ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-09-01 / 115. szám

A városi közgyűlés méltányolta a Közüzemi rt.-nek városfejlesztő eredményes munkás­ságát és egyhangúan továbbra is mellette döntött Esztergom szab. kir, város kép­viselőtestülete augusztus hó 29-én, csütörtökön délután 4 órakor rend­kivüli közgyűlést tartott, amelyen többek között a tanács beszámolt a Közüzemi rt. 1928. évi üzleteredmé­nyeiről. Mivel a Közüzemi rt., amely a város villanyos és egyéb üzemeit kezeli, amely az üzemeket illetően szerződéses viszonyban van a főrész­vényes és a részvénytársaság kebelé­ben majorizáló várossal, s igy a kép­viselőtestületre nézve nem lehet ér­dektelen a „város részvónytársaságá­nak a működése ós üzleteredménye, a csütörtöki közgyűlésen is élénk érdek­lődést váltott ki a Közüzemi rt. üzlet­eredményeiről való beszámolás. Elis­meréssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a Közüzemi rt mult üzleti éve 12.528 P tiszta nyereséggel zárult ós hogy a villanyosüzem nemcsak nagy fejlődést mutat ebben az évben is, hanem'szép hasznot is hozott a város­nak. Á veszteség- ós nyereségszám­lán az Esztergom város bérszámla tétele 57.803-32 P Összeget mutat. A közgyűlési tárgysorozat huszon­kettedik pontja a Közüzemirt. ügyé­ben leérkezett miniszteri leirat volt, amelynek tárgyalásánál Zwillinger Ferenc dr, (jbizottsági tag felszólalása nyomán több észrevétel hangzott el abban az irányban, hogy okvetlenül maradjon meg továbbra is a mai vi­szony a Közüzemi rt. ós a város kö­zött, amely — hiszen a számok be­szélnek — kétségtelenül javára válik a városnak. Etter Jenő, vitéz SZÍVÓS Waldvogel József, dr. Mike Lajos ós többen bizonyították, hogy az üzemek részvénytársasági kezelése hasonlítha­tatlanul jobb és a városra nézve elő­nyösebb, mintha a város házi keze­lésbe venné. Lehetetlen állapot lenne az, hogy a város tisztviselői egyúttal villany- és autóbuszüzemet vezetné­nek. A kereskedelmi szellem és hoz­záértés, a gyors, praktikus eljárás okvetlenül szükséges az üzemek ered­ményes vezetéséhez, — ezek pedig hiányoznának a házi kezelés esetén, mert a tisztviselők nem érthetnek mindenhez, másrészt a mai tülekedő gazdasági életben kötött hivatalnok­emberek, hozzá még a lassú, bürök ratikus utakon egyáltalán nem boldo gulhatnak. Mátéffy Viktor rövid fel­szólalásában számadatokkal bizonyi fotta azt, hogy mennyit fejlődött a villanyosüzem, amióta a rószvónytár saság kezelésében áll. Hiszen mindjárt az első évben a Ganz 27.000 koronás hozamával szemben a Közüzemi rt 78.000 pengőt hozott a városnak Majd ismertette azt a nagy, 490.000 P értékű vagyont és befektetést, amelyet a részvénytársaság a város javára ágyazott az üzembe ós amelyet a város javára gyarapit, továbbá rö viden tájékoztatta a közgyűlést arról a nagy, eredményes munkateljesít­ményről, amellyel a részvénytársaság révén most már a város villanyos üzeme látja el a környék villanyvilá­gítását, sőt Nógrád ós Hont megye villanyellátásában is jelentős részt vesz, A város villanyvilágításá­nak ós villanyfelszerelósének fokoza tos modernizálása is a szemünk előtt folyik. Mindezekre maga a hivatalos város a mai konkurrenciás világban képtelen volna és hivatalos utakon haladva sok mindenről lemaradna. * Hangsúlyozta továbbá Mátéffy Vik­tor bizottsági tag, mint a részvény társaság elnöke azt is, hogy a rész vónytársaság a város részvénytársa ságának tartja és érzi magát, a vá rosnak javát szolgálja, és a várossal szemben tanúsított ritka előzékeny­séget bizonyítja az is, hogy a villany­üzemi szerződés szerint a részvény­társaság részére levonható 7°/°-ot, amely évente több ezer pengőt jelent, eddig még sohasem vonta le a rész­vénytársaság. Dr. Antóny Béla polgármester és több bizottsági tag hozzászólása után a közgyűlés egyhangúan — Zwillin­ger Ferenc dr. kivételével — a Köz­üzemi rk. mellett döntött. A közgyűlés egyéb tárgyaival la­punk más helyén foglalkozunk. A város szegényellátásának . munkája szeptember l-én megkezdődik Esztergom sz. kir. város közönsége még 1900. február 9-ón tartott kép­viselőtestületi közgyűlésén jogerős ha­tározatot hozott, mely szerint a koldulás a város egész terüle­tén eltiltatik; a más közsógbeli kéregetek a városból kiutasittat­nak ós a szegények ellátása a kö­zönség adományaiból történik. Hogy ez a rendelet nem maradt csak papiroson, arról azok a régebbi esz­tergomi polgárok tudnak beszélni, akik annakidején tapasztalták, hogy milyen koldusinvázió volt azelőtt vá­rosunkban. Különösen pénteki napo­kon egyik a másiknak adta a kilin­cset a papság ós polgárság ^házainál s ha idegen annakidején a bazilikába ment, minden utcasarkon és minden fordulónál koldussal találkozott. Hogy a koldulás akkoriban nem volt utolsó foglalkozás, mutatja az a megtörtént eset, hogy az a koldus, aki a bazili­kához felvezető szerpentin-út kezde­tén évtizedekig kéregetett, halála után jelentékeny vagyont hagyott gondviselőire s utolsó kívánsága az volt, hogy — kerül, amibe kerül — temetésén a bazilika nagyharangjával harangozzanak. A uagyharangot ugyan nem húzták meg, de a kisebb harangok szépen el­siratták az irgalmas szivek kihaszná­lásának eme művészét. A szigorú közgyűlési határozat kö­vetkeztében elmaradtak a pénteki kolduslátogatások s minden jobbmódú polgár kiszegezte kapujára „A heti kéregetés megváltva" cimű, városi cí­merrel ellátott kerek táblácskát, amely sok helyütt még ma is megtalálható. Idők folyamán a koldusok részben megunták a sovány városi ellátást és másfelé kerestek szerencsét, részben kihaltak. Ma már csak mutatóba akad egy-egy szemforgató, toprongyos alak. s van, aki viharos mult után szelídült annyira, hogy egykor enyves kezét ma alamizsnáért nyújtsa. Ma aligha gazdagodhatnának meg koldusaink, mert hiszen ma Esztergom polgársága is sze­gény; szegénnyé tette Trianon. Oreg iparosaink, akik valamikor jó módban éltek ós szorgalmas munkává némi vagyont kuporgattak Jöreg nap jaikra, ma éheznek ós betegségükben elhagyatva sinylenek. özvegyeik még keservesebb sors nak részesei. Föl dmi veséink- közt is ismerünk olyan nyomorult öregeket, akik csak azért nem pusztultak még éhen, mert akad olykor irgalmas sziv aki némi ételmaradókkal tovább ten­getni segiti vigasztalan életüket. Van­nak olyanok is, akiket a higiénia te­rén való teljes tudatlanság tett idő előtt nyomorékokká. Ezeket azonban nem látjuk az ut­casarkokon, vagy ha igen, — üres marad a kötényük, kalapjuk. Ezek nem művészei a koldulásnak, ezek va­lóban rászorulnának, — de nem tud ják a módját ... Igen üdvös volt tehát újból érvé nyesiteni a közel 30 óv előtti köz gyűlési határozatot s az egri mintára Esztergom szegényeit megszervezni segélyezés szempontjából. A Páduai tSzent Antal Egyesület a városi ha­tóság ós az államrendőrség támogatá sával óhajtja a nehéz kérdést lelkes tagjai útján megoldani. Legsürgősebben a kéregetőket és a mások támogatására szoruló, tehetet len szegényeket veszi gondjaiba s i polgárság által felajánlott adományok ból okos, józan beosztás mellett tö­rekszik segíteni rajtuk. Ez termesze tesen nem zárja ki azt, hogy egyes jószívű családok „házi szegényeit" étellel továbbra is ne segélyezzék. Az akció vezetősége felkéri a vá­ros közönségét, hogy szeptember hó 1-től a szegényeknek szánt adományaikat adják át a gyűjtést vallásos felebaráti szeretetből végző ós hatósági igazolvánnyal is ellátott jótékony hölgyeknek, vagy juttassák a Szent Antal Egye­sületnek a barátok templomában levő perselyébe. A szegónyellátási akció további munkájárál is készséggel be­számolunk. A hegyközségek megala­kítása Esztergomban Az „Esztergom" folyó évi májusi számaiban Bleszl Ferenc m. kir. pénz­ügyi főtanácsos, takarókpénztári elnök­igazgató szakavatott tolla részletesen ismertette a hegyközségek megalakí­tásáról szóló 1929. ó. XVII. tc. esz­tergomi vonatkozásait E törvénycikk 19. §-a szerint a hegyközségek meg­alakítása kötelező oly 150 kat. holdat elérő, vagy meghaladó szőlőterülete­ken, amelyek között puszta, vagy más gazdasági művelés alatt álló te­rület együttes nagysága nem több, mint a betelepített szőlőterület fele. Az ezen feltótelekkel nem rendel­kező szőlőterületek és földek birtoko­sainak kétharmada is elhatározhatja a hegyközség megalakítását, sőt ugyan­csak ezen többség kisebb összefüggő szőlőterületekre nézve is jogosult a hegyközséget megalakítani. A város polgármesteri hivatalának megállapítása szerint a Szamárd-hegyi részen megvannak a megalakulás szük­ségszerű előfeltételei. Megvannak továbbá a belvárosi határban Előhegy 60 kh. ebből beült, szőlő 15 kh. Aranyhegy 43 „ „ „ „ 15 „ Kiskuria 95 „ „ „ „ 27 „ Kenderes 96 „ „ „ „ 31 „ Világoshegy 51 „ „ „ „ 15 „ Galagonyás 18 „ „ „ „ 10 „ Ispita hegy 97 „ „ „ „ 79 „ Borz hegy 20 „ „ ; „ 7 „ Malonyai 7 „ „ „ „ 7 „ Diósvölgy 116 „ „ „ „ 40 „ Szarvashegy 81 „ „ „ „ 20 „ Látóhegy 25 „ „ 8 „ Posványok 51 „ „ „ „ 30 „ Dinnyefóld 80 „ „ „ „ 25 „ Rózsavölgy 61 „ „„ „ „ 40 „ A szentgyörgymezói határban. Kis Ignác von. 40 kh. ebből beült, szőlő 25 kh. Bocskoros kút 82 „ „ „ „ 20 „ Döbőn kút 60 „ „ „ „ 36 „ Gyurgyalag 30 „ „ „ „ 16 „ Töltéseknél - -90•• • •„•- - ••„ „—46. y , Zsellér föld 130 „ „ „ ,. 50 „ Homoki dűlő 75 „ „ „ ,', 40 „ Kistói dűlő 63 „ „ •„ „ 25 Uj földek 80 „ „ „ „ 30 „ Duna dűlő 287 „ „ „ „ 60 „ Ezekre a városi szőlőterületekre nézve a polgármesteri hivatal a szük­séges adatokat magukban foglaló ki­mutatásokat elkészítette. Ezeket az érdekeltek f. ó. szeptember hó 1-től 10 ig a városházi kataszteri hivatal­ban betekinthetik és ellene az észre­vételedet ugyanezen határidőig meg­tehetik, A polgármester az összeírás pon­tos ós hiteles adatai alapján fog in­tézkedni a hegyközségi érdekeltségek összehívása iránt, amennyiben a meg­alakítás szükségességének törvény­szerű előfeltételeiéi megvannak. A szőlő-, gyümölcsös- és földtulajdo­nosok — amennyiben a hegyközsége­ket megalakítani óhajtják, — az ösz­szes birtokosok 8 / s a által aláirt kér­vényeiket már most előterjeszthetik a polgármesteri hivatalnál. Termeljünk szép gyümölcsöt! Védekezzünk az alma és körte legna­gyobb ellensége a fuszikladium ellen. A fuszikladium olyan gombaellen­sóge az almának ós körtének, mint a a peronoszpóra a szőlőnek. A fuszik­ladium lassan, de biztosan, elcsúfítja, értéktelenné teszi az alma ós körte termését, levelét és éves hajtását még szárazságban is. A betegséget közönségesen varaso­dásnak nevezik, mivel a gyümölcsön, mint beforrott sebhely barna szinben mutatkozik. Mihelyt a levélkék kibontakoznak a tavalyi fertőzés megvan, már láthatni azon az igen apró barnás­fekete pettyeket, foltokat, melyek sza­porodnak, terjeszkednek, a fejlődő gyümölcsön is mutatkoznak — és már augusztusban a levelek elhaltán le­peregnek, a görbe, összezsugorodott formátlan gyümölcsök kónyszeróréssel lehullanak. Valamelyes csekély alma és körte termésünk, amelyet megkí­mélt a szokatlan kemény tél, a piacra kerül, de bizony nem ébreszt vásár­lási kedvet. Ebből nincs jövedelme a termelőnek sem. Utat nyitunk a kül­földi gyümölcsnek. Most, gyümölcsórós idején vizsgál­juk csak meg a gyümölcsfákat. Néz­zük meg a nem piacképes gyümöl­csöt. Nézzük meg a szitaszerű alma ós körte leveleket, a lomb nélkül ma­radt ez évi hajtásokat. Lombhullás után a tél idején, vagy kora tavasz­kor oly permetezésben, oly anyaggal vonják be a fákat, mint amilyennel védekezünk a peronospora ellen. A fuszikladium (Venturia inequalis és V. pirina) gombacsirái a gallya­kon úgy telelnek át, mint a lehullott leveleken. Azért a beteg fa levélzetót összegereblyézzük, elégetjük. — El­virágzás után, mikor a piaci gyümölcs látható, újból permetezünk, de csak félszázalékos oldattal. Ez egyszerű ós olcsó védekezési mód. Okkal-móddal igy a terebélyes nagy fa termése is megmenthető. Ifirág és Szántónál a megszokott nagy választék juta- és gyapjú-bucié, velvet, velour, axminster, argaman, magyar-, német- és pamut-perzsaszönyegekből.

Next

/
Thumbnails
Contents