ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-23 / 68. szám

RG01M Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetésiára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Ott leszünk-e mind­annyian, ha majd szükség lesz minden magyar emberre egy szálig, ha majd szükség lesz mind­nyájunk erejére, tudására, tehetségére és lelkesedésére, - ott leszünk-e mindannyian ? Mert az idő érik, az idő be­következik. Ha nem ma, hát holnap. A kérdést pedig fel kell tennünk, mert szomorú tanul­ságaink vannak abban a te­kintetben, hogy mennyivel könnyebb egymással szembe­fordulni, összeroppani, elked­vetlenedni, széthullani, mint összefogni, lelkesedni és egy­más mellett mindvégig kitar­tani. Csak egy kis személyi gyű­lölködés, egy kis éles ellentét, egy kis érdekütközés, majd egy kis jelszómaszlagolás, egy kis bujtogatás, elvakultság — és már szó sem lehet arról, hogy összetartsunk, hogy együtt küzdjünk és már — jómagyarosan — megfojta­nánk egymást egy kanál vízben és kést szúrnánk egymás ve­séjébe. Milyen könnyű lerom­bolni azt, amit lélekben és anyagiakban építettünk, mi­lyen könnyű szétbomlasztani a rendet és a társadalmat — viszont milyen nehéz az újra­építés, azt az utóbbi időben láttuk és tapasztaltuk, — hi­szen a trianoni veszedelmen kivül az újraépítés szenvedői, szegényei és könnyesen eről­ködő napszámosai vagyunk mindnyájan. Összeveszünk mi várospo­litikán, vízvezetéken, köveze­ten, iskolaépítésen, fürdőn és ármentesítésen, polgármester­kocsin, kis- és nagy kölcsö­nön/ — összeveszünk és szembefordulunk, acsarko­dunk, és ha nincsenek közöt­tünk, nagykönnyen csinálunk mi társadalmi és politikai el­lentéteket. Idejében keh gondolnunk arra, hogy .mindnyájan együtt legyünk akkor, amikor min­den magyar ember erejére, munkájára és tudására szük­ség lesz, — idejében kell ké­szülnünk a nagy összefogásra, és ha a Társadalmi Egyesü­letek Országos Szövetsége a nemzeti összetartás nevében hív bennünket március 30-án, akkor gyülekezzünk egybe mindannyian! Megmozdulás városunk lakbér­osztálykérdésében. A pénzügyminiszter az adóhivatal útján sürgősen kimutatást kért. Esztergom városának régi óhajá­ban, hogy t. i. magasabb lakbér­osztályba soroztassák, végre történt némi megmozdulás. A pénzügyminiszter ugyanis az adóhivatal útján sürgősen kért ki­mutatást az itteni lakbérviszonyok­ról. A m. kir. adóhivacal a kimuta­tást már el is készitette s már e napokban a minisztériumba küldi. Némi remény tehát ismét felcsillant, ha ugyan nem úgy járunk megint, mint eddig. Reméljük azonban a legjobbat, hisz minden alapunk meg­van a magasbb lakbérosztályba való soroztatáshoz. Elvégre ezzel nemcsak a tisztviselőkön, hanem a háztulaj­donosokon is segítve volna s azok jövedelmének szaporításával az állam is több bevételhez jutna. Még idegen­forgalmi szempontból is fontosság­gal bir a magasabb lakbérosztály, mert több nyugdíjast nyerne a vá­ros, mihelyt a nyugdijlakbérek is rendezést nyernek. Készülődés a Tesz esztergomi reviziós napjára Az ünnepély sorrendje. A Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége által Esztergomban f. hó 30-án, vasárnap tartandó reviziós napra nagyban folynak az előké­születek. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornok, a Tesz esztergomi ke­rületi elnöke a héten több értekez­letet hivott egybe, amelyen meg­állapodtak az ünnepség sorrend­jében. A reviziós-nap műsora a követ­kező : F. hó 30-án, vasárnap d. e. 9 órakor vonattal érkezik József Fő­herceg 15 tagú kísérettel. Az állo­máson dr. Antóny Béla polgármes­ter üdvözli a vendégeket. A [vasútállomásról a bazilikába vonulnak nagymisére, utána tisztel­gés a biboros-hercegprimásnál. Délelőtt 11 órakor kezdődik a nagy reviziós díszgyűlés a várme­gyeházán, amelyen dr. Serédi Jusz­tinián biboros-hercegprimás is meg­jelenik. A gyűlés programmja a kö­vetkező: Himnus. Vitéz SZÍVÓS Wald­vogel József üdvözli József főher­ceget, aki a gyűlést megnyitja. Krü­ger Aladár dr. ünnepi beszédet mond. Ezután következik az érdem­keresztek kiosztása, mely alatt a Turista Dalárda és Kath. Legény­egylet dalárdája énekel. A kitün­tettek nevében dr. baráti Huszár Aladár főispán mond beszédet. Ez­után következik Szontagh Tamás záróbeszéde. A gyűlésen az egyletek zászlóik alatt vesznek részt. Itt jegyezzük meg azt az örvendetes jelenséget, hogy már eddig is csaknem min­den egyesület bejelentette csatla­kozását a Tesz-hez, amely a vá­ros és vármegye területén van. Az ünnepi gyűlés után déli 1 órakor bankett lesz a Fürdőben. A Tesz kerületi elnöksége felkéri az összes csatlakozott egyesületek vezetőségeit, hassanak oda, hogy mind a gyűlésen mind az ebéden minél nagyobb számban vegyenek részt. Ez a magyar társadalom együtt­érzésének és összetartásának doku­mentálása lenne. A Kath. Legényegylet közgyű­lése. Az Esztergomi Kath. Legény­egylet 1930. évi március hó 25-én kedden (Gyertyaszentelő Boldog­asszonyünnepén) délelőtt fél 11 óra­kor székházának nagytermében tartja 67-ik évi rendes közgyűlését, melyre Esztergom város iparos társadalmát ezúton is meghívja az Elnökség. Az esztergomi front­harcosokhoz ! Budapesten az elmúlt héten egy új frontharcos szervezkedés alakuló gyűlés megtartására kért engedélyt. A kérést a belügyminiszter úr mint legfelsőbb illetékes hatóság végle­gesen elutasította és ezzel az új frontharcos szervezkedési próbálko­zást hivatalosan lezárta. A betiltó határozattal kapcsolatosan a betil­tott szervezkedési mozgalom meg­indítója és szervezője Prónay Pál a sajtón keresztül oly nyilatkozatokat tett, amely a MOVE országos front­harcos mozgalmát is a legközelebb­ről érinti. Ezekre a sajtónyilatkozatokra a Move országos frontharcos szövet­ség intéző bizottsága nyilvánosan egyáltalán nem reagált, mert egy­részt a betiltó miniszteri határozat indokolása annyira világos és ért' hető volt, hogy ezt úgy az elnök­ség, mint a mozgalmunk minden egyes tagja megnyugvással vehette tudomásul, másrészt nem válaszolt azért, mert nem akart ezen szer­vezkedési próbálkozásnak hírlapi polémiák útján további tápot nyúj­tani és ezzel a frontharcosi gondo­latot diszkreditálni és esetleg bíró­sági eljárások sorozatát felidézni. Azonban az ügy hivatalos lezá­rása után szükségesnek tartjuk a mi táborunkat tájékoztatni a követke­zőkről : A frontharcos mozgalom eltő teí­vezetét a Move budapesti főosztálya 1924-ben készítette el és a bemu­tatott tervezetet a m. kir. belügy­minisztériumban 1926. június 14-én 3200. szám alatt iktatták. AB első felhívás a frontharcosokhoz 1928. november havában jelent meg a hírlapokban és ennek kapcsán indult meg a frontharcosok szervezkedése. Az első országos gyűlés 1929. ápr. 28-án már le is tárgyalta a 10 pontba összefoglalt szociális és ha­zafias kívánságait a frontharcosok­nak. I A mi szövetségünk nem alosz­tálya a Mové-nak, hanem attól tel­jesen függetlenül működő országo* szövetség. A mi szövetségünk nem politizál, nem engedte és engedi meg, hogy gyűlésünkön bárki is polikai kérdé­sek feszegetésével, vagy más módon politikumot vigyen bele szövetségi életünkbe. Szervezkedésünk teljesen nyilvános, bizonyítja ezt, hogy a sajtón keresztül állandóan tájékoz­tatjuk a társadalmat épúgy, mint a a közvéleményt szervezkedésünk mikéntjéről. Országos központunk 1929. okt. l-e óta vezetett kimutatása szerint tagtársainkat circa 450 egyéni ked­vezményt (Mikulás-napi és karácso­nyi ajándékok, 50 e /o vasúti kedvez­mény, állásba helyezés, jogtalan sérelmek orvoslása) és más egyéb természetű segítséget nyújtott.

Next

/
Thumbnails
Contents