ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-08-18 / 104. szám

gének esztergomi tagjai, köztük két sorban régi magyar nagyasszonyok viseletében a város előkelő úrhölgyei. Majd a dorogiak imponáló nagy csapatja vonul fel egyenruhás bányász-zenekar hangjai mellett, Az élén Schmidt Sán dor m. kir. bányaügyifőtanácsos, bá nyaigazgató haladt a dorogi bánya tisztviselők társaságában. Utánuk a tokodíak következtek, szintén egyenruhás bányászok festői csapatával. Követték az esztergomi vallásos és társadalmi férfiegyletek tagjai zászlaik elővitelével. A Bakács-kápolnai fórfikongregáció, Szentgyörgymezői és a Belvárosi Rk. Olvasókör, a keresztényszocialista építőmunkások, az Ipartestület, a Kath. Legónyegyesül et népes csapatait sikerült megkülönböztetnünk. A belvárosi plébániatemplom egyházi lobogóinak elővitele mellett egyenruhás bányászok viszik a Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéit tartólmazó ós diszes keretbefoglait ezüst ereklyetartót, mellettük a cserkészek és magyarruhás leányok diszőrségével. Est követi Mátéffy Viktor prépost-plébános országgyűlési képviselő infu!ával, papi segédlettel. A város és vármegye, valamint a helyi hatóságok vezetőemberei vonulnak utána, részben diszmagyarban. akik után az egyenruhás tűzoltóság fegyelmezett csapatai jönnek. Ezt az esztergomi nők diszes menete követi. A helybeli apácazárdák szerzetestagjainak hosszú, áhitatkeltő sora után a helybeli zárdaiskolák, polgári leányiskola ós az érseki tanítónőképző egyenruhás növendékei lépdelnek. Majd a szentgyörgymezői Mária-leányok, a női kongregációk, a Szent Ferenc-harmadrendje — köztük a helybeli szentf erencrendi zárda szerzetestagjai — vonultak fel. Igen kedves volt a városi I—II. ker. elemi fiúiskola Szívgárdájának nemzetiszineket viselő egyenruhás csapata. A Magyarok Nagyasszonyának virágokkal dúsan díszített szobrát hozzák most magyarruhás leánykák cserkészek diszőrsége mellett. A hosszú menetet a vidék buzgó népének keresztek és egyházi zászlók alatt vonulj csapatai zárják be. Igen népes volt a hóregi hívek zarándokcsapata Bányász József lelkész, volt esztergomi-belvárosi káplán vezetésével ós a táti hiveké, akiknek ólén Morvái Ferenc lelkész haladt. Kevéssel a menet felérkezése után megkezdődött a föszékesegyházban az ünnepi istentisztelet, melyet dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás végzett fényes segédlettel a templomot zsúfolásig megtöltő nagyközönség részvétele mellett. Az istentisztelet alatt a főszékesegyházi ének és zenekar Rheinberger felemelő C-dur miíéjét adta elő Büchner Antal karnagy vezetésével. Azok részére, akik a főszókesegyházba már nem fértek be, a bazilika északi, hűs oldalán tábori misét mondott Pántol Márton tanitókópző-intózeti hittanár. Pápai áldást oszt a biboros-hercegprimás. Az ünnepi szentmise végeztével Csárszky István dr. prelátus-kanonok kihirdette a szószékről, hogy a biboroshercegprimás apostoli áldást fog adni, amely teljes búcsúval jár. A templomot betöltő ájtatos közönség erre térdenállva fogadta a pápai áldást a biboros-hercegprimás kezéből. Ezután a biboros hercegprímás a szószékre lépett és elmondotta mély hatást keltő ünnepi beszédét az ünnep jelentőségéről, a vallásosságról ós hazaszeretetről, a magyarok nagy Máriatiszteletéről. Az ország legelső temploma — mondotta a biboros-hercegprimás — Szűz Máriának van szentelve. Legyünk hűek első szent királyunk végrendeletéhez, aki hitében erős, hazaszerető Magyarországot ajánlott föl a Magyarok Nagyasszonyának ! A templom környéke tele volt az istentisztelet után rengeteg néppel. A templomhoz vezatő útvonalon felsorakozott sátrak közt élénk, valósággal vásári élet mutatkozott. Telve voltak idegenekkel a város vendéglői, borozói is. A menetben és az istentiszteleten résztvevők számát tízezerre becsülik. Az ünnep délutánján a leventék szigeti sporttelepi népmulatságához özönlik ki a nagyközönség, úgyhogy a város utcái, amelyek nyári vasárnapokon estefelé élénk forgalomnak örvendhettek, ez alkalommal teljesen néptelenek > voltak. Este a lampionos Velencei-éj ós a Kath. Legényegylet kitűnő énekkarának énekszámai, amelyeket Ammer József belvárosi karnagy vezényelt, gyönyörködtették a hűs esti levegő élvezésére a Dunapartra és a primási palota felé tódult közönséget. Az ünnepség egész rendezősége nagy munkát fejtett ki a megszerve zós ós a rend biztosítása terén. A legnagyobb munka terhe azonban Sinka Ferenc Pál városi közgyám vállain nyugodott, aki az ünnepség felemelő lefolyása után nyugodt önérzettel tekinthet vissza szinte ember feletti munkájára ós tarthat számot minden esztergomi hálás köszönetére. Szeptemberben több adókönnyitő rendelet jelenik meg. A Ház a nyári szünet előtt megszavazta Wekerle pénzügyminiszter adó törvényeit, melyek többrendbeli felhatalmazást tartalmaznak bizonyos adó könnyítések keresztülvitele céljából. Ez alapon eddig két rendelet látott napvilágot. Nevezetesen: a közadók kezelésére és a házadóra vonatkozó rendelkezés. Nem készültek el és — értesülésünk szerint — csak szeptember hóban jelennek meg a többi adókönnyitő rendeletek, amelyek a kereseti ós jövedelemadóra, valamint a földadóra vonatkoznak. Ezek a rendeletek azonban megjelenésükkor olyan intézkedéseket fognak tartalmazni, hogy azok alapján a folyó évi kivetések helyesbíthetők lesznek A kisipari közszállitások megszervezése. nyokat, gondoskodik az esetleg szük séges garanciák, szállitóképességi bi zonyitványok, vagy egyéb okmányok beszerzéséről. Értesíti a pályázókat a versenytárgyalási eredményekről, s általában képviseli a pályázó iparosokat a hatóságok előtt, beleértve a hatóságokkal szemben fennálló követelések sürgős kifizetésének szorgalmazását és az esedékes összegek inkasszóját. Az Országos Kézműves Testület ezen közérdekű akciója megkíméli az iparosokat sok költséges utazástól és egyéb kiadásoktól és alkalmas arra, hogy különösen a vidéki iparosság a közszállitásokra való könnyebb pályáz hatás révén sokkal intenzivebb részt vehessen az állami és hatósági pálya zatokou. A kisiparnak régi panasza, hogy nem részesül munkaképessége arányában a közszállitásokban. Másrészről egyes hatóságok, igy legutóbb a honvédelmi minisztérium arról panaszkodtak, hogy a kisipar részéről lanyha az érdeklődés a kiirt pályázatok iránt. Az 0) szagos Kézműves Testület abból a célból, hogy megkönnyítse az iparosságnak a közszállitási pályázatokat ós az ezzel járó, főleg a vidéki iparosokat terhelő költségeket a minimumra szorítsa, titkári hivatala keretében külön közszállitási irodát szervezett meg. A Testület közszállitási irodája nyilvántartja az összes közszállitásokat, ezekre nézve felvilágosításokat nyújt az érdeklődő iparosok részére, beszerzi a részletes feltételeket, ajánlati nyomtatvaVass minisztert meleghangú felirattal üdvözlte Esztergom Dr. Sántha József irta meg avatott tollal azt a gyönyörű üdvözlő iratot, amelyet a helyi hatóságok, egyesületek, testületek irtak alá és amelyet tízéves miniszteri jubileuma alkalmából egy bizottság ólén dr. Antóny Béla polgármester, Mátéffy Viktor és Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselők nyújtottak át Vass József dr. népjóléti miniszternek úgy is, mint a város díszpolgárának. Nem akkor teremtünk békét, nyugalmat és jólétet, — mondja az üdvözlő irat, — ha egyszerűen az egyeseket akarjuk felemelni s a közösség érdekét leszállítani az egyéni akaratok talán sohasem önzetlen kielégítéséig. — Nagymóltóságod miniszteri alkotásain az a gondolat vonul végig. Támogatta az egyént, a kicsit, a nélkülözőt ; enyhítette az árvaság könynyeit s a hadiözvegyek fátylát; ha nem is kroezusi adományt, de juttatott annak, kit a nemzet parancsa a világégés rokkantjává tett, vagy hajdani vagyonát szinte a megsemmisülésig porlasztotta szét a haza áldozati oltára ; aki pedig munka ós hajlék nélkül rótta az elhagyottság végtelenjét, annak foglalkozást s az egyéni tulajdon felemelő értékét igyekezett juttatni. Amit azonban mi ezeknél a végeredményben egyéni kérések kielégítésénél fontosabbnak tartunk, megteremtette az igazán szociális biztositásnak azt a rendszerét, mellyel nemzetünk Európa államai között talán a legelső helyen jár. Ez a biztosítási rendszer is lehet terhes gyáraknak, munkaadóknak, nagyvállalkozóknak, lehet ma terhes annak az épkezű egészséges munkásnak is, kinek keresetéből szintén levonnak, de ha eljő az aggság, a baleset s rokkantság, — az ország egyeteme lesz igazán hálás annak a miniszternek, ki nem törődött az egyesek korai zúgolódásával, hanem az egészet és véget látva, létrehozta azt, mi tán ma terhes ós nehéz, de holnap már örömöt ós áldást fakasztó intézmény lesz mindenki előtt. Esztergom hajdan ékes városának fájdalmas panasza volt, — folytatja az üdvözlő irás — hogy a régi kormányok nem méltányolták támogatásukkal azt a törekvést, hogy az évszázados vórvih ároktól csonkig tépázott egykori nagyságát ismét vissza tudja szerezni. Nagyméltóságod az elsők között volt, kik azt vallották, hogy egy|várost, a nemzeti közös sors áldozatát nem lehet tovább magára hagyni; hogy az egyedülvalóságból csak pusztulás lenne, mely kár a városnak és az egész országnak egyaránt, hogy a magyar katholicizmusnak e középpontját, az erkölcsi, történelmi, művészeti és természeti értékek e meg nem érdemelt sorsú hordozóját a központi kormányzatnak kell előbbre segítenie a megindította fejlődés izzasztó útján. Esztergom hálás volt e támogatásért s viszonzásul azt adta, mit a maga részéről mint legértékesebbet adhatott, diszS

olgársága megtisztelő habitusát. Ezért [agyméltóságod jubileumi fordulója ünnep nekünk is s ezért kérünk különös részt abból a tisztelgésből és jókivánatokból, melyekkel e napon Nagymóltóságodat az egész ország elhalmozza. •i— m i^seaawtasA^M^ Maradékvásár Virág és Szántónii! Szenes FUlSp esztergomi otthonában. Ugyancsak elzárkózott e nagynevű művészünk esztergomi kies tusculanumában, hogy valósággal felfedező útra kellett mennünk, hogy magányában meglepjük. Ekkor is teli munkában törtünk rá, igy nem volt menekvése az elől, hogy eddigi alkotásait továbbra is véka alatt tartsa. Hálásan regisztráljuk, hogy mi voltunk az elsők, kik eme szebbnél-szebb müveket, melyek mind esztergomi vonatkozásúak, — láthattuk. Nagy örömünkre szolgál annak megemlítése, hogy ezen kétségkívül elsőrangú alkotások, részben külföldi mülapokban, részben tárlatokon hirdetni fogják városunk szépségeit. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ily nagynevű kulturterjesztö csak lopva, észrevétlenül munkálkodjék városunkban és távozni hagyjuk anélkül, hogy városunk róla, mint nevezetességről tudomást szerezzen. Nem tartozik reánk, hogy eddigi müveit méltassuk, megtette ezt eddig is a műtörténelem. Mi csak azt mondhatjuk, hogy ünnepnapunk előestéjén szebb ünnep nem is köszönthetett reánk, mint az ő gyönyörű műveiben való elmélyedés. Gratulálunk nemcsak a mesternek, hanem magunknak is, hogy egy jelentős név képviselője jó néhány hétre munkásságát ismét városunk kiapadhatatlan szépségeiből meriti. Legnagyobb sikere Parisban volt, amikor 300 külföldi festőművésszel szemben ő nyerte el a nagy aranyérmet. Ha felemiitjük, íhogy nagynevű kollégája, László Fülöp — utolsó pesti tartózkodása alkalmával — őt, mint egyetlent találta móltónak arra, hogy éppen a Nemzeti Szalonban levő nagy kollektív kiállításának katalógusát ünnepi előszavával vezesse be; mig maga a Nemzeti Szalon igazgatója különös szerencsének tartotta, hogy a Mester a Szalont műveivel megtisztelte, — eleget mondunk. Szabadságát máris meghosszabbította országoshirű portraití'estőnk, mert úgy találta, nogy városunk szépségeinek hatása műveiből még a szokottnál is több fényt, derűt és fiata~os temperamentumot váltott ki. Ezek után remélhetjük, hogy a jövőben rendszeresen fogja városunkat nyári munkálkodásának szinteréül választani. (S,-ér)