ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-06-01 / 97. szám

A város 1929-es háztartása 7600 pengő megtakarítást ért el as előző évivel szemben. Az ellenőrző bizottság túlmagasnak tartja a megyei hozzájárulást, a tanügyi kiadásokat és indokolatlannak a legelőhátralékok összegét. Rendkívüli városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. megyei város képviselőtestülete május hó 30-án, pénteken d. u. 4 órakor dr. Antóny Béla polgármester elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott. Az aránylag rövid tárgysorozat első lényeges pontja volt a pénzügyi bizottsági javaslat a földmívelési miniszter által a gazdák részére esetenkint engedélyezett hizlalási, állatbeszerzési stb. hitel után a város kezességvállalásának ügyében. A képviselőtestület elfogadta a javaslatot abban az értelemben, hogy kellő zálogjogi biztosítás mellett a város kezességet vállal a gazdák felveendő kölcsöneiért és a kölcsönfelvétel körülményeinek megbeszélésére bizottságot küld ki, amelynek tagjaiul Mátéffy Viktort, dr. Gróh Józsefet, Etter Ödönt és Horváth Mihályt jelölte ki. Ezután László István pénzügyi tanácsnok terjesztette elő a pénzügyi bizottság javaslatát a város 19,29. évi zárszámadásának felülvizsgálata illetve elfogadása tárgyában. Örömmel és megelégedéssel vette tudomásul a képviselőtestület, hogy a város 1929-es háztartási költségeit a takarékosság szigorú, következetes keresztülvitelével sikerült az előző évivel szemben 7600 pengővé t csökkenteni, Nagy érdeklődéssel hallgatta a képviselőtestület az ellenőrző bizottság jelentését a zárszámadás felülvizsgálatáról. Az ellenőrző bizottság ugyanis a zárszámadás illetve a költségvetés több tételét kifogásolja. így túlságosan magasnak és a városra nézve rendkívül terhesnek tartja az évi 30.000 pengős megyei hozzájárulást és javasolta is a közgyűlésnek, hogy ebben az ügyben írjon fel mind a törvényhatósághoz, mind a miniszterhez. Kifogásolja továbbá az ellenőrző bizottság a fogyasztási adóbevétel nagymérvű visszaesését. Ennek okát főképen a borfogyasztás csökkenésében látja és javasolja a vávárosnak, hogy legalább a sörfogyasztási adó átengedését kérje illetékes helyen. Túlmagasnak találja a város tanügyi költségeit is, amelyek a kiadások egynyolcadát teszik. Az ellenőrző bizottság jelentése szerint feltűnő és indokolatlan a legelőbérhátralékok összege. A hátralékos összeg az egy évre előirányzott bevételt is meghaladja. A képviselőtestület különben egyhangúan elfogadta a zárszámadást, elismerést és köszönetet szavazott Frommer Ferenc főszámvevőnek, aki gondos, lelkiismeretes és körültekintő munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megtakarítás keresztülvihető volt. Hozzájárult a képviselőtestület ahhoz is, hogy amint vitéz SzívósWaldvogel József, az ellenőrző bizottság elnöke külön felszólalásban is kérte, a pénzügyi hivatal a fel ülvizsgálat megállapításai és javaslatai szerint járjon el. Meszes Ferenc felszólalására, aki tiszta képet akart látni a városi gazdaság helyzetét illetően, különösen abban a tekintetben, hogy a városi gazdaság az elmúlt évben ráfizetéssel zárult-e, avagy nem, — a polgármester azt a megnyug tató választ adta, hogy a jövőben ez a gazdasági bizottság gondja lesz és a városgazdaságról elké szített külön számadás a képviselő testület elé fog kerülni. Dr. Brenner Antal terjesztette elő a Közüzemi rt, 1929. évi zár számadásának felülvizsgálatáról, illetve elfogadásáról szőlő javaslatot is, amelyet egyhangúlag fogadott el a képviselőtestület. Megnyugvással vette tudomásul, hogy eredményei szerint a vállalat fejlődő irányt mutat és hogy pl. a víllanyüzemnél 65.000 pengő jutott a városnak, amely összeg 14.000 pengő emelkedést jelent a mult évivel szemben. A városnak jutó összjárulék 1928-ban 103.000 P volt, míg 1929ben 113.349 P. A részvénytársaság eredményes és lelkiismeretes vezetéseért elismerést és köszönetet szavazott Mátéffy Viktor prépost-plébános, elnökigazgatónak és a vezetőségnek a képviselőtestület. A Kolos-kórház beterjesztett zárszámadását is jóváhagyta a közgyűlés dr. Zwillinger Ferenc javaslatával együtt, amely szerint a város felír a törvényhatósághoz és a népjóléti miniszterhez kórházsegély iránt. A közgyűlés pár apróbb ügyéről Ispunk más helyén írunk. izazu cégtáblák és a Szt. Imre-év. Ii hercegprímás i s a kereskedelem. A Szent Imre jubileum alkalmáMi esztergomiak mindig hangoz- j

val a hercegprímás úr Ö Eminenciája tatjuk, hogy 1000 eves magyar a va-j öö

~ előadásáb

,

m niP

p.

Pm

iékerosunk. A magyar kereszténység i

8yonyoru e,oaaasaDan megemieke bölcsőjének ismerjük magunkat, i

zett a kereskedelemről is és nagy Joggal használjuk mind a két jelzőt,'[ jelentőségű beszédében rámutatott csak az idevetődő idegen csóválja

1 azokra a végtelenül fontos közgazkétkedve a fejét. És valljuk be, hogy I dasagi érdekekre, amelyek az orjoggal teszi, amikor járja a várost

1 és elolvasta a cégtáblákat. Csaknem kivétel nélkül olyan nevek vannak a cégtáblákon, melyek mindenre vallanak, csak arra nem, hogy Esztergomban, az 1000 éves városban a kereskedők és iparosok magyar emberek. Másfoglalkozású lakosaink nagyrészének is idegen hangzású neve van, de ez legalább el van a külvilág előtt rejtve s nem kiabál nyilvánosan cégtáblákról. Amióta szerterdaraolták kerekded országunkat és irtózatos áron függetlenek, önállóak lettünk, sok ide-! nyokban és a gen külföldi látogat el városunkba. Most a Szent Imre-évvel kapcsolatban különösen sok idegenre számiszag javát csakis a kereskedőkön keresztül érvényesíthetik. Eddig alig volt módunkban azt tapasztalni, hogy a legmagasabb egyházi méltóság teljes megértéssel beszéljen a kereskedelem nemes feladatairól és hogy ezt most időszerűnek vélte megtenni, fenkölt gondolkodásának bizonyítéka, amiért valamennyien hálás köszönettel adózunk. A kereskedelemnek a viszovele való bánásmódban rejlő mostoha helyzetében jól esik látnia, hogy mégis vannak or, szagos jelentőségű tényezők, akik tunk. Micsoda benvonmssal íognak L. , ,. /, , , « innét távozni azok a külföldiek, akik! Etában vannak hivatásunk elsoMegindul a Nagymaros—Esztergom közötti helyihajó. A MFTR. közhírré teszi, hogy június hó 4-ével megindul a Nagymaros—Esztergom közötti helyi hajójárat is, amely kedden és szombaton közlekedik. csupa idegenhangzású neveket vasnak majd a cégtáblákon. olSenkinek sincs sem oka, sem joga j ban is van pítására, hogy kételkedni a cégtáblák tulajdonosai nak magyar voltában. A cégtábla sem jelent, sem hasznot, sem kárt az illetőkre, akár magyar, akár idegen hangzázú név is van rajta, de csorbát üt a magyar presztízsen és idegenek előtt kétségessé teszi városunk 1000 éves magyar múltját. A cégtáblatulajdonosok gondolkozzanak a fentiek felett. V. I. Kétemeletes lesz az Takarékpénztár a segítségére Joi van- • Esztergomnak remek fekvése, pompás fürdői mind több és több igénylőt támasztottak az üdülővel szemben. Ma az üdülőt körülvevő parkot minden hízelgés és nagyítás nélkül bátran mondhatjuk Margitsziget egy kiszakított részének. A folytonosan növekedő igénylők számát az üdülő befogadni nem birja. Szükségszerűleg állott élő tehát a megnagyobbitás gondolata. Igen ám, de sem az üdülő fenntartójának, sem pedig a tulajdonosnak: a városnak pénze nincs, tehát jámbor óhajtás maradt volna a megnagyobbitás egyébként nagyon hasznos terve. \z Esztergomi Takarékpénztár Rt. ismét tanújelét adta idegenforgalmi érzékének és a város iránt érzett j óindu 1 atának .H úsz-harmin eezer pengős jutányos amortizációs kölcsönt ajánlott fel a városnak arra, hogy az üdülő fölé 32 szobából álló második emeletet húzhasson a város. A bérlettöblet fogja amortizálni a kölcsönt, ami annyit jelent, hogy a város minden befektetés nélkül emeli egy nagy ingatlanának értékét és; 3—4 hónapon át 32—45 itt nyaraló személlyel emeli idegenforgalmát. örömmel üdvözöljük tehát a Takarékpénztár újabb jóindulatát, mely nemcsak idegenforgalom ésértékemelés szempontjából értéke % íanem 20—30.000 pengő értékű munkát is jelent az esztergomi I építőiparnak. rendiségével és széles látókörükben és emberfölötti elíoglaltságukannak megállaaz életfeladat nem merülhet ki a hit buzgó és odaadó művelésében. De a hercegprímás kitért a nyelvismeretek kibővítésének a szükségességére is. E sorok szerény írója már több ízben hangsúlyozta, hogy a mindennapi kenyér megkeresése szempontjából az exakt tudomájnyoknál nagyon sok esetben a j nyelvismeret értékesebb. Örülök, hogy oly kiváló egyéniség, mint a hercegprímás is megállapítja ezt. Amikor Bethlen István Hágában perfekt francia nyelven szólal fel hazája érdekében és amikor Apponyi Albert Newyorkban angol nyelven tart előadást a magyarokat ért sérelmekről, akkor minden ujságközleménynél értékesebb szolgálatot tesz az országnak, mert köztudomású, hogy az élőszó erejét semmiféle írás nem tudja pótolni. Kereskedelmi körökben élénken foglalkoznak a prímás beszédével és az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés hivatalos lapjának legközelebbi számában bőven kitér a nagyjelentőségű eseményre. Mindenkinek őszinte köszönet jár, aki nehéz helyzetünkben mellénk áll. Lankadó erőnket, csüggedő energiánkat új tettekre készteti az a megnyugvás, hogy belső barátaink száma illusztris tényezőkkel szaporodik és hogy tőlünk voltaképpen egész távol élő személyek is belátják szorgalmunk és nemes törekvéseink jelentőségét. Ezeknek révén előbb-utóbb mégis csak újból ragyogni fog az égen a megelégedettségnek átmenetileg elhomályosult hajnalcsillaga, Lenkei Emil. Vízmentes ponyva, kévekötő, gabonazsák és összes zsinegárúk nagyaan és kicsinyben Schwachnál. BÉRMAAJÁNDÉKOK Fnriffclhflirrli Intláf* órá

S és é

*

8

™*£mnéi »»»««n „vár, b

eho».a. «.tfST tilg

tfiIScfirai ICjriciU a legolcsóbbak Kossuth Lajos-u-13. a pontos címre 1}