ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-03-23 / 68. szám

Hortobágyi j uh tűró MINDENÜTT KAPHATÓ! TERMELI: Orsz. Magy. Tejszövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mlklos-út 119121. Ha ez az eredmény nem is mond­ható óriásinak, de mindenesetre hatalmas teljesítmény egy nehéz szervezkedési munkában lévő szö­vetségtől. Meg vagyunk győződve róla, hogy az országban egyetlen egy társadalmi tényező, vagy egye­sület sem végzett ezt még csak meg­közelítő szociális frontharcos munkát. A legnagyobb köszönettel kell megemlékeznünk az Esztergom f. évi március hó 21-én megjelent 66. számában közölt azon hirért, hogy | vezett körvezetőnek. Ez utóbbi el a TESz. a mi mozgalmunk mellett, járás ajánlatosabb a jogcímek iga­sainkat, hogy a hadi emlékérem zöld kérő lapjaikat országos köz pontunk rövid úton való elintézésre csak folyó hó ~ 25-ig fogadja'el/mert a nagyszámban beérkezett kérve nyek igen nagy munkatöbbletet je lentenek, amelyek a szervezési mun kák zavartalan lebonyolítását gá tolják. Értesítjük bajtársainkat, hogy nagyobb kivitelű, szivarzsebben vi selhető frontharcosjelvények elké szültek és azoknak szétosztását í központ ápr. hó 1-én megkezdi. A központhoz intézett megkérésé sekben feltűnő helyen fel kell tün tetni a frontharcos igazolvány szá mát, mert ez az ügy elintézését megkönnyíti és meggyorsítja. Személyi lapok vitéz dr. Zsiga Jánosnál Esztergom, vármegyeháza kaphatók. Akiknek már van személyi lapjuk, azt mielőbb töltsék ki és vagy küldjék be közvetlenül a köz ! pontnak, vagy szolgáltassák be ne­foglalt állást. Ez alkalommal értesítjük bajtár­zolása szempontjából. Történelmi séta Esztergomban Irta: Dr. BALOGH ALBIN. A Hévíz-tóból bővizű patak ' foly­dogált a Dunába. Ezt is Hévíznek nevezték és róla az itt keletkezett házcsoportot magyarul a középkor­ban is Hévíznek, latinul Aquae Ca­lidaenek, szláv nyelven Teplicsának, Tapolcának. A víz malmokat is haj­tott, partjain veteményes és gyümöl­csös kertek díszlettek. Ezért előke­lőbb emberek akadtak e környé­ken, mint pl. küküllői Apród János, aki talán valamelyik káptalani ház helyén lakhatott, Nagy Lajos kirá­lyunk udvari történetírója. — Újabb időkben a patak torkolata mellett állították föl az esztergomi vágó­hidat, mely sokáig éktelenkedett a mostani kis park helyén. A patakba a Ferenc József-útról mély árok vezette az esővizet, fölötte az ú. n. Krinolin-híd szolgált átjáróul. Meg kell végül említenünk, hogy a mostani fürdőt egykori bérlőjéről (Malya) nevezik ma is, Malyának, továbbá, hogy ettől nem messze, a Gsernoch János-út és Czuczor Ger­gely-utca sarkán álló ház a város­részek egyesítése előtt az érseki Vízivárosnak városházául szolgált. A középkori Víziváros falai azon­ban nem értek idáig. Nem tartozott oda pl. a Bibliothéka, az egyház­megyei könyvtár épülete, melynek rendkívül nagy értékű, külföldön is nagy becsben álló művészi és bib­liográfiai kincseiről Esztergomban édeskeveset tudnak, sőt alig hallot­tak. Megalapítója ugyanaz a Küküllei János kanonok volt, akinek háza nem messze állott. Nem tartozott a középkori Vízivároshoz, illetve Szenttamáshoz a Batthyány-utca sem, mert itt a középkorban Libád (Lybar) nevű község volt, amelynek neve a speciális esztergomi kiejtés 'következtében Léva nevével kere­kedett össze, úgyhogy Kisléva lett belőle. Temetője az új érseki tanító­képző udvarán, illetve az utca túlsó oldalán terült el, bizonyára valami kápolna mellett, melynek emléke azonban már kiveszett. Végül nem tartozott a középkori Vízivároshoz az a szögletes bástya sem, mely a Mattysovszky-ház kertjének falát alkotja: ezt már a törökök építet­ték a XVI. század közepén, sőt itt fürdőjük is volt, melyet ugyancsak hévíz-forrás tett kellemessé. (A fürdő helyisége a bástyában ma is lát­ható.) A bástya építése a vízivárosi (alsó) vár kapujának biztosítása végett tör tént. A várfal kapuja közvetlenül a Mattyasovszky-ház előtt volt a Fe­renc József-út közepén a várárok felett épült híd és ennek hídfője azonban délebbre ugrott ki s így oldalról jövő támadás ellen új bás­tyával kellett azt megvédeni. Esztergom középkori erődítmé­nyeire vonatkozóan minden három középiskolát végzett magyar em­bernek tudnia kell, hogy nagyjából IV. Béla, a tatárjárás idejében mái­állottak, de nagyrészt régebben ke­letkeztek és sokszoros átépítésen mentek keresztül. A különböző épí­tési stádiumok és formák megálla­pítása kétségtelenül sok ásatás, te­hát sok idő, fáradság és elsősorban sok pénz kérdése, de remélhető, hogy akik Esztergomban a törté­nelmi kérdéseket valóban meglepő fölényességgel szokták elintézni, rá­termettségüket legalább ebben ki fogják mutatni. A vízivárosi vár egyébként a hegyi várral alkotott egységet, kü­lön falai tehát csak a Duna part­ján voltak, középkori várépités módja szerint félkörben kiugró bás­tyákkal. Ezek között a legerősebb az ú. n. vizikaput biztosító bástyák voltak, melyek közül az egyik az új zárdaiskola (a régi tanítóképző) előtt (természetesen többszörösen ja­vítgatott falakkal) még látható. A dunai várfal és a felső vár ál­tal bezárt területen már a vízivá­rosi vár megépítése előtt is bizonyo­san laktak. Talán itt volt Pegeny (Peghen, Pechen) falu, o melynek mint az esztergomi vár Ttuburbiu­mának neve még II. Lajos korában is előfordul, bár viszont meggon­dolandó, hogy éppen abban az ok­levélben nincs említve, melyben IV. Béla Róbert esztergomi érseket fölhatalmazta (1239), hogy a Vízi­várost, mint vásártartással felruhá­zott várost és mint várat megalapít­hassa, illetve fölépíthesse. (Folyt, köv.) ernit eső-, szennyvíz ós trágyáié levezeté­sére, szellőztetésre és csatornázásra, Stb. csA nem rozsdásodik, könny fi, vteet nem ereszti át, olcsó ETERNIT MÜVEK HATSCHER LAJOS, Budapest, Aadrájiy üt 33 Elárusító helyek : LORÁND SÁNDOR ESZTERGOM, EHRENFELD MÓRfÁ., NYERGESÜJFALU. Leventeértesítés. Ma vasárnap, tekintettel az átázott talajra, fog­lalkozás az iskolában. Az Esztergomi Zene­egylet április 2-án hangversenyt rendez Az Esztergomi Zeneegylet április 2-án rendezi XXII-ik hangversenyét Ez alkalommal Meszlényi Róbert miniszteri tanácsos, a Zeneművé­szeti Főiskola titkára, zeneszerző, zenetörténeti előadást tart a magyar hegedű-muzsikáról. Fehér Ilonka kiváló hegedűművésznő, Bihari, Goldmark, Hübay, Vecsey, Antalffy, Zsíros, Meszlényi szebbnél-szebb hegedűműveit adja elő. Közremű­ködik még a zeneegyleti nőikar, előadásra kerül Büchner: Szent Fe­renc Kartatéjából az 5. számú női­kar és Buchner-Sik: Alkonyat a Balatonon, Barcarola c. nőikara elő­ször. A szótórészeket Buchnerné Nyárasdy Ilona (szoprán) és Brezó Margit (alt) hangversenyénekesnők éneklik. Népszerű helyárak a mű­sornak megváltása 1 és 2 pengőért. Borbélyok és fodrá­szok vasárnapi munkaszünefe A székesfővárosban nagy harc in­dult meg a borbély- és fodrászüze­mek között a vasárnapi munkaszü­net miatt. Hogy a budapestieknél kik óhajtják a teljes vasárnapi munkaszünetet és kik hívei a hétfő­vel való pótlásnak, teljesen közöm­bös előttünk. Mi tisztán csak az esztergomi viszonyokkal kívánunk foglalkozni mentesen minden egyéni érdektől s csakis szociális, helyi és emberi szempontokat tartva szem előtt szólunk az ügyhöz. Tesszük pedig ezt azért, mert meggyőződtünk róla, hogy több mester nem hive a fél vasárnapi munkaszünetnek. A fél munkaszünetet annakidején tulajdonképen a helybeli mesterek többsége határozta el, azzal az in­dokolással, hogy szükség van a vasárnap délelőttre. Ezzel szemben a megkérdezett mesterek azt állít­ják, hogy sokkal fontosabb volna a helyi viszonyokat figyelembe véve, a hétfő délelőtti nyitvatartás. Azzal indokolták meg eme állításukat, hogy hétfőn reggel mindig több idegen fordul meg a környékről, aki igénybe óhajtaná venni a borbélyüzletet. Ugyanis hétfőn a vidékről sokan jönnek be bevásárlásokat eszközölni és hivatalos ügyeiket elintézni. A helybelieknek pedig tökéletesen mindegy, hogy szombaton este bo­rotválkoznak-e vagy vasárnap. Emlékezhetünk rá, hogy micsoda megrökönyödést szült a vasárnapi munkaszünet behozatala. Senki sem ment tönkre tőle és a közönség csakhamar megszokta eme termé­szetes rendet. Amikor szombaton este 10 óráig is rendelkezésére álla­nak a borbély- és fodrászüzletek, akkor teljesen feleslegessé válik a vasárnap délelőtt. Elvégre nemcsak mesterekből áll az üzletek személyzete, hanem segé­dekből is, akik pedig egész héten nem rendelkeznek szabadon idejük­kel. Miért ne legyen eme derék munkásoknak is telj es^vasárnapj uk ? Minden más munkás magáénak mondhatja a vasárnapot csak éppen emezek nem. Nálunk Esztergomban, a herceg­prímás szókhelyén annál különösebb eme fél munkaszünet, hogy pont a magyar Rómában vannak a borbé­lyok és fodrászok kizárva a vasár­napi nagymisék és szentbeszédek hallgatásából. Mint embert is bírálni kell a bor­bélyt és fodrászt. Milyen lélekkel néz ki üzlete ajtaján az a mester, de különösen a segéd, amikor szá­zával látja utcáinkon fel és alá járni budapesti munkástestvéreit, akik fel­használva a vasárnapi munkaszüne­tet, kirándultak? A helybeli pedig nem mehet sehova. Unott lélekkel megy haza délben, megebédel, talán pihen egy kicsit, nos és akkor már nem igen mehet ki a szabadba, na­gyobb távolságra, távol minden zaj­tól üdülni. Hétfőn, az igaz, hogy kora hajnalban már mehetne, de akkor meg már nincs társasága. Helyénvalónak tartanok, ha a fel­emlitetteket szem előtt tartva az ér­dekeltek foglalkoznának a kérdéssel, A közönségnek is kellene foglal­koznia az üggyel és minden erejé­vel támogatnia kellene azokat, akik meg akarják tartani a vasárnapot V. I. j Vízóra-használati és karbantartási díjak A folyó év március hó 15-iki 62-ik számban megjelent fenti cimű közleményt óhajtom kiegészíteni azzal, hogy az ismertetett és előre­láthatólag sikerre vezelő [indítványt az alábbi argumentummal is alá­támasztom. A folyó év február 22-iki 44. számban a városi mérnöki hivatal információja alapján az olvasható, hogy az ezideig felszerelt 750 víz­órából mintegy 150 mutat túlfo­gyasztást, a többi a kiszabott mérté­ken alul marad. A 150 ingatlantulajdonos termé­szetesen megfizeti a túlfogyasztást, ellenben a 600 ingatlantulajdonos, aki a kiszabott mértéken alul fo­gyaszt, oly tekintélyes mennyi­ségű viznek a díját is fizeti, amely­nek ellenértékét a városi vízmű nem állította elő és nem szállította le, a 600 ingatlantulajdonos pedig nem vette .át és nem fogyasztotta el. Tehát ez ingatlantulajdonosok takarékoskodása révén a vizveze­SCHEIBER-nél jubileumi szönyegvásár! Esztergomban nem létezett nagy választék. Gyári árak!

Next

/
Thumbnails
Contents