ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-09-01 / 115. szám

A városi közgyűlés méltányolta a Közüzemi rt.-nek városfejlesztő eredményes munkásságát és egyhangúan továbbra is mellette döntött Esztergom szab. kir, város képviselőtestülete augusztus hó 29-én, csütörtökön délután 4 órakor rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen többek között a tanács beszámolt a Közüzemi rt. 1928. évi üzleteredményeiről. Mivel a Közüzemi rt., amely a város villanyos és egyéb üzemeit kezeli, amely az üzemeket illetően szerződéses viszonyban van a főrészvényes és a részvénytársaság kebelében majorizáló várossal, s igy a képviselőtestületre nézve nem lehet érdektelen a „város részvónytársaságának

a működése ós üzleteredménye, a csütörtöki közgyűlésen is élénk érdeklődést váltott ki a Közüzemi rt. üzleteredményeiről való beszámolás. Elismeréssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a Közüzemi rt mult üzleti éve 12.528 P tiszta nyereséggel zárult ós hogy a villanyosüzem nemcsak nagy fejlődést mutat ebben az évben is, hanem'szép hasznot is hozott a városnak. Á veszteség- ós nyereségszámlán az Esztergom város bérszámla tétele 57.803-32 P Összeget mutat. A közgyűlési tárgysorozat huszonkettedik pontja a Közüzemirt. ügyében leérkezett miniszteri leirat volt, amelynek tárgyalásánál Zwillinger Ferenc dr, (jbizottsági tag felszólalása nyomán több észrevétel hangzott el abban az irányban, hogy okvetlenül maradjon meg továbbra is a mai viszony a Közüzemi rt. ós a város között, amely — hiszen a számok beszélnek — kétségtelenül javára válik a városnak. Etter Jenő, vitéz SZÍVÓS Waldvogel József, dr. Mike Lajos ós többen bizonyították, hogy az üzemek részvénytársasági kezelése hasonlíthatatlanul jobb és a városra nézve előnyösebb, mintha a város házi kezelésbe venné. Lehetetlen állapot lenne az, hogy a város tisztviselői egyúttal villany- és autóbuszüzemet vezetnének. A kereskedelmi szellem és hozzáértés, a gyors, praktikus eljárás okvetlenül szükséges az üzemek eredményes vezetéséhez, — ezek pedig hiányoznának a házi kezelés esetén, mert a tisztviselők nem érthetnek mindenhez, másrészt a mai tülekedő gazdasági életben kötött hivatalnokemberek, hozzá még a lassú, bürök ratikus utakon egyáltalán nem boldo gulhatnak. Mátéffy Viktor rövid felszólalásában számadatokkal bizonyi fotta azt, hogy mennyit fejlődött a villanyosüzem, amióta a rószvónytár saság kezelésében áll. Hiszen mindjárt az első évben a Ganz 27.000 koronás hozamával szemben a Közüzemi rt 78.000 pengőt hozott a városnak Majd ismertette azt a nagy, 490.000 P értékű vagyont és befektetést, amelyet a részvénytársaság a város javára ágyazott az üzembe ós amelyet a város javára gyarapit, továbbá rö viden tájékoztatta a közgyűlést arról a nagy, eredményes munkateljesítményről, amellyel a részvénytársaság révén most már a város villanyos üzeme látja el a környék villanyvilágítását, sőt Nógrád ós Hont megye villanyellátásában is jelentős részt vesz, A város villanyvilágításának ós villanyfelszerelósének fokoza tos modernizálása is a szemünk előtt folyik. Mindezekre maga a hivatalos város a mai konkurrenciás világban képtelen volna és hivatalos utakon haladva sok mindenről lemaradna. * Hangsúlyozta továbbá Mátéffy Viktor bizottsági tag, mint a részvény társaság elnöke azt is, hogy a rész vónytársaság a város részvénytársa ságának tartja és érzi magát, a vá rosnak javát szolgálja, és a várossal szemben tanúsított ritka előzékenységet bizonyítja az is, hogy a villanyüzemi szerződés szerint a részvénytársaság részére levonható 7°/°-ot, amely évente több ezer pengőt jelent, eddig még sohasem vonta le a részvénytársaság. Dr. Antóny Béla polgármester és több bizottsági tag hozzászólása után a közgyűlés egyhangúan — Zwillinger Ferenc dr. kivételével — a Közüzemi rk. mellett döntött. A közgyűlés egyéb tárgyaival lapunk más helyén foglalkozunk. A város szegényellátásának . munkája szeptember l-én megkezdődik Esztergom sz. kir. város közönsége még 1900. február 9-ón tartott képviselőtestületi közgyűlésén jogerős határozatot hozott, mely szerint a koldulás a város egész területén eltiltatik; a más közsógbeli kéregetek a városból kiutasittatnak ós a szegények ellátása a közönség adományaiból történik. Hogy ez a rendelet nem maradt csak papiroson, arról azok a régebbi esztergomi polgárok tudnak beszélni, akik annakidején tapasztalták, hogy milyen koldusinvázió volt azelőtt városunkban. Különösen pénteki napokon egyik a másiknak adta a kilincset a papság ós polgárság ^házainál s ha idegen annakidején a bazilikába ment, minden utcasarkon és minden fordulónál koldussal találkozott. Hogy a koldulás akkoriban nem volt utolsó foglalkozás, mutatja az a megtörtént eset, hogy az a koldus, aki a bazilikához felvezető szerpentin-út kezdetén évtizedekig kéregetett, halála után jelentékeny vagyont hagyott gondviselőire s utolsó kívánsága az volt, hogy — kerül, amibe kerül — temetésén a bazilika nagyharangjával harangozzanak. A uagyharangot ugyan nem húzták meg, de a kisebb harangok szépen elsiratták az irgalmas szivek kihasználásának eme művészét. A szigorú közgyűlési határozat következtében elmaradtak a pénteki kolduslátogatások s minden jobbmódú polgár kiszegezte kapujára „A heti kéregetés megváltva" cimű, városi címerrel ellátott kerek táblácskát, amely sok helyütt még ma is megtalálható. Idők folyamán a koldusok részben megunták a sovány városi ellátást és másfelé kerestek szerencsét, részben kihaltak. Ma már csak mutatóba akad egy-egy szemforgató, toprongyos alak. s van, aki viharos mult után szelídült annyira, hogy egykor enyves kezét ma alamizsnáért nyújtsa. Ma aligha gazdagodhatnának meg koldusaink, mert hiszen ma Esztergom polgársága is szegény; szegénnyé tette Trianon. Oreg iparosaink, akik valamikor jó módban éltek ós szorgalmas munkává némi vagyont kuporgattak Jöreg nap jaikra, ma éheznek ós betegségükben elhagyatva sinylenek. özvegyeik még keservesebb sors nak részesei. Föl dmi veséink- közt is ismerünk olyan nyomorult öregeket, akik csak azért nem pusztultak még éhen, mert akad olykor irgalmas sziv aki némi ételmaradókkal tovább tengetni segiti vigasztalan életüket. Vannak olyanok is, akiket a higiénia terén való teljes tudatlanság tett idő előtt nyomorékokká. Ezeket azonban nem látjuk az utcasarkokon, vagy ha igen, — üres marad a kötényük, kalapjuk. Ezek nem művészei a koldulásnak, ezek valóban rászorulnának, — de nem tud ják a módját ... Igen üdvös volt tehát újból érvé nyesiteni a közel 30 óv előtti köz gyűlési határozatot s az egri mintára Esztergom szegényeit megszervezni segélyezés szempontjából. A Páduai tSzent Antal Egyesület a városi hatóság ós az államrendőrség támogatá sával óhajtja a nehéz kérdést lelkes tagjai útján megoldani. Legsürgősebben a kéregetőket és a mások támogatására szoruló, tehetet len szegényeket veszi gondjaiba s i polgárság által felajánlott adományok ból okos, józan beosztás mellett törekszik segíteni rajtuk. Ez termesze tesen nem zárja ki azt, hogy egyes jószívű családok „házi szegényeit" étellel továbbra is ne segélyezzék. Az akció vezetősége felkéri a város közönségét, hogy szeptember hó 1-től a szegényeknek szánt adományaikat adják át a gyűjtést vallásos felebaráti szeretetből végző ós hatósági igazolvánnyal is ellátott jótékony hölgyeknek, vagy juttassák a Szent Antal Egyesületnek a barátok templomában levő perselyébe. A szegónyellátási akció további munkájárál is készséggel beszámolunk. A hegyközségek megalakítása Esztergomban Az „Esztergom" folyó évi májusi számaiban Bleszl Ferenc m. kir. pénzügyi főtanácsos, takarókpénztári elnökigazgató szakavatott tolla részletesen ismertette a hegyközségek megalakításáról szóló 1929. ó. XVII. tc. esztergomi vonatkozásait E törvénycikk 19. §-a szerint a hegyközségek megalakítása kötelező oly 150 kat. holdat elérő, vagy meghaladó szőlőterületeken, amelyek között puszta, vagy más gazdasági művelés alatt álló terület együttes nagysága nem több, mint a betelepített szőlőterület fele. Az ezen feltótelekkel nem rendelkező szőlőterületek és földek birtokosainak kétharmada is elhatározhatja a hegyközség megalakítását, sőt ugyancsak ezen többség kisebb összefüggő szőlőterületekre nézve is jogosult a hegyközséget megalakítani. A város polgármesteri hivatalának megállapítása szerint a Szamárd-hegyi részen megvannak a megalakulás szükségszerű előfeltételei. Megvannak továbbá a belvárosi határban Előhegy 60 kh. ebből beült, szőlő 15 kh. Aranyhegy 43 „ „ „ „ 15 „ Kiskuria 95 „ „ „ „ 27 „ Kenderes 96 „ „ „ „ 31 „ Világoshegy 51 „ „ „ „ 15 „ Galagonyás 18 „ „ „ „ 10 „ Ispita hegy 97 „ „ „ „ 79 „ Borz hegy 20 „ „ ; „ 7 „ Malonyai 7 „ „ „ „ 7 „ Diósvölgy 116 „ „ „ „ 40 „ Szarvashegy 81 „ „ „ „ 20 „ Látóhegy 25 „ „ 8 „ Posványok 51 „ „ „ „ 30 „ Dinnyefóld 80 „ „ „ „ 25 „ Rózsavölgy 61 „ „„ „ „ 40 „ A szentgyörgymezói határban. Kis Ignác von. 40 kh. ebből beült, szőlő 25 kh. Bocskoros kút 82 „ „ „ „ 20 „ Döbőn kút 60 „ „ „ „ 36 „ Gyurgyalag 30 „ „ „ „ 16 „ Töltéseknél - -90•• • •„•- - ••„ „—46. y

, Zsellér föld 130 „ „ „ ,. 50 „ Homoki dűlő 75 „ „ „ ,', 40 „ Kistói dűlő 63 „ „ •„ „ 25 Uj földek 80 „ „ „ „ 30 „ Duna dűlő 287 „ „ „ „ 60 „ Ezekre a városi szőlőterületekre nézve a polgármesteri hivatal a szükséges adatokat magukban foglaló kimutatásokat elkészítette. Ezeket az érdekeltek f. ó. szeptember hó 1-től 10 ig a városházi kataszteri hivatalban betekinthetik és ellene az észrevételedet ugyanezen határidőig megtehetik, A polgármester az összeírás pontos ós hiteles adatai alapján fog intézkedni a hegyközségi érdekeltségek összehívása iránt, amennyiben a megalakítás szükségességének törvényszerű előfeltételeiéi megvannak. A szőlő-, gyümölcsös- és földtulajdonosok — amennyiben a hegyközségeket megalakítani óhajtják, — az öszszes birtokosok 8

/

s

a által aláirt kérvényeiket már most előterjeszthetik a polgármesteri hivatalnál. Termeljünk szép gyümölcsöt! Védekezzünk az alma és körte legnagyobb ellensége a fuszikladium ellen. A fuszikladium olyan gombaellensóge az almának ós körtének, mint a a peronoszpóra a szőlőnek. A fuszikladium lassan, de biztosan, elcsúfítja, értéktelenné teszi az alma ós körte termését, levelét és éves hajtását még szárazságban is. A betegséget közönségesen varasodásnak nevezik, mivel a gyümölcsön, mint beforrott sebhely barna szinben mutatkozik. Mihelyt a levélkék kibontakoznak a tavalyi fertőzés megvan, már láthatni azon az igen apró barnásfekete pettyeket, foltokat, melyek szaporodnak, terjeszkednek, a fejlődő gyümölcsön is mutatkoznak — és már augusztusban a levelek elhaltán leperegnek, a görbe, összezsugorodott formátlan gyümölcsök kónyszeróréssel lehullanak. Valamelyes csekély alma és körte termésünk, amelyet megkímélt a szokatlan kemény tél, a piacra kerül, de bizony nem ébreszt vásárlási kedvet. Ebből nincs jövedelme a termelőnek sem. Utat nyitunk a külföldi gyümölcsnek. Most, gyümölcsórós idején vizsgáljuk csak meg a gyümölcsfákat. Nézzük meg a nem piacképes gyümölcsöt. Nézzük meg a szitaszerű alma ós körte leveleket, a lomb nélkül maradt ez évi hajtásokat. Lombhullás után a tél idején, vagy kora tavaszkor oly permetezésben, oly anyaggal vonják be a fákat, mint amilyennel védekezünk a peronospora ellen. A fuszikladium (Venturia inequalis és V. pirina) gombacsirái a gallyakon úgy telelnek át, mint a lehullott leveleken. Azért a beteg fa levélzetót összegereblyézzük, elégetjük. — Elvirágzás után, mikor a piaci gyümölcs látható, újból permetezünk, de csak félszázalékos oldattal. Ez egyszerű ós olcsó védekezési mód. Okkal-móddal igy a terebélyes nagy fa termése is megmenthető. Ifirág és Szántónál a megszokott nagy választék juta- és gyapjú-bucié, velvet, velour, axminster, argaman, magyar-, német- és pamut-perzsaszönyegekből.