ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-06-22 / 104. szám
hogy az evezős egyleteken kívüli csónakázók nagy része vagy nem ismeri a vizi közlekedés szabályait és ezen tájékozatlanságából kifolyólag, vagy ami még elitélendőbb. tudatosan nem alkalmazkodik az evezés rendjéhez. Két év előtt középiskolai növendékek hibás esónakvezetése folytán egy csóna kunk összeütközött és tönkrement, a véletlenen mult, hogy nagyobb baj nem töri ént. De nap-nap után kénytelenek vagyunk figyelmeztetni egyeseket a vizi közlekedés legelemibb szabályaira és sajnos, a jóindulatú figyelmeztetés nem mindig talál kellő megértésre és köve tésre, hanem még gyakran a hibás fél vitát provokál, vagy pláne go rombáskodik. Mi nem vitatkozni és veszekedni megyünk a vízre, hanem azért, hogy a napi robottól, az élet gondjaitól megviselt szervezetünket ott regeneráljuk, mi a természet csendjét és nyugalmát keressük, nem pedig újabb izgalmakat és bosszúságokat, üdülni akarunk és nem életünket és csónakunkat veszélynek kitenni. Azon hitben, hogy az eddigi szabálytalanságok fő oka az volt, hogy az egyleteken kívüli evezősök nem ismerik a vizi közlekedés szabályait, az EHE. vezetősége célszerűnek és szükségesnek tartja a csónakázók figyelmét felhívni a magyar belvizeken közlekedő evezős csónakok közlekedését szabályozó kormányrendelet egyes rendelkezéseire. Minden csónak tulajdonosa köteles arra ügyelni, hogy a mozgásban levő csónakban tartózkodók közül legalább egy személy, mint a csónak vezetője evezésben, kormányzásban és úszásban kellően jártas legyen, a csónak állandóan jókarban legyen és a rendeltetésének megfelelő szükséges felszereléssel el legyen látva. A csónak vezetőjének legalább 16 évesnek kell lennie. A csónakkölcsönző köteles arról gondoskodni, hogy a használatra kiadott csónakok az evezésben jártas vezetőre legyenek bízva. A csónakot csak annyira szabad megterhelni, hogy annak biztonsága minden körülmények között megóvható legyen. Induláskor a csónakot más csónak elé a vízre lökni, a csónakokkal más csónakok előtt hirtelen kanyarodni, azt rendszertelenül kormányozni, a vízfolyással keresztbe állítani, vagy más csónakot mozgásában akadályozni tilos. A csónakvezető köteles minden más vizi járóműnek idejekorán kitérni. Mozgásra képtelen csónakok kiáltással, vagy más alkalmas jeladással kötelesek a közeledő vizi járóműnek figyelmét erre a körülményre felhívni. Éjjel más vizi járó mű közeledésekor, Összeütközés elkerülése végett minden mozgásra képes evezős csónak fehérfényű lámpát köteles felmutatni, mozgásra képtelen evezős csónak ily esetben a fehérfényű lámpát lóbálni köteles. Mozgásban lévő hajó útját 300 méternél kisebb távolságban keresztezni, ily hajót 30 méternél kisebb távolságra oldalt megközelíteni tilos. Szemben találkozó csónakok az összeütközés elkerülésére jobbika kötelesek egymásnak kitérni és ugyancsak jobbratartva kell előzni. Hegymenetben, a folyó árjával ellentétes irányban a part mellett kell haladni és a vízfelőli oldalon kell előzni. Lefelé menő csónak oly távol maradjon a parttól, hogy a felfelé haladó csónakok könnyen elférjenek a part mellett. Ha két csónak útvonala úgy keresztezi egymást, hogy irányváltoztatás nélkül az összeütközés veszélye forog fenn, ebben az esetben az a csónak, amelyik a másik csónakot saját útirányától balra látja, irányát és sebességét változatlanul megtartja, míg ellenben az a csónak, amelyik a másikat a saját jobb oldalán látja,, azt jobbra tartva kikerülni köteles s ha szükséges, sebességét is úgy szabályozza, hogy a másik előtte akadálytalanul elhaladhasson. Szűk helyek alatt a felfelé haladó csónak köteles a lefelé menő csónakot bevárni. Kikötő helyen, talpon, lépcsőnél az elsőbbség egyirányban haladó csónakoknál az előbb érkezőt illeti meg, ellentétes irányból egyidejűleg érkező csónakoknál az elsőbbség az árammal lefelé menőé. Baleseteknél minden közelben lévő csónak személyzete köteles tehetsége szerint a rendelkezésre álló eszközökkel a veszélyben lévő embereknek segélyt nyújtani. Akik hosszabb utakat óhajtanak csónakon megtenni, célszerű, ha átolvassák a Duna hajózási és rendőri szabályzatát,, a m. kir. miniszterelnök 1927. évi május hó 27-én kelt 4730. M. E. sz. a Belügyi Közlöny 1927. június 12-én megjelent 25. számában közzétett kormányrendeletét. Bízunk abban, hogy e tájékoztatás után a viziközlekedés terén Esztergomban nem fognak előfordulni szabálytalanságok. — Amennyiben azonban a jövőben is tapasztalnánk rendellenességeket, az illetők megrendszabályozására, a kihágási eljá rás lefolytatása végett a konkrét ese tekét bejelentjük a folyamrendészet tel megbízott hatóságoknak. Nem vaklárma vagy rosszindulat, hanem erkölcsi kötelesség. Az „Esztergom" f. hó 15-i száma többek felszólalása alapján szóvátette az EsztergomifMove Sport Club aznapi™ népünnepélyére hirdetett „Miss Esztergom",,választásának tervét s a jóérzésű : '"kath. közönség nevében követelte, hogy a Missválásztást hagyják ki a népünnepély műsorából. Az „Esztergom és Vidéke" legutóbbi számában alMove ESC ügyvezető elnöke „Vaklárma vagy rosszindulat" cím alatt sértődötten válaszol. Anélkül, hogy őt méltatlankodó hangban, vagy gyanúsításokban követnők, szükségesnek tartjuk megvilágítani, mi indította az országos kath. közvéleményt s így annak egyik helyi szószólóját, az „Esztergom"-ot is a „Miss"-mozgá!om ellen való állásfoglalásra. A „Miss" mozgalmat, amely azelőtt ,pünkÖsdi királynőválasztás" címmel Budapesten, a Margit-szigeten a „Színházi Élet" rendezésében vált ismeretessé, külföldi, még pedig francia mintára, sőt legutóbb már francia irányítás mellett folytatták le hazánkban. Még régebben csak önként vállalkozó leányok vonultak el a legszebb formájú leányt kiválasztó és a Színházi Élet által delegált zsűri előtt, addig a nagyszámú jelentkező miatt újabban, bár a vidéket is bevonták a versenybe, de a jelölteket szavazás útján választották ki. így lett a keszthelyi Simon Böskéből „Miss Hungária," majd „Miss Európa," sőt nem rajta múlt, hogy a „Miss Universe" legyen. Ez a siker szinte megőrjített sok, kissé könnyelmű és szépségüket nagyratartö leányt, s a legutóbbi vidéki „Miss" versenyek csak azokban a vidéki városokban vallottak kudarcot, ahol a jóérzésű sajtó idejekorán felemelte a szavát eme lényegében erkölcstelen tendenciájú mozgalom ellen. Szükséges volt az erélyes szó, mert igen nagy rombolást vitt végbe a lelkekben. Mussolini Olaszországban mindendemű női szépségversenyt eltiltott, de más külföldi ország jóérzésű népe is heves tiltakozással foglal állást a női szépség pellengérre állítása ellen. A magyar keresztény újságok már hónapok pta hevesen cikkeznek a „Miss" mozgalom ellen, Le gyen szabad ezekből csak pár jel lemző szemelvényt ideiktatnunk: „ ... Erkölcsi szempontból tiltakozunk minden hasonló szépség verseny ellen. A lapok közül a ko molyabb keresztény újságok tudósításait elég átolvasni, hogy meggyő ződjünk arról, hogy e versenyek lefolyása ellenkezik a keresztény erkölccsel. A krisztusi erkölcsre valamit adó leány ilyesmire nem kapható. Hazafias szempontból káros az ilyen akció. A letiport Magyarországnak minden reménye a jövő nemzedékben van. Már pedig jellemes és erkölcsös nemzedéket nem tudunk nevelni, ha a keresztény erkölcsöt így semmibe veszik a jövendő magyar anyák. Keresztény szellemű anyák lesznek azokból a leányokból, akik a mai szépségkirály nőválasztásokra képesek vetemedni ? Nemzeti szempontból hasonlóképen tiltakozunk a szépségkirálynőválasztások ellen... A győztesek legtöbbnyire nem a magyar faj és a magyar keresztény erkölcs rétegeiből kerülnek ki. A rendőrségtől pedig elvárnók, hogy ezeket az erkölcsöt nem erősítő választásokat a nyilvánosság teljes kizárásával engedje csak végbemenni." (A Szív 1930. febr. 1.) „A Démonok iskolája" címmel Márkus László fővárosi keresztény író tollából idézzük a következőket : „ ... Ez ... ledegradálása a nőiségnek és bizony méreg' abban a fiatal lélekben, amely most tudatára ébredt annak, hogy a teste menynyivel vonzalmasabb, mint ő maga, a lélek. Soha még olyan kislányt, aki szépen stikkelt, vagy ügyes véleményt mondott egy könyvről, aki ébredő intellektusának, vagy nobilitásának valamely kiváló jelét adta, ekkora cécóval nem ünnepeltek, és soha sem volt Miss Magyarország, aki azért Miss, mert embernek legkülönb, csak olyan van, aki azért Miss, mert testnek legszebb... Hortobágyi juhtúró MINDENÜTT KAPHATÓ! TERMELI: Orsz. Magy. Tejszövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mlklos-út 119/121) Sok ezer ember izgatott vicceinek is megalázó indiszkréciójának kiprodukálni azt a szépséget, ami szükségképpen testi vonatkozásokat asszociál és érezni, sőt büszkén érezni ezeknek az asszociációknak körülötte zsibongását, ennek a szemérmetlen fölénynek örülhet Ziegfeld úr, a görltulajdonos, de a pedagógus és a szülő semmiképen sem örülhet..." (Nemzeti Újság, 1930. jún. 12.) Székesfehérvárott is akartak Missválasztást rendezni. Olvassuk el a következőket: „A becsületes vidék mint egészségtelen kinövést elkönyvelte ezt az akciót a főváros könnyebb fajsúlyú erkölcsiségének rovására azzal a megnyugtató érzéssel, hogy a vidék még érintetlen és szilárdan ellenáll az ilyén színházéleti keleti mentalitásnak. Most aztán ezek a fertőző csápok mint valami undok polip nyálkás karjai, magukhoz akarják szorítani a vidéket, köztük Székesfehérvár őskoronázó városát is ... Azt gondolja (a rendezőség) hogy akadnak majd úgynevezett űrileányok, akik a fertő és piszok mélységébe alacsonyítják le magukat. Ezek nem is leányok, nem is szépségek, más azoknak a nevük. Az urileányoknak pedig össze kell fogniok és tiltakozni a megbélyegzés ellen. Elvégre Magyarországon törvény van a leánykereskedelem ellen, aminek elsősorban itt, vidéken tűzzelvassal érvényt kell szerezni. Ezt követeli a jóizlés, az erkölcs, a becsület és Székesfehérvár tisztességes közönsége." (Székesfehérvári Napló 1930. máj. 14.) * Mégkérdezhetnénk végül, hogy szabad-e egy erkölcsi és magyar nemzeti alapokon nyugvó egyesületnek és bárkinek, „akit a róm. kath. anyaszentegyház tanított erkölcsre", a katholikus erkölcs szempontjából a fent leírt módon országosan elitélt, a katholikus felfogással és erkölccsel ellenkező, hires akció cimét csalogató-reklámul használni egyébként nemescélú ünnepélyhez ...!? A Miss-Esztergom reklámjára összeszaladó lányok Esztergomban nincsenek és ha ilyen közönség volna, az nem lenne méltó a Move szelleméhez. Nem mi vontuk az egyesületet a Sz. É. miss-akcióval egy kalap alá, hanem a rendezőségltette fel ezt a kalapot a MESC \i'éjére 'a MissEsztergom-plakattal, és ha ezt a hozzá nem méltó kalapot most
