ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-06-01 / 97. szám

A város 1929-es háztartása 7600 pengő megtakarítást ért el as előző évivel szemben. Az ellenőrző bizottság túlmagasnak tartja a megyei hozzájárulást, a tanügyi kiadásokat és indokolat­lannak a legelőhátralékok összegét. Rendkívüli városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. megyei város képviselőtestülete május hó 30-án, pénteken d. u. 4 órakor dr. Antóny Béla polgármester elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott. Az aránylag rövid tárgysorozat első lényeges pontja volt a pénz­ügyi bizottsági javaslat a földmíve­lési miniszter által a gazdák részére esetenkint engedélyezett hizlalási, állatbeszerzési stb. hitel után a vá­ros kezességvállalásának ügyében. A képviselőtestület elfogadta a javaslatot abban az értelemben, hogy kellő zálogjogi biztosítás mellett a város kezességet vállal a gazdák felveendő kölcsöneiért és a kölcsönfelvétel körülményeinek megbeszélésére bizottságot küld ki, amelynek tagjaiul Mátéffy Viktort, dr. Gróh Józsefet, Etter Ödönt és Horváth Mihályt jelölte ki. Ezután László István pénzügyi tanácsnok terjesztette elő a pénz­ügyi bizottság javaslatát a város 19,29. évi zárszámadásának felül­vizsgálata illetve elfogadása tár­gyában. Örömmel és megelégedéssel vette tudomásul a képviselőtestület, hogy a város 1929-es háztartási költsé­geit a takarékosság szigorú, követ­kezetes keresztülvitelével sikerült az előző évivel szemben 7600 pen­gővé t csökkenteni, Nagy érdeklődéssel hallgatta a képviselőtestület az ellenőrző bi­zottság jelentését a zárszámadás felülvizsgálatáról. Az ellenőrző bizottság ugyanis a zárszámadás illetve a költségvetés több tételét kifogásolja. így túlságosan magasnak és a városra nézve rendkívül terhesnek tartja az évi 30.000 pengős megyei hozzájárulást és javasolta is a köz­gyűlésnek, hogy ebben az ügyben írjon fel mind a törvényhatósághoz, mind a miniszterhez. Kifogásolja továbbá az ellenőrző bizottság a fogyasztási adóbevétel nagymérvű visszaesését. Ennek okát főképen a borfogyasztás csök­kenésében látja és javasolja a vá­városnak, hogy legalább a sörfo­gyasztási adó átengedését kérje ille­tékes helyen. Túlmagasnak találja a város tan­ügyi költségeit is, amelyek a kiadá­sok egynyolcadát teszik. Az ellenőrző bizottság jelentése szerint feltűnő és indokolatlan a legelőbérhátralékok összege. A hát­ralékos összeg az egy évre előirány­zott bevételt is meghaladja. A képviselőtestület különben egy­hangúan elfogadta a zárszámadást, elismerést és köszönetet szavazott Frommer Ferenc főszámvevőnek, aki gondos, lelkiismeretes és körül­tekintő munkájával nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy a megtakarítás keresztülvihető volt. Hozzájárult a képviselőtestület ahhoz is, hogy amint vitéz Szívós­Waldvogel József, az ellenőrző bi­zottság elnöke külön felszólalásban is kérte, a pénzügyi hivatal a fel ül­vizsgálat megállapításai és javaslatai szerint járjon el. Meszes Ferenc felszólalására, aki tiszta képet akart látni a városi gazdaság helyzetét illetően, külö­nösen abban a tekintetben, hogy a városi gazdaság az elmúlt évben ráfizetéssel zárult-e, avagy nem, — a polgármester azt a megnyug tató választ adta, hogy a jövőben ez a gazdasági bizottság gondja lesz és a városgazdaságról elké szített külön számadás a képviselő testület elé fog kerülni. Dr. Brenner Antal terjesztette elő a Közüzemi rt, 1929. évi zár számadásának felülvizsgálatáról, illetve elfogadásáról szőlő javaslatot is, amelyet egyhangúlag fogadott el a képviselőtestület. Megnyugvással vette tudomásul, hogy eredmé­nyei szerint a vállalat fejlődő irányt mutat és hogy pl. a víllanyüzem­nél 65.000 pengő jutott a városnak, amely összeg 14.000 pengő emel­kedést jelent a mult évivel szem­ben. A városnak jutó összjárulék 1928-ban 103.000 P volt, míg 1929­ben 113.349 P. A részvénytársaság eredményes és lelkiismeretes vezetéseért elis­merést és köszönetet szavazott Mátéffy Viktor prépost-plébános, elnökigazgatónak és a vezetőség­nek a képviselőtestület. A Kolos-kórház beterjesztett zár­számadását is jóváhagyta a közgyű­lés dr. Zwillinger Ferenc javasla­tával együtt, amely szerint a város felír a törvényhatósághoz és a nép­jóléti miniszterhez kórházsegély iránt. A közgyűlés pár apróbb ügyéről Ispunk más helyén írunk. izazu cégtáblák és a Szt. Imre-év. Ii hercegprímás i s a kereskedelem. A Szent Imre jubileum alkalmá­Mi esztergomiak mindig hangoz- j val a hercegprímás úr Ö Eminenciája tatjuk, hogy 1000 eves magyar a va-j öö ~ előadásáb , m niP p. Pm iéke­rosunk. A magyar kereszténység i 8yonyoru e,oaaasaDan megemieke bölcsőjének ismerjük magunkat, i zett a kereskedelemről is és nagy Joggal használjuk mind a két jelzőt,'[ jelentőségű beszédében rámutatott csak az idevetődő idegen csóválja 1 azokra a végtelenül fontos közgaz­kétkedve a fejét. És valljuk be, hogy I dasagi érdekekre, amelyek az or­joggal teszi, amikor járja a várost 1 és elolvasta a cégtáblákat. Csaknem kivétel nélkül olyan nevek vannak a cégtáblákon, melyek mindenre vallanak, csak arra nem, hogy Esz­tergomban, az 1000 éves városban a kereskedők és iparosok magyar emberek. Másfoglalkozású lakosaink nagyrészének is idegen hangzású neve van, de ez legalább el van a külvilág előtt rejtve s nem kiabál nyilvánosan cégtáblákról. Amióta szerterdaraolták kerekded országunkat és irtózatos áron füg­getlenek, önállóak lettünk, sok ide-! nyokban és a gen külföldi látogat el városunkba. Most a Szent Imre-évvel kapcsolat­ban különösen sok idegenre számi­szag javát csakis a kereskedőkön keresztül érvényesíthetik. Eddig alig volt módunkban azt tapasztalni, hogy a legmagasabb egyházi méltóság teljes megértéssel beszéljen a kereskedelem nemes feladatairól és hogy ezt most idő­szerűnek vélte megtenni, fenkölt gondolkodásának bizonyítéka, amiért valamennyien hálás köszönettel adó­zunk. A kereskedelemnek a viszo­vele való bánásmód­ban rejlő mostoha helyzetében jól esik látnia, hogy mégis vannak or­, szagos jelentőségű tényezők, akik tunk. Micsoda benvonmssal íognak L. , ,. /, , , « innét távozni azok a külföldiek, akik! Etában vannak hivatásunk elso­Megindul a Nagymaros—Esz­tergom közötti helyihajó. A MFTR. közhírré teszi, hogy június hó 4-é­vel megindul a Nagymaros—Eszter­gom közötti helyi hajójárat is, amely kedden és szombaton köz­lekedik. csupa idegenhangzású neveket vasnak majd a cégtáblákon. ol­Senkinek sincs sem oka, sem joga j ban is van pítására, hogy kételkedni a cégtáblák tulajdonosai nak magyar voltában. A cégtábla sem jelent, sem hasznot, sem kárt az illetőkre, akár magyar, akár ide­gen hangzázú név is van rajta, de csorbát üt a magyar presztízsen és idegenek előtt kétségessé teszi vá­rosunk 1000 éves magyar múltját. A cégtáblatulajdonosok gondolkoz­zanak a fentiek felett. V. I. Kétemeletes lesz az Takarékpénztár a segítségére Joi van- • Esztergomnak remek fekvése, pompás fürdői mind több és több igénylőt támasztottak az üdülő­vel szemben. Ma az üdülőt körül­vevő parkot minden hízelgés és na­gyítás nélkül bátran mondhatjuk Margitsziget egy kiszakított részének. A folytonosan növekedő igénylők számát az üdülő befogadni nem birja. Szükségszerűleg állott élő tehát a megnagyobbitás gondolata. Igen ám, de sem az üdülő fenntartójának, sem pedig a tulajdonosnak: a városnak pénze nincs, tehát jámbor óhajtás maradt volna a megnagyobbitás egyébként nagyon hasznos terve. \z Esztergomi Takarékpénztár Rt. ismét tanújelét adta idegenforgalmi érzékének és a város iránt érzett j óindu 1 atának .H úsz-harmin eezer pen­gős jutányos amortizációs kölcsönt ajánlott fel a városnak arra, hogy az üdülő fölé 32 szobából álló má­sodik emeletet húzhasson a város. A bérlettöblet fogja amortizálni a kölcsönt, ami annyit jelent, hogy a város minden befektetés nélkül emeli egy nagy ingatlanának értékét és; 3—4 hónapon át 32—45 itt nyaraló személlyel emeli idegenforgalmát. örömmel üdvözöljük tehát a Takarékpénztár újabb jóindulatát, mely nemcsak idegenforgalom és­értékemelés szempontjából értéke % íanem 20—30.000 pengő értékű munkát is jelent az esztergomi I építőiparnak. rendiségével és széles látókörük­ben és emberfölötti elíoglaltságuk­annak megálla­az életfeladat nem merülhet ki a hit buzgó és odaadó művelésében. De a hercegprímás kitért a nyelv­ismeretek kibővítésének a szüksé­gességére is. E sorok szerény írója már több ízben hangsúlyozta, hogy a mindennapi kenyér megkeresése szempontjából az exakt tudomá­jnyoknál nagyon sok esetben a j nyelvismeret értékesebb. Örülök, hogy oly kiváló egyéniség, mint a hercegprímás is megállapítja ezt. Amikor Bethlen István Hágában perfekt francia nyelven szólal fel hazája érdekében és amikor Appo­nyi Albert Newyorkban angol nyel­ven tart előadást a magyarokat ért sérelmekről, akkor minden ujság­közleménynél értékesebb szolgála­tot tesz az országnak, mert köz­tudomású, hogy az élőszó erejét semmiféle írás nem tudja pótolni. Kereskedelmi körökben élénken foglalkoznak a prímás beszédével és az Országos Magyar Kereske­delmi Egyesülés hivatalos lapjának legközelebbi számában bőven kitér a nagyjelentőségű eseményre. Mindenkinek őszinte köszönet jár, aki nehéz helyzetünkben mellénk áll. Lankadó erőnket, csüggedő energiánkat új tettekre készteti az a megnyugvás, hogy belső barátaink száma illusztris tényezőkkel szapo­rodik és hogy tőlünk voltaképpen egész távol élő személyek is belát­ják szorgalmunk és nemes törek­véseink jelentőségét. Ezeknek révén előbb-utóbb mégis csak újból ra­gyogni fog az égen a megelégedett­ségnek átmenetileg elhomályosult hajnalcsillaga, Lenkei Emil. Vízmentes ponyva, kévekötő, ga­bonazsák és összes zsinegárúk nagyaan és kicsinyben Schwachnál. BÉRMAAJÁNDÉKOK Fnriffclhflirrli Intláf* órá S és é * 8 ™*£mnéi »»»««n „vár, b eho».a. «.tfST tilg tfiIScfirai ICjriciU a legolcsóbbak Kossuth Lajos-u-13. a pontos címre 1}

Next

/
Thumbnails
Contents