ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-09-01 / 115. szám

XXXIV. évfolyam, 115. szám. Ara lO fillér. Vasáfoap, 1929. szeptember 1. ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte­lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Egy közgyűlési határozathoz Esztergom, 1929. szept. 1. Szeretet és önzés, — az altruiz­mus és egoizmus örök haroa nyomta bélyegét a világgazdaságra, és gyen­gülhet egyszer az egyiknek ereje, másszor a másiké, — fenn fog ma­radni mindkét vezérelv, amig csak gazdasági élet lesz. Az utóbbi szá­zadok kitermelték az erők egyesíté­sének azt a formáját, mel y a maga eredeti alakjában, a részvénytársa­iágban s annak különböző társulá­saiban, karteliben, trösztben, az esetek 99 %-ában az egoizmusnak, az önzésnek juttatja a gazdasági harc győzelmét a kapitalista rend nagyobb dicsőségére. Nekünk, esztergomiaknak is, van egy saját részvénytársaságunk, a Közüzemi R. T., melyről büszkén mondhatjuk el, hogy a kivételes 1 %-hoz tartozik, mert midőn ki­használja e társasági forma hasz­nait, ismét azoknak juttatja vissza kamatos kamattal, kik működését elsősorban vették igénybe: a város polgárságának. A közüzemek bér­lője ; adja legfőbb üzletágával a vil­lannyal azt, mire mindannyiunknak szüksége van; de különösen a mai kiterjedt hálózatával, melynek révén ma már messze vidékre is szolgáltat áramot, az itthon s a vidéken nyert hasznot juttatja vissza, midőn a 75 %-os haszonrészesedéssel s a rész­vények 80 %-ának osztalékával könnyíti a hivatalos város közterheit. Ezek a gondolatok hatották át a város képviselőtestületét, midőn a legutóbbi közgyűlésén az 1927. é. V. l-e. végrehajtása során érkezett belügyminiszteri leiratra afelől kel­lett döntenie, fenn kivánja-e tartani a Közüzemi R. T.-ot a mai alak jában, vagy sem? Élénk emlékeze­tünkben van még az a város [érde­kében folytatott erős vita, mely a körül forgott, hogy a Ganz-féle villamosbérlet lejártával saját ke­zelésébe veszi e a város a villamos­üzemet, vagy az akkor még fiatal Közüzemi kezelésére s bérletére adja. Az azóta elmuit idők azoknak ad­tak igazat, kik a Közüzemi kezelése mellett voltak s a mostani [tárgya­lásnál már csak alig hangzott egy szó a közgyűlésben, mely a házi kezelésű hasznosítás mellett van. Mert nézzük az eredményeket. A Ganz-féle villamossági rt. bér­lete idején 1921-ben 1,084 arany K, 1922-ben 3890 ar. K, 1923­ban ^9618 ar. K és 1924-ben 27.831 arany korona jutott a vil­lamos üzem bérletéből a városnak. A Közüzemi R. T. 1925-től bérli a villamos üzemet s már 1925-ben 76.321 P-t, 1926-ban 57.290 P-t, 1927-ben 74.277 P-t, 1928-ban pedig 78.245 P-t szolgáltatott ez üzemből a város pénztárába. Oly számok és oly eredmények ezek, melyekre ^örömmel és büszkén- te­kinthetünk s melyek igazolják, hogy a Közüzemi R. T. kezelése' meg­többszörözte a város villamosüzemi bevételét. Pedig ez még csak az eddigi évek nyers bevételi adata. Ehhez még hozzá kell vennünk, hogy köz­ben az üzem modernizáltatott; a vasvezetékek helyett rézvezetékek szállítják az áramot; az elavultak helyére modern transformátorok ke­rültek ; a Kossuth L.-utoa pompás keramitja fölött valósággal nagyvá­rosi kiképzéssel halad az áram, stb. S ami még mindezeken felül van, megalkotta a részvénytársaság a vi­segrádi távvezetéket, melynek révén ma már Basaharc, Dömös, Pilisma­rót, Gizellatelep, Visegrád, Nagy­maros, Dunabogdány községekben is szolgáltat áramot. Elveheti a cseh apparátus a trianoni béke újabb ál­dásaiként tőlünk a párkányi áram­szolgáltatás területét — a villamos­mű a mai fejlettségével, a visegrádi távvezeték által nyert és folyton fo­kozódó jövedelmezőségével továbbra is életerős marad s hirdetni fogja késő utódaink előtt is, hogy ez a generáció minden sorscsapása elle­nére nem vesztette el célkitűzését és célakarását, hanem harcolt és talált módot arra, hogy veszteségeit kel­lőképpen pótolja. A visegrádi táv­vezeték a fejlődés igazán s*ép pers­pektíváját nyújtja, melyet büszkén könyvelhet el a maga számára a Közüzemi R. T. s általa Esztergom egész közönsége Jövedelmezővé tette a részvény­társaság a strázsahegyi kőbányát, a szinte haldokló, primitiv téglagyárat, nemkülönben a mészüzemet, pedig az utóbbi össze van kapcsolva a városi erdőtisztitással, melynél a gyengébb erdőrészeken csak külön kiadással lehet a tisztítási művele­tet végrehajtani, a város pedig most a mészüzem révén innen is hasznot lát; a jéggyár és az autóbuszüzem pedig oly üzemágak, melyek a jelen­legi kezelés mellett magasabb jöve­delemmel járnak, mint voltak a házi kezelésben. De a közüzemi belső kiépítése is olyan, mely megfelel a város érde­keinek. A város a 80%-os rész­vénytöbbség birtokában a közgyűlé­sen döntő faktor; az elnökségben, az igazgatótanácsban és igazgató­ságban, valamint a felügyelőbizott­ságban szaktisztviselői révén kellő­képpen képviselve van s igy az egész ügyvitelere döntő befolyással bir. Szerencsés ez a forma, mert a város tisztviselőinek munkáját érté­kesíteni tudja ott is, ahol — miként a városi közgyűlésen nagyon helye­sen elhangzott — nem bürokratikus Kekorcljuvittinókat Ígér a MOVE lándorilijas úszóversenye Sipos Manci már péntek óta treniroz a versenyre az esz­tergomi női uszodában intézkedés és hosszú időkre nyúló közigazgatási eljárás a szükséges, hanem a pillanatnyi helyzet üzleti érzékű felismerése és gyors kihasz­nálása. Lehetnek részletekben kifogások a Közüzemi működése ellen ; lehet­nek hibák is, de egyet ne feledjünk, Madáoh mély bölcsességú igéit: „a cél halál" ; ezen a földön nincs tö­kéletes ott, ahol az ember működik. A Közüzemi R.-T. egész müködéae azonban igazán a város érdekét szol­gálja, s ezért csak az egész közön­ség helyeslésével találkozhatik a képviselőtestület azon határozata, mely a Közüzemi Részvénytársaság­nak jelen alakjában való fenntartása mellett döntött. pi. A szeptember 1-iki d. u. 'pontosan 4 órákor kezdődő" országos vándordíj as úszóversenyre a rendezőbizottság min­den előkészületet megtett, hogy a ki­irt három vándordijat országos ered­ményekkel védjék meg az egyesü­letek. Hiid László UTE 14 főből álló le­génységével felkészülten jön, hogy a Pénzintézetek vándordiját ismét haza­vigye. Az ifjúsági és gyermekszámokban az esztergomi úszók fogják a babéro­kat learatni. Különösen az ifjúsági úszók, akik ma országos viszonylat­ban a legelsők, remek időkkel fogják elsőségüket megőrizni. A hölgyversenyek kiemelkedő ós rekordot teremthető számai közül a 100-ás hölgygyorsúszás igér meglepe­tést. Az 1929. év két nagy riválisa Sipos Manci és Tóth Ilonka méri össze tudását és az 1*18 perces legújabban felállított rekord hihetőleg a multó, lesz ezen a versanyen. Sípos Manci, aki rokonai látogatására néhány napra Esztergomba jött, pénteken este már tróninget tartott a női uszodában. Megkérdeztük, mit vár a verseny eredményétől. A legszebb hölgybajnok kedvesen mosolyogva ült le a női uszoda „néni ke "-padjára (nagyon tet­szett neki a víz alatt levő pihenő pad) ós annyit mondott, hogy régen drukkolt verseny előtt ennyit. — Azért jöttem le korábban — mondja, — hogy kipróbáljam a vizet és néhány fordulót vegyek, mert Tóth Ilonkával való találkozásom mind­kettőnknek meglepetést hozhat. Hogy mit, azt nem árulom el, de vigyázni fogok, hogy kellemetlenül ne érhes­sen. Azzal már hosszú starttal vízbe is lendült és szép szabályos iramban szelve trainingnek leúszott: 400 mé­tert. A versenyen mutatkozik be Ritter Frigyes UTE műugrásával és bemu­tató toronyugrásaival is. A 23 szám­ból álló versenyprogramul utolsó száma az UTE—FTC barátságos vizipóló­mérkőzése lesz, melyen kis izelitőt ka­punk, a világhíressé vált magyar polótudásról. A versenyt, tekintettel a nagy programmra, pontosan négy órakor kezdik s a verseny hosszabb számai alatt ós verseny előtt a levente­zenekar fogja a közönséget gyönyör­ködtetni. •••••••••••••••••••••••••••• Magyar zarándoklat Palesztinába. A A Palesztinából jött hirek szerint a Szentföldön most komoly zavargások vannak a zsidók és arabok között, amelyek megfékezése az angol ható­ságoknak nagy gondot okoz. Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek ennek da­cára vállalkozott arra, hogy a mos­tani zavaros körülmények Között is elvezeti a Szentföldre a magyar za­rándoklatot. A zarándokok a Getsze­mani-kertben emelt nagy bazilika mozaik-oltárképnek átadására utaznak Jeruzsálembe. A főoltárképet ugyanis a magyar katholikusok készíttették és ajánlották fel a bazilika részére. A vérrel veritókező üdvözítőt ábrázoló művészi mozaikképen a magyar címer is rajta van. A zarándokok, akik kö­zött van Erzsébet királyi hercegnő, Csiszárik János volt meghatalmazott miniszter és dr. Madarász István apát, miniszteri tanácsos is, aug. 28-án este indultak el Budapestről. Tankönyvek már kaphatók a Tábor­féle könyvkereskedésben. Balognál.

Next

/
Thumbnails
Contents