ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930
1930-03-23 / 68. szám
RG01M Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetésiára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Ott leszünk-e mindannyian, ha majd szükség lesz minden magyar emberre egy szálig, ha majd szükség lesz mindnyájunk erejére, tudására, tehetségére és lelkesedésére, - ott leszünk-e mindannyian ? Mert az idő érik, az idő bekövetkezik. Ha nem ma, hát holnap. A kérdést pedig fel kell tennünk, mert szomorú tanulságaink vannak abban a tekintetben, hogy mennyivel könnyebb egymással szembefordulni, összeroppani, elkedvetlenedni, széthullani, mint összefogni, lelkesedni és egymás mellett mindvégig kitartani. Csak egy kis személyi gyűlölködés, egy kis éles ellentét, egy kis érdekütközés, majd egy kis jelszómaszlagolás, egy kis bujtogatás, elvakultság — és már szó sem lehet arról, hogy összetartsunk, hogy együtt küzdjünk és már — jómagyarosan — megfojtanánk egymást egy kanál vízben és kést szúrnánk egymás veséjébe. Milyen könnyű lerombolni azt, amit lélekben és anyagiakban építettünk, milyen könnyű szétbomlasztani a rendet és a társadalmat — viszont milyen nehéz az újraépítés, azt az utóbbi időben láttuk és tapasztaltuk, — hiszen a trianoni veszedelmen kivül az újraépítés szenvedői, szegényei és könnyesen erőlködő napszámosai vagyunk mindnyájan. Összeveszünk mi várospolitikán, vízvezetéken, kövezeten, iskolaépítésen, fürdőn és ármentesítésen, polgármesterkocsin, kis- és nagy kölcsönön/ — összeveszünk és szembefordulunk, acsarkodunk, és ha nincsenek közöttünk, nagykönnyen csinálunk mi társadalmi és politikai ellentéteket. Idejében keh gondolnunk arra, hogy .mindnyájan együtt legyünk akkor, amikor minden magyar ember erejére, munkájára és tudására szükség lesz, — idejében kell készülnünk a nagy összefogásra, és ha a Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége a nemzeti összetartás nevében hív bennünket március 30-án, akkor gyülekezzünk egybe mindannyian! Megmozdulás városunk lakbérosztálykérdésében. A pénzügyminiszter az adóhivatal útján sürgősen kimutatást kért. Esztergom városának régi óhajában, hogy t. i. magasabb lakbérosztályba soroztassák, végre történt némi megmozdulás. A pénzügyminiszter ugyanis az adóhivatal útján sürgősen kért kimutatást az itteni lakbérviszonyokról. A m. kir. adóhivacal a kimutatást már el is készitette s már e napokban a minisztériumba küldi. Némi remény tehát ismét felcsillant, ha ugyan nem úgy járunk megint, mint eddig. Reméljük azonban a legjobbat, hisz minden alapunk megvan a magasbb lakbérosztályba való soroztatáshoz. Elvégre ezzel nemcsak a tisztviselőkön, hanem a háztulajdonosokon is segítve volna s azok jövedelmének szaporításával az állam is több bevételhez jutna. Még idegenforgalmi szempontból is fontossággal bir a magasabb lakbérosztály, mert több nyugdíjast nyerne a város, mihelyt a nyugdijlakbérek is rendezést nyernek. Készülődés a Tesz esztergomi reviziós napjára Az ünnepély sorrendje. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége által Esztergomban f. hó 30-án, vasárnap tartandó reviziós napra nagyban folynak az előkészületek. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornok, a Tesz esztergomi kerületi elnöke a héten több értekezletet hivott egybe, amelyen megállapodtak az ünnepség sorrendjében. A reviziós-nap műsora a következő : F. hó 30-án, vasárnap d. e. 9 órakor vonattal érkezik József Főherceg 15 tagú kísérettel. Az állomáson dr. Antóny Béla polgármester üdvözli a vendégeket. A [vasútállomásról a bazilikába vonulnak nagymisére, utána tisztelgés a biboros-hercegprimásnál. Délelőtt 11 órakor kezdődik a nagy reviziós díszgyűlés a vármegyeházán, amelyen dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás is megjelenik. A gyűlés programmja a következő: Himnus. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József üdvözli József főherceget, aki a gyűlést megnyitja. Krüger Aladár dr. ünnepi beszédet mond. Ezután következik az érdemkeresztek kiosztása, mely alatt a Turista Dalárda és Kath. Legényegylet dalárdája énekel. A kitüntettek nevében dr. baráti Huszár Aladár főispán mond beszédet. Ezután következik Szontagh Tamás záróbeszéde. A gyűlésen az egyletek zászlóik alatt vesznek részt. Itt jegyezzük meg azt az örvendetes jelenséget, hogy már eddig is csaknem minden egyesület bejelentette csatlakozását a Tesz-hez, amely a város és vármegye területén van. Az ünnepi gyűlés után déli 1 órakor bankett lesz a Fürdőben. A Tesz kerületi elnöksége felkéri az összes csatlakozott egyesületek vezetőségeit, hassanak oda, hogy mind a gyűlésen mind az ebéden minél nagyobb számban vegyenek részt. Ez a magyar társadalom együttérzésének és összetartásának dokumentálása lenne. A Kath. Legényegylet közgyűlése. Az Esztergomi Kath. Legényegylet 1930. évi március hó 25-én kedden (Gyertyaszentelő Boldogasszonyünnepén) délelőtt fél 11 órakor székházának nagytermében tartja 67-ik évi rendes közgyűlését, melyre Esztergom város iparos társadalmát ezúton is meghívja az Elnökség. Az esztergomi frontharcosokhoz ! Budapesten az elmúlt héten egy új frontharcos szervezkedés alakuló gyűlés megtartására kért engedélyt. A kérést a belügyminiszter úr mint legfelsőbb illetékes hatóság véglegesen elutasította és ezzel az új frontharcos szervezkedési próbálkozást hivatalosan lezárta. A betiltó határozattal kapcsolatosan a betiltott szervezkedési mozgalom megindítója és szervezője Prónay Pál a sajtón keresztül oly nyilatkozatokat tett, amely a MOVE országos frontharcos mozgalmát is a legközelebbről érinti. Ezekre a sajtónyilatkozatokra a Move országos frontharcos szövetség intéző bizottsága nyilvánosan egyáltalán nem reagált, mert egyrészt a betiltó miniszteri határozat indokolása annyira világos és ért' hető volt, hogy ezt úgy az elnökség, mint a mozgalmunk minden egyes tagja megnyugvással vehette tudomásul, másrészt nem válaszolt azért, mert nem akart ezen szervezkedési próbálkozásnak hírlapi polémiák útján további tápot nyújtani és ezzel a frontharcosi gondolatot diszkreditálni és esetleg bírósági eljárások sorozatát felidézni. Azonban az ügy hivatalos lezárása után szükségesnek tartjuk a mi táborunkat tájékoztatni a következőkről : A frontharcos mozgalom eltő teívezetét a Move budapesti főosztálya 1924-ben készítette el és a bemutatott tervezetet a m. kir. belügyminisztériumban 1926. június 14-én 3200. szám alatt iktatták. AB első felhívás a frontharcosokhoz 1928. november havában jelent meg a hírlapokban és ennek kapcsán indult meg a frontharcosok szervezkedése. Az első országos gyűlés 1929. ápr. 28-án már le is tárgyalta a 10 pontba összefoglalt szociális és hazafias kívánságait a frontharcosoknak. I A mi szövetségünk nem alosztálya a Mové-nak, hanem attól teljesen függetlenül működő országo* szövetség. A mi szövetségünk nem politizál, nem engedte és engedi meg, hogy gyűlésünkön bárki is polikai kérdések feszegetésével, vagy más módon politikumot vigyen bele szövetségi életünkbe. Szervezkedésünk teljesen nyilvános, bizonyítja ezt, hogy a sajtón keresztül állandóan tájékoztatjuk a társadalmat épúgy, mint a a közvéleményt szervezkedésünk mikéntjéről. Országos központunk 1929. okt. l-e óta vezetett kimutatása szerint tagtársainkat circa 450 egyéni kedvezményt (Mikulás-napi és karácsonyi ajándékok, 50 e /o vasúti kedvezmény, állásba helyezés, jogtalan sérelmek orvoslása) és más egyéb természetű segítséget nyújtott.