,126 P-vel 'szerepelnek, fejkvóta: 2 P 13 f. Kölcsönök évi törlesztése és kamatok: 424,478 P kiadást jelentenek, fejkvóta.: 23 P 59 fillér. Mint tekintélyes teher szerepelnek még a különböző fogyasztási adók és társadalmi tagsági díjak. (N . . . ó.) HIREK. Éjjeli szolgálatol január 25-től—31-ig a Takács István „Fekete sas"-hoz c. gyógyszertára (Ferenc József-út) tel­jesít. Az állatvédők közgyűlése. Az Országos Állatvédő Egyesület Esztergomi Fiókja január 23-án vá­lasztmányi ülést és közgyűlést tar­tott, mely alkalommal az elnöklő dr. Antóny Béla polgármester a szunnyadó egyesület életrekeltését kívánatosnak nyilvánította, hogy az állatvédelem újból elfoglalja védel­mező hivatását Esztergomban. Az állatvédelem felkarolása közvetlenül a földmívelőket érdekli ugyan, mégis az állatkínzások ellen mindenkinek fel kell lépnie nemzetgazdasági és erkölcsi szempontokból, másrészt a madarak fogyása is kívánatossá teszi azoknak téli táplálását, védel­mét ; tavasztól kezdve pedig a íész­kelés, az új nemzedék megmentését. Szó tárgyává tétetett, hogy nem elegendő csak az iskolásokat az állatvédelemre megtanítani, hanem a felnőtteknek is közre kell hatni a fészek védelemben. A közgyűlés megjelent régi tagjai megválasztották az új vezetőséget. Az egyesület védőivé dr. baráti Huszár Aladár főispánt, Palkovics László alispánt, Sólyomy Lajos jó­szágigazgatót kérik fel. Elnökké dr. Antóny Béla polgármestert, ügy­vezető alelnökké Könczey Árpád erdőmérnököt, alelnökökké v. Szivós­Waldvogel Józsefet, Reviczky Ele­mért, Grósz Ferencnét, dr. Prokopp Gyulánét, Etter Gyulánét, dr. Perger Kálmánt, SzÖlgyémy Gyulát, Bárdos Józsefet és Kerschbaummayer Ká­rolyt, ügyésszé dr. Mattyasóvszky Béiát, titkárrá pedig Bárdos József helyébe, aki 22 évig viselte a tiszt­séget, Takács Ernőt, számvizsgálókká László Istvánt, Kottler Lászlót és Huray Ferencet választotta meg a közgyűlés. A minisztertanács által elfoga­dott pénzügyminiszteri javaslat a köztisztviselői létszámapasz­tásról. A Nemzeti Újság mai szá­mában egész terjedelmében hozza a pénzügyminiszternek a köztisztvise­lői létszámapasztásra vonatkozó ja­vaslatát, amelyet a minisztertanács elfogadott. Az érdekes, de a köz­tisztviselőkre nézve nem valami ked­vező javaslatban benne van, hogy az állam személyi kiadásai az ad­minisztráció egyszerűsítése révén keresztülvihető létszámapasztás, az elvégzendő munkának jobb beosz­tása és a nyugdíjterheknek csök­kentése által apasztassanak, mert csak így lehet fedezetet találni arra, hogy az állami adminisztrációban megmaradó és tényleg szükséges személyzetnek anyagi helyzete be­látható időn belül javítható legyen. A létszámapasztásnál szem előtt tar­tandók lesznek, hogy a felesleges intézmények megszüntetendők, az azonos célt szolgáló intézmények összevonandók. A hivatalos munka­idő a közigazgatásnál legalább napi egy órával, a tanszemélyzetnél pe­dig a tanerőknek jobb kihasználása útján megfelelően meghosszabbí­tandó. A létszámapasztás az összes státusoknál és ezeken belül vala­mennyi fizetési osztályban, illető­leg állásban lenne végrehajtandó. Amennyiben a nem állami rend­szerű fizetési osztályokba, vagy az automatikus előléptetési rendszerbe

Next

/
Thumbnails
Contents