ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-06-01 / 97. szám
XXXV. évfolyam, 97. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930 június 1 Ci rj rn oZi I GOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Az apostoli szó Esztergom, 1930. június 1. A mai jelszavas, jelvényes, frázisos, nagyhangú, sok hű-hó semmiért, kétes ambícióktól túlfűtött és mindazonáltal vagy tán épen ezért sokat szenvedő magyar világban úgy esett a bíboros hercegprímás egyszerű és komoly tanácsadó szava, amely a Szent István Társulat közgyűléséről hangzott szerte az országban, mint az agyontikkadt vándor izzadságos arcára a hűs patakvíz. Az ország első püspökének ajakáról apostoli szó hangzott: önmegtagadás, munka, kötelességteljesítés. Az egyszerű apostoli szavak mögött ott csillog a „Justicia et Pax" drágaköve, amely elsősorban adja meg a tanács értékét és jelentőségét nemcsak emberi hanem országos, társadalmi szempontból is. Az önmegtagadás, munkaés kötelességteljesítés ugyanis igazságosan megköveteltetik minden egyes magyar honpolgártól, szegénytől és gazdagtól, egyszerűtől és nagyúrtól, gyengébbtől és hatalmastól, közkatonától és vezértől egyaránt, — igazságosan mindenkitől, hogy béke legyen közöttünk. Mert a béke, amely a jövő élet és fejlődés előfeltétele, csak úgy lehet közöttünk, ha az önmegtagadás, a munka és kötelességteljesítés tekintetében egyenlő, igazságos megítélésben és ^elbánásban részesülünk mindnyájan. Az embernek annál nagyobb a munkája és terhe, és az emberben annál nagyobb legyen az önmegtagadás, minél nagyobb a családja: ez így van rendjén. Viszont az állam és nemzet is tanúsítson annál nagyobb önmegtagadást és áldozatkészséget polgárával szemben, minél nagyobb a családja és minél nagyobb terhet és keresztet kell viselnie. Önmegtagadás, munka és kötelességteljesítés, de necsak a szegény ember részére, necsak annak a részére, akinek szót kell fogadnia kenyérvesztés terhe mellett, hanem azok részére is, akiknek számára jobb pozíciót és sorsot mért az Isten. Viszont a munkás megkapja az ő bérét és fizetését, az ellenőrző pedig ne legyen több, mint a produktív munkás, mert akkor az ellenőrző akadékoskodóvá, a vezető hátráltatóvá lesz, a hivatalvezetők kíméletlen akarnokokká és tülekedőkké vagy lélektelen aktagyártókká válnak, alkotó munka híján így élvén ki magukat. Ne legyen tehát ebben az országban kivétel az önmegtagadás, a munka és kötelességteljesítés alól, amely a jelvényes, nagyképűsködő, gyűlésező nemzet helyett inkább a befelé csendesen erősödő, nemes energiákat gyűjtő és ősi erényeiben gyarapodó nemzetet alakítja ki és állítja a nehéz megpróbáltatások elviselésére. Az apostoli szavak tehát, amelyek mögött a „Justitia et Pax" fényeskedik, amilyen egyszerűek, olyan világosak is. Egyesített vármegyénk törvényhatósági bizottságának rendes közgyűlése. Két remek irredenta beszéd. Aggodalmak a gabonaértékesítésről készülő rendelet miatt. Baráti dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt rendes negyedévi közgyűlését tartotta az egyesített Karcsay Miklós vármegyei főjegyző felolvasta a régi stílusban megfogalmazott kinevezési okmányt, vármegyék törvényhatósági bizott- majd Palkovics László alispán a sága pénteken délelőtt. [maga és a vármegye tisztikarának Az elnöklő főispán számonkérő \ nevében üdvözölte nagyon melegen széket tartott előzőleg és ebből'az új tb. főügyészt, kifolyólag jelentést tett a közgyű- F. Szabó Géza miután letette a lésnek, melyben megállapítja, hogy hivatali esküt, ritkaszép beszédben a vármegye tisztikara ernyedetlen [ köszönte meg a megtisztelő kineszorgalommal teljesíti kötelességét. Majd áttér egy érdemes férfiúnak a vármegyék érdekében kifejtett munkásságának értékelésére. F. vezést. Végtelen becsesnek mondotta a törvényhatósági bizottságnak ünnepélyességét, melyet okmányán értékes pecsétnek tekint. Hazafias Szabó Géza Komárom városának | fájdalmában is reményt fakaszt és volt polgármestere, országgyűlési távoltartja magától a lemondást. A képviselő a közigazgatási reform trianoni határok következtében betárgyalása alkalmával úgy a bizott-1 állott vármegyei egyesítéseknél az ságban, mint az országgyűlésben is állandóan védte a vármegyék autonómiáját és több gyakorlati módosítást vitt bele a törvényjavaslatba. Ezen vármegyéket védő munkássága következtében az az eszme merült fel, hogy a vármegyék öszszessége tiszteletbeli ügyészévé válassza meg F. Szabó Géza országgyűlési képviselőt. A főispán nem akarta ezt egyszerűen főispáni hatáskörében elintézni, hanem közgyűlésnek ünnepélyes keretét kívánta a kinevezéshez adni. ő érdeme, hogy az —„egyelőre" — szócskát, mint a bele nem nyugvás és remény jelzőjét belevették a vármegyék hivatalos címébe. Kívánja, hogy az Isten ne engedje a jelen csonkaságban való megnyugvást. Valóságos tapsorkán és viharos éljenzéssel fogadta a közgyűlés a remek beszédet. Surányi Ferenc komáromi apátplébános, törvényhatósági bizottsági tag mondotta a Trianon elleni tiltaozó beszédet. Kétségkívül sok remek beszéd hangzott már el a székház közgyűlési termében, egy napon azonban két olyan beszéd, mint F. Szabó Gézáé és Surányi Ferencé, még talán soha. Surányinak a mélységes hazafiság, erős bizakodás, a történelmi tradíciók adták ajkaira a lelkesítő, reménytnyújtó szavakat. Gyönyörűen emlékezett meg a mi állítólagos legyőzetésünkről. Tanúul hívta a harcmezőket, hogy mondják hát meg, hol győztek le bennünket. Elismerte azonban, hogy legyőzött bennünket a nemzetköziség, amely azután gyáván megszökött. Legyőzött a szabadkőművesség, de bízik benne, hogy lesz idő a közeljövőben, amikor a régi határokon belül minden harang magyarul fogja hívni hálaadó istentiszteletre a hívőket. Taps és éljenzés fogadta beszédet. A törvényhatósági bizottság mindkét beszédet jegyzőkönyvbe is rendelte megörökíteni. Napirend előtt gróf Esterházy Móric kért szót. A gabonaértékesítésről készülő rendelet miatti aggodalmait fejtette ki. Egyelőre nem bocsájtkozott bővebb fejtegetésbe és felszólalásával csak azt akarta elérni, hogy a rendelet javaslatra felhívja a törvényhatósági bizottság figyelmét. Vida Jenő törvényhatósági bizottsági tag, bányaigazgató szintén ilyen értelemben szólal fel. Jakus János is kifejtette aggodalmait. Gróh József hosszabban tárgyálja az ügyet s szintén aggódik, hogy a rendeletből a gazdaközönségnek haszna nem lesz, hanem agyon lesz adminisztrálva és zaklatva. Az elnöklő főispán, miután konkrét javaslatot gróf Esterházy Móric nem tett, Gróh dr. feltételes indítványát nem veheti figyelembe s csupán udvariasságból engedett a napirendelőtti felszólaláshoz hozzászólani. A közgyűlés többi részéről híreink között emlékszünk meg. Vegyünk részt a Máría-Nosztrai zarándoklatban ! ! A Piinl/nQrli VáQárhn? csak e Sy VprmPQ rlivatihlolohp I Kossuth Lajos-utca 10. —Június 2-161 8-ig tartó A r UlmUOUI VaűCU I lU £ u t vezet : " Cl ,c ö UIVCUU/.ICIOUO ! vásár mfölAmí nlfsui árai a lnKnaivnhh mHnUlnüsl fníiik tnltnni vásár meglepő olcsó árai a legnagyobb megelégedést fogják kelteni. Harisnyák, öltönyök, fürdőfelszerelés U legolcsóbban Balognál!
