ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-06-22 / 104. szám

Jj 11 Ki UÍVI Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Egy kis politikai mérleg. Esztergom, 1930. jún. 23.[állunk, azt nemzetünk nagy Sok városi bajunk mellett, bármily szerény keretek kö­zött is, de kell foglalkoznunk az országos politikával is, hogy életjelt adjunk önmagunkról, politikai érettségünkről, álta­lános véleményünkről, mente­sen minden pártpolitikától. Ha visszatekintünk az el­múlt tíz évre, minden tárgyi­lagos magyar embernek el kell ismernie, hogy belső és kül­földi viszonylatban óriásit ha­ladtunk. Ha visszagondolunk arra, hogy az ország politiku­sait, illetve vezetőit (?) tizen­egy év előtt egy francia ezre­des lámpa alá állította és a nemzet igazi képviselőit Pá­rizsban a békekötés, illetve a békeszerződés tárgyalása alatt mint foglyokat kezelték és ma egy világhatalom kormánya hivja meg a magyar miniszter­elnököt bizonyára nem egy magánuzsonna elköltésére, ak­kor nekünk minden pártpoli­tikát félre kell tennünk és el kell ismernünk, hogy minisz­terelnökünknek kifelé súlya van. Tíz év előtt olyan va^gyűrű szorította körül országunkat, mely minden pillanatban össze­roppanással fenyegetett. Min­denki ellenségünk volt, még a a velünk évszázadokon ke­resztül társasviszonyban élő Ausztria is megrabolt. Olyan gyengék és kiszolgáltatottak voltunk, hogy a szomszédos szociáldemokrata- kommunista munkások is bojkottálták, blo­kád aláhelyezhették országun­kat, az ide érkező és tőlünk szál­lított terményt, árút. Sehon­nan egy vigasztaló szó, egy uncia segítség, parányi biztatás nem jutott el hozzánk. Oly egyedül állottunk, hogy min­den gondolkozó, viszonyokat mérlegelő magyar a kétség beesés örvénye felett állott. Ma sem rózsás a helyzetünk. Szegények, megtépettek, fel­daraboltak vagyunk,, de van­nak barátaink és ezeken ke­resztül vannak reményeink a jogos, igazságos, méltányos követeléseink kielégítésére. Hogy ma, tiz év múlva igy vezére Apponyi gróf és a kormányelnök nagy diplomá­ciai készültségének, rátermett­ségének köszönhetjük. Fran­ciaország már nem nézi Ma­gyarországot pusztán cseh oláh és szerb szemüvegen ke­resztül. Olaszország nyíltan elismerte igazságtalan sérel­meinket. Az angol kormány udvariassági látogatásra hivta meg miniszterelnökünket, ami­ől nagyon idegesek lettek a cseh, szerb és oláh kormány­körök. A lengyelek kapcsola­tot kerestek velünk. Bethlen átogatásábói még semmi sem szivárgott ki és az utódálla­mok politikusai már újabb vi­ágháborúval kiabálják tele a világot. Valahányszor Bethlen kimozdul az országból, az állig vagy még azon felül is fel­fegyverzett kisantant idegesen összerezzen. Nemcsak fegyve­rei, hanem fogai is össze­csörrennek. Félnek Bethlen politikai súlyától és a magyar igazság fegyvereitől, melye­ket a miniszterelnök minden országban, ahová ellátogatott és fog, nagy mennyiségben raktározott el. Amikor a kormányelnök kül- és belpolitikáját a legna­gyobb mértékben honoráljuk és honorálnunk kell is, ugyan­akkor kénytelenek vagyunk leszögezni azt is, hogy a belső kormányzás vezetősége iránt már ilyen bizalommal nem vi­seltetik a nép. Eme bizalmat­lanságnak okát senki sem ke­resse kizárólag a túlzott ter­hekben, hanem ama lukszus­kiadásokban, amelyek nagyon kirínak a nép szegénységéből. Egyes emberekállás — és jöve­delem — felhalmozása, a dug­segélyek, a felesleges utazá­sok és parádék, az ország ká­ráratörtént cselekmények bün­tetéseinek elhúzódása, újabb magas állások kreálása, a tisztviselők alacsonyabb réte­gének nyomorúságos fizetése, a rendeletekkel való agyon­zaklatás, mind mint élő szem­rehányás él a nép lelkében és szítja a bizalmatlanságot, elégedetlenséget az egyes szakminiszterekkel szemben. V. I. Vasárnap közgyűlést és versenyt tart a vármegyei tűzoltószövet­ség Silttön. A Komárom-Esztergom vármegyei Tűzoltó Szövetség Süttőn f. hó 22-én tartja meg XXI. évi rendes közgyű­lését a következő programmal: 1. Nyolc órakor gyülekezés a köz­ségi elemi iskola előtt. 2. Fél 9 órakor dísszemle ugyanott. 3. 9 órakor tűzoltó versenyek a már szétküldött feltételek szerint. 4. 12 órakor közgyűlés, a verse­nyek lefolyásáról jelentés, jutalmak kiosztása, az elnökség és választ­mány megválasztása. 5. Délután fél 2 órakor társasebéd. A közgyűlésre és versenyre vá­rosunkból is sokan készülnek ki­menni. Egyes útszakaszok keramittal való burkolásának állami költ­ségen való elkészítését kéri Esztergom. Esztergom szab. kir. megyei város i sem jutott keramitburkolat. Mivel a óriási költség- és tehervállalással rendbehozatta főbb útjait, azonban elegendő költség híján a város fő­vonalának egyes szakaszaira még­város fővonalain keresztül, amely egyrészt Dorog—Budapest, Tát— Almásfüzitő, másrészt Visegrád— Vác—Budapest felé fut bele, illetve kapcsolódik az országos főforgalmi útvonalba, nemcsak esztergomiak közlekednek, hanem más város­beliek is és utóbb igen sok idegen is autózik, tehát állami, országos érdeket is szolgál, — ezért Esztergom városa elhatározta, hogy az útsza­kaszok állami költségen való elké­szítését kéri. Az útszakaszok rendbehozatala már csak a Szent Imre-évre való tekintettel is felette fontos és szük­séges, hiszen hál' Istennek, ma már úgy vagyunk, hogy alig látogatja meg az ország fővárosát idegen, aki Esztergomot is ne venné fel úti programmjába. Szent István és Szent Imre vá­rosa, amely az utóbbi időben iga­zán erején felül vállalt terheket modernizálására és fejlesztésére, igazán méltán számíthat erre az állami segítségre a Szent Imre-év alkalmából. A Dorogi-úti régi vám és a Ho­ránszky-utca közötti, továbbá a Fürdő-szálló és a primási palota közötti útszakaszról van szó, ame­lyek keramitozását a város önere­jéből elvégeztetni nem bírja, és amelynek államköltségen való el­készíttetését kéri a város a keres­kedelemügyi minisztertől. A város kérelmének pártfogására és magas támogatására a város ve­zetősége dr. Serédi Jusztinián bíbo­ros-hercegprímást is fel fogja kérni. Dr. Huszár Aladár főispánt és Mátéffy Viktor országgyűlési kép­viselőt is megkéri a város, hogy győzzék meg a minisztert az út­szakaszok rendbehozatalának szük­ségességéről és a kérés méltányos­ságáról. AzEsztergomiHajós Egylet felhívja a csó­nakázó közönség fi­gyeimét a vizi köz­lekedés szabályaí­nak betartására. Esztergom város páratlanul szép és kedvező vizi fekvését évről-évre mind több és több sportbarát ismeri fel és méltányolja és ennek folyo­mányaként mindig többen és töb­ben hódolnak az evezés sportjának. Amily örvendetes ez a jelenség a vizi sport híveire, elsősorban pedig az evezős egyletekre nézve, annyira nő aggodalmunk csónakjaink és a saját testi épségünk szempontjá­ból azon sajnálatos tény folytán Hnlm/ol/l llral/l A legszebb nyári ruhaanyagok, a legízlésesebb női kész modellruhák, WnrrnöQ nól KosSQttl MUlgyüK! UlCM! fürdőköpenyek, uszótrikók stb, legjobb minőségben, legolcsóbb ár VCÍ lllöírilCI L^JOS-Q

Next

/
Thumbnails
Contents