ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929
1929-08-18 / 104. szám
XXXIV. évfolyam, 104. szám. Arm 1© fillér. Vasárnap, 1929. aagasztas 18. KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő Homor Imre. Gábriel István* Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia 14 könyvnyomdavállalatnál. Nyilatkozat. Az „Esztergom" c. hely ilap 1929. aug. 11.-i számában megjelent „Taps" cimű cikkemben akaratlanul is bizonyos közéleti tevékenységeket oly bántó módon rajzoltam meg, hogy azokkal a nagyközönség véleménye szerint is vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornok úr súlyosan sértve érezhette magát! Amennyiben ezt nem akartam; de mégis sajnálatosan alkalmat adtam erre ezért v. Szívós Waldvogel József nyug. tábornok úrtól, kinek személye és közéleti működése iránt a legnagyobb tisztelettel vagyok, ezennel bocsánatot kérek. Mivel pedig tábornok úr személyét és tevékenységét szintén becsülő közönség körében cikkem visszatetszést keltett, a közönséggel szemben is szintén sajnálatomat fejezem ki. (xábriel István, az „Esztergom" felelős szerkesztője. A tüdovész elleni harc miniszterének mutatkozott be Vass József dr. miniszterségének lO éves jubileumán. A tüdővesz elleni harc vezetésére valóban J vasminiszter kell Magyarországon. A tüdővésx ennek a megcsonkított, elszegényedett, nyo-' mortanyás országnak legnagyobb, legszívósabb, legkegyetlenebb ellensége. A tüdővész kaszása kérlelhetetlenül arat mindenfelé. Nyomorúság és szenvedés előtte, nyomorúság és sírás utána Sajnos, nem szükséges festegetnünk a tüdővész pusztításait az esztergomiak előtt, hiszen — fájdalom — a csonkahazá tü'dővészstatisxtikájában Esztergomvármógye vezet. Tisztában vágyunk azzal, hogy mit jelent ez a szörnyű betegség a családban ós a társadalomban, ' szemű«k előtt játszódnak le a tüdövész tragédiái Végtelen sorban, hol kisebb, hol nagyobb körben és hatásban, de mindig ugyanazzal a szivetfacsaró szomomorúsággal. Mépsém szabad csügged nünk és ezzel a szörnyű vésszeljszemben is fel kell vennünk a harcot, különben pusztulunk, veszünk. Vass József a legnagyobb és legréraesebb ellenséget választotta magának és megvív vele a hazáért, a magyar nemzedékért — miközben meleg szívvel hiv mindenkit segítségül. Ne legyen zsibvásár a bazilika körűi 1 Nagyboldogasszony ünnepén a bazilikához vezető úton valóságos zsibvásárt rendeztek az ország minden ré széből B idésereglett különféle csecsebecse- ós élelmiszerárúsok. Eltekintve attól, hogy a feljáró útnak ez a túlzsúfolsága egyáltalán nem kívánatos, de á velejáró kiabálás, handlézás' és és lökdösődzés is sérti a bazilikába tartók kegyeletes érzését. Nincs szükség arra a sok egészségtelen, bóvli árúra. Nem mondjuk azt, hogy elmaradjanak a vári búcsúról a hagyományos mézeskalácsos sátrak, egy-két játékos sátor, egy kis üdítő cukorkára, italra isszükség lehet, de ezeket árulják ott ess tergomi iparosok, akikre ez a kis kereseti alkalom úgy is ráfér. Folyambajnoksági verseny a Kisdunán Szent István napján A Szent István-napi ünnepségek egyik legérdekesebb látványossága lesz a Move Sport Egylet által rendezendő folyambajnokság. Az úszósport hívei közül a Move úszógárdáján kivül már többen jelentkeztek, hogy az 1929. évi folyambajnoki címért megküzdjenek a helybeli ú<?zók. A verseny augusztus hó 20-án d. u. 4 órakor kezdődik. Távolság férfiaknak a primás sziget felső csúcsától, hölgyeknek a Move sportteleptől a Hajósegylet csónakházáig. A versenyen indulhat minden esztergomi úszósportkedvelő. Nevezési dij nincs. Kettős díjazásban részesül az első három helyezett, tiz induló esetén negyedik, és m'nden további három induló esetén ötödik, hatodik stb. Nevezéseket j^Kőhalmy László Move úszószakosztályvezetőnél Városháza I e. 2. sz. lehet leadni, Felkérjük az úszósportkedvelőket, hogy a propaganda teljes sikere érdekében minél számosabban jelentkezzenek. A. Staent István-napi miiiikaszüiiet és szesztilalom* Mikor szabad az üzleteket nyitiii? A vasárnapi munkaszünet a kiadott kormányrendelet értelmében vasárnap reggel 6 órától hétfőn reggel 6 óráig terjed, tehát hétfőn reggel még azokat az üzleteket sem szabid 6 ór.i előtt kinyitni, amelyeknek nyitási ideje egyébként reggel 5 órakor van megállapítva. Természetesen ex a rendelkezés vonatkozik, a Szent István-napi nyitásra is, amennyiben augusztus 21-ike hétköznapra esik. E napon sem szabad semminőn ü üzletet reggel 6 óra előtt kinyitni, mert a törvényes rendelkezések értelmében a Szent István-napi munkaszünet is augusztus 20-án reggel 6 órakor kezdődik és másnap reggel 6 óráig tart. Az üzleti nyitásra vonatkozó rendelkezések szerint élelmiszereket, italokat, állami egyedárusági cikkeket, cukrot, csokoládét és gyümölcsöt árusiíő üzletek hétköznapokon reggel 5 órakor, szerdán, augusztus 21-ón (mert hétköznapra esik), ideggel 6 órakor, az egyéb cikkeket árusító üzletek pedig mindenkor reggel 6 órakor nyithatók. A mészáros- és hentesüzletek nyitási ideje november—február hónapokban reggel 6 óra, vidéken pedig a reggeli 5 óra, mig az égetett szeszesitalok kiszolgáltatására nézve a következő rendelkezések irányadók : a vasárnapi, továbbá Szent István-napi munkaszünet tartama alatt, tehát vasárnap és augusztus 20-ának reggeli 6 órájától kezdve teljes 24 órán át égetett szeszesitalok sem tisztán, sem pedig más italokhoz keverve nem árusíthatók és ki nem szolgáltathatók. A korlátolt kimérés vagy kismértékben elárusitás jogával felruházott bármilyen elnevezésű fűszer- és csemegeüzletben, illetve vegyeskereskedésben, amennyiben ezek az üzletek nyitvatarthntók, az üzlet engedélyében foglalt összes szeszesitalok, égetett szeszesitalok kivételével, az illető üzlet nyitvatartására nézve megállapított idő alatt kiszolgáltathatók. Ugyanezen idő alatt szeszt nem tartalmazó üditő italok el árusítása engedélyezve van. z idei Nagyholdogasszonf• ünnep Esztergomban — A résztvevők szántát tízezerre becsülik Szerdán este fél nyolc órakor megszólaltak a város összes harangjai s ezzel megkezdődött az a nagyarányú ünnepség, amellyel Esztergom városa hódolt nagy szülöttje, Szent István király emiébének. Csakhamar felharsantak az esztergomi derék leventezenekar vidám indulói is ós a szépen fellobogózott város népe nagy tömegekben sietett Víziváros felé, hogy gyönyörködjék a legszebb látni- ós hallanivalókban. A várromok Szent István-kápolna feletti részén messze tündöklően ragyogott a kivilágított apostoli kettős kereszt fölötte a magyar szent koronával, mely átvilágított a megszállott túloldalra is, mintegy biztatóul, hogy a Magyarok Nagyasszonya és Szent István közös ünnepén bizalommal gondolhatnak a felszabadulásra, mely Isten segítségével biztosan elkövetkezik. A tűzijáték. A primási palota előtti téren s a sziget felé húzódó útvonalon ezrek tolongtak, hogy gyönyörködjenek a várfok kivilágításában és a tűzijátékban, amely a sötétség beálltával szintén megkezdődött. A tűzijátékot, miként a múltban, ezidén is Cziglónyi Elemér rendezte s hogy szép sikerrel, mutatja a gyakran felhangzó taps a Víziváros utcáit sűrűn ellepő közönség részéről. A várfoknak a város felé eső oldalán a Magyarok Nagyasszonya hatalmas, szép képe volt kifüggesztve és kivilágítva, amelyet Simonidesz Imre festett lelkes búzgóságból az ünneprendezőség felkérésére. Ének és zene. Közvetlenül a primási-palota előtt a Turista Dalárda tagjai sorakoztak fel és Hajnali Kálmán karnagy vezetése mellett több szép egyházi és hazafias éneket adtak elő. Az énekeket a biboros-hercegprimás a palota ablakából hallgatta. Ugyanekkor a Szent István-kápolna előtt a leventezenekar adta elő Schőnwalder Károly vezetése mellett legszebb darabjait. Az ének- ós zeneszámok kellő hatását nagyban rontotta, hogy olykor egyszerre hangzottak fel s hogy közben a tűzijáték színes tűzcsodái "elvontak a közönség figyelmét a dal — illetve zene élvezetétől. A jövőben — reméljük — ez elkerülhető lesz. Az ünnepség reggelén öt órától fél 6-ig szóltak a város öszszes harangjai s 6 órakor a leventék fürge zenekara bejárta a várost zenés ébresztővel. Nyolc óra után már a Széchenyi-téren élénk volt az élet. A város minden részéből zászlók alatt vonultak fel az ünnepi menetben résztvenni óhajtó egyesületek, iskolák, egyenruhás leventecsapatok. A Kath. Kör előtt a Szent Korona nagyított hű másolata körül a férfiak, a posta felől pedig a leventék ós a nők sorakoztak. Pontban 9 órakor megindult a menet a főszékesegyház felé. Igazán imponáló és felemelő látvány I Legelői pirosmellényü magyar csikósbandérium, a lovas leventék csapata indult. Majd a tábori fiúnevelő intézet szép egyenruhás csoportja ment s ezt a reáliskola, gimnázium ós az erdőgazdasági szakiskola növendékserege követte. Három magyarruhás leányka ezután nemzetiszinkeretes táblát vitt „Hiszek Magyarország feltámadásában" felirattal. Most feldíszített kerékpárjaikkal a kerékpáros leventék tarka csapata vonult, melyet a leventezenekar követett. A leventezenekar a menetben résztvevő két dorogi zenekarral együtt mindvégig komoly, áhitatotkeltő darabokat játszott. A leventezenekar után vitték a város irredenta zászlóját, mely a teljes magyar címert ábrázolja „Nem, nem, soha!" felirattal. A zászló után a város leventeifjúsága következett. Kókfehér, majd zöld egyenruhás, később polgáriruhás, leventesapkás csapatok vonultak zászlaik alatt példás rendben oktatóik vezetésével. A loventecsapatok után a [Magyar Szent Korona művészi másolatát vivő leventék következnek. A bíborpiros vánkoson nyugvó korona mellett két oldalt zászlós leventék mennek s utána a Magyar Nők Szent Korona SzövetsóIntézeti rnhaszükségMek legolcsóbb forrása BALOG LÁSZLÓ DIVATÁRUHÁZA.